MENÜ

80 éves a GabonaKutató

Oldalszám: 22
2014.06.16.

Az 1924. évi alapítás óta a Magyar Királyi Alföldi Mezõgazdasági Intézetet és jogutódjait – a változó név és a változó gazdasági, társadalmi, történelmi viszonyok ellenére – egy és mindig változatlan cél vezérelte: a magyar mezõgazdaság szolgálata a tudomány és gyakorlat terén.

A társaság utóbbi öt évben történt változásai és fontosabb eredményei: „Társaságunkhoz 1999-ben csatolták a Szentesi Zöldségnemesítési és a Makói Hagymanemesítési Kutatóállomást, amely a kutatási profil bõvítését is jelentette. 2000-ben a megszûnt Gabonamag Kft. Vetõmagüzeme a Kht. tulajdonába került, az ott folyó vetõmag-feldolgozást és a forgalmazást a Kht. saját hibridjeink és fajtáink érdekében újjászervezte. Országos hálózatot hoztunk létre körzeti felelõsökkel, hogy eladásaink volumenét növeljük, ill. piaci részesedésünket megtartsuk.

Egy nemesítõ és agrárkutató intézményben a legértékesebb eredménynek az elõállított új fajták, szabadalmak tekinthetõk. Ezeket mutatja be táblázatunk. Nemesítõink és kutatóink azonban nemcsak „fajta- és hibridgyártásban” nyújtottak kimagasló eredményt, hanem a publikációk írásában, elõadások tartásában és az oktatásban is.

 


 

A fajtaelõállító nemesítés és kutatás eredményei 1999-tõl napjainkig a Gabonakutató Kht.-ban:

 

Fajtabejelentés 230

Állami minõsítés 98

Külföldi minõsítés 37

Szabadalmi bejelentés 53

Megadott szabadalom 50

Védjegyoltalom 24

Publikáció 522

 

Ezt a nagyszámú fajtát, szabadalmat megvalósítani nem lehetett volna megfelelõ személyi állomány, anyagi és technikai eszközök nélkül.

Jelenleg 64 aktív kutatónk van, közülük 4 az MTA doktora, 17-en pedig kandidátusi vagy PhD-fokozattal rendelkeznek, 8-an „doktorképzõ iskolába” járnak, hogy mielõbb megszerezzék a PhD-fokozatot.

A nemesítõk legmagasabb szakmai kitüntetését, a Fleischmann Rudolf-díjat eddig tizenöt kollégánk nyerte el kimagasló teljesítményéért, közülük négyen az utóbbi 5 évben. Az elõállított fajtákkal, szabadalmakkal a köztermesztésben elért sikereket az FVM és a Magyar Innovációs Szövetség több alkalommal díjazta. A felsõoktatási tevékenységben való részvételünkért egyrészt a szegedi és a debreceni egyetemek létesítettek kihelyezett tanszéket társaságunknál, másrészt tíz munkatársunk vált címzetes oktatóvá a debreceni, a gödöllõi és a szegedi egyetemeken. Ketten Széchenyi professzori ösztöndíjat nyertek, egy kutatónk pedig Bólyai-ösztöndíjat. A Szent István Egyetem Növénygenetika Tanszékével doktori iskolát mûködtetünk, amelynek keretében társaságunknál 6 fiatal kutató végzi PhD-munkáját. Munkatársaink az elmúlt 5 évben számos elismerésben részesültek.

Intézményünk fennállásának nyolcvanadik évfordulója egybeesik hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásával. Ez jelentõs változásokat okoz társaságunk életében, kutatási feladataiban, tevékenységében, szervezeti felépítésében. Hiszen környezetünk – a kutatási megbízások, az állami támogatás mértéke, a pályázatok, a vetõmag-

piac, az agrotechnika, a felhasználók igénye, a konkurencia erõssége stb. – állandóan változik, s ehhez társaságunknak a megmaradás és a fejlõdés érdekében szüntelenül alkalmazkodnia kell.

A magyar mezõgazdaságnak az EU-ban is szüksége van saját agrárkutatásra, a hazai termesztési környezethez jól alkalmazkodó, az itteni fogyasztók ízlésének, igényeinek megfelelõ fajtákra, hungarikumokra, valamint a világpiacon is értékesíthetõ kiváló minõségû termékekre. Ezek biológiai alapjának a fenntartásában, megújításában – éppúgy, mint a múltban és jelenben – a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaságnak a jövõben is részt kell vennie. A hazai biológiai alap fejlesztése mellett az egyik legfontosabb stratégiai célkitûzésünk, hogy a közös európai agrár- és vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi, egészségvédelmi kutatási programokba intenzívebben kapcsolódjunk be.

Társaságunk számára világos és belátható, hogy cégünk versenyképességének és megmaradásának egyik záloga a több lábon állás, ezért is foglalkozunk több növényfaj nemesítésével. Mivel cégünk állami támogatottsága alig 5–10%-os, a mezõgazdaságban sajnos gyakran tapasztalható hektikus piacra (túltermelési válságok) pénzügyileg igen érzékenyek vagyunk: hol az egyik, hol a másik növény vetõmagtermesztése, nemesítése lesz veszteséges. Az új fajták létrehozása 10–15 éves folyamat, ezt nem tehetjük az évenkénti piaci változásoktól függõvé.

Mindezen tények és indokok alapján reméljük és bízunk abban, hogy tulajdonosunk, az FVM számít munkánkra az EU-hoz való csatlakozás után is, és megfelelõ szinten támogatja közhasznú tevékenységünket. Kutatási eredményeink, az új fajták, termékek és technológiák így hatékonyan fogják segíteni a jövõ mezõgazdaságát.”