Nehéz az eligazodás a fajta és vetõmag választékban

A történelem azóta bebizonyította, hogy ami történelmi léptékkel mérve pillanat a saját felnõtt életünk fele, jobb esetben harmada és az áhított európai tagságnak nagy ára van nem utolsó sorban azért, mert a harmadik évezred a nyugodt jóléti nyugati államoknak is nem várt  kihívásokat hozott.

A várt bõségszaru így illúziónak bizonyult, de új idõszámításunk elsõ nyara a növénytermesztésben mégis a bõség éve volt. Eleget esett az esõ, az elmúlt évek legjobb gabonatermését takarítottuk be, viszonylag sikeres volt a többi kultúra termesztése is és összességében talán végül több támogatás jut, mint az elmúlt években. Mégsem örülünk igazán, hiszen a fényeknek árnyoldala is van, a bõ csapadék néha túl bõ, sõt viharos is volt több kárt okozva, mint hasznot, eloszlásával, pedig egyáltalán nem lehetünk elégedettek. A nagy termést alacsonyabb áron lehet értékesíteni és az intervenció mûködését is tanulnunk, kell még. A támogatási rendszer végre kiszámítható de sok ismeretlen feltétellel kell megbirkózni mire valóban hozzá jutunk. Szóval a bõségszaruban a gondoknak és kérdéseknek is jutott hely.

.A kérdések között fontos szerep jut a fajta és vetõmagválasztékkal, illetve használattal kapcsolatos kérdéseknek. Változik-e a fajtakínálat valóban megjelenik-e sok külföldi fajta a palettán, mint a hírlik, és ha igen hogyan kaphatunk tájékoztatást róluk?

A válaszhoz szükségesek bizonyos ismeretek. Mint tudjuk az unió egyik legfontosabb szabadságjoga az áruk szabad mozgásának elve, ami értelemszerûen a fajtákra és vetõmagtételekre is vonatkozik. Korlátlanul mozoghatnak, tehát országhatárokon keresztül a szállítmányok és megjelenhetnek például a magyar gazdaboltok polcain is osztrák, holland, dán, olasz stb. vetõmagok? Elvileg igen, de csak bizonyos minõségi feltételek betartása mellett, mert az unió alapelve az is, hogy minden fogyasztójának –adott esetben gazdálkodójának és termelõjének- joga van azonos minõségû termékhez, szolgáltatáshoz. Ennek érdekében figyelembe véve és kiemelt fontosságúnak tartva a növénytermesztés megfelelõ színvonalát már az uniós jogalkotás kezdetén életre hívták azokat az irányelveket (direktívákat) melyek a biológiai alapok értsd fajta és szaporítóanyag forgalmazás feltételeit, szabályozták. Az elsõk melyek a legfontosabb szántóföldi növények vetõmag-forgalmazásának feltételeit szabályozták már l966 –ban hatályba léptek de természetesen a fejlõdés igényeinek megfelelõen folyamatosan átdolgozták és korszerûsítették õket és a felülbirálat folyamatos. Mielõtt elemeznénk mit is, tartalmaznak ezek a jogszabályok érdemes felsorolni õket, hiszen magyar nyelven már hozzáférhetõek az interneten.

A vetõmag szakterületet fõ elveiben szabályozó legfontosabb európai uniós direktívák :

• 2002/53/EC Szántóföldi növényfajok közös fajtakatalógusáról /2002.jun.13./
• 2002/54/EC Répa vetõmagvak forgalmazásának feltételeirõl /2002.jun.13./
• 2002/55/EC Zöldségfélék vetõmagvainak forgalmazási feltételeirõl/2002.jun.13.
• 2002/56/EC Vetõburgonya forgalmazásának feltételeirõl /2002.jun.13./
• 2002/57/EC Olaj és rostnövények vetõmagvainak forgalmazási feltételeirõl /2002.jun.13./módosít2002/68 EC július 19.
• 66/401/EC Takarmánynövények vetõmagvainak forgalmazási feltételeirõl
• 66/402/EC Gabonafélék vetõmagvainak forgalmazási feltételeirõl
• 2000/29/EC Növényegészségügyi kérdések/növényútlevél/2002.máj.8./

A hazai jogszabályokba való átültetésük is megtörtént és elsõsorban azok számára akik nem csak vetõmag vásárlók, hanem vetõmagtermelõk esetleg forgalmazók ezek ismerete elengedhetetlen.

• 2003.  évi LII.  Törvény a növényfajták elismerésérõl valamint a szaporítóanyagok forgalomba hozatalról
• 40/2004.(IV.7.) FVM.r. A  növényfajták állami elismerésérõl
• 48/2004.(IV.21.)FVM.r. A szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról
• 86/2004(V.11.) FVM.r. és 872004(V.15.)FVM.r. a földalapú és nemzeti kiegészítõ támogatások
• Kapcsolódások: Szabadalmi törvény (növényfajtaoltalom)

Növényegészségügyi elõírások

Genetikailag módosított szervezetek

Ökológiai gazdálkodás- biovetõmag adatbázis

Fogyasztóvédelmi elõírások

A jogszabályok a forgalmazás feltételeit szabályozzák ezért igen fontos az egységes értelmezés mely a törvény szerint a következõ: szaporítóanyag (vetõmag) készletezés, bemutatás, eladásra való felkínálás eladás vagy szállítás más részére bármilyen formában. A forgalmazás hatálya így elég széleskörû. A legfontosabb termesztett szántóföldi növények mint kalászosok, kukorica, napraforgó az olajos és ipari valamint  takarmánynövények fajtáinak és vetõmagjának forgalmazása  csak  akkor lehetséges ha a fajta valamelyik tagállamban vizsgálat után elismerést kapott a vetõmag szaporítása ellenõrzött volt és maga a tétel minõségileg (tisztaság, fajtaazonosság, idegenmagtartalom, csírázóképesség stb.) megfelelõ. Fentiek alapján egyetlen tagországban elismert fajta sem zárható ki elvileg a hazai értékesítésbõl. De kinek lehet az érdeke olyan fajtákat árulni melyeknek viselkedését, termesztési lehetõségeit, terméshozamát és egyéb értékeit itthon kísérletileg nem próbálták ki ? Reményeink szerint senkinek, de még ha  akadnának is  egy szezonos kereskedõk ki lenne a vásárló? A hazai választék alapja továbbra is a Nemzeti Fajtajegyzék, a Leíró Fajta listák és jól szervezett fajtabemutatók lesznek. Az elvi egyenlõség ellenére valamennyi tagországban az a gyakorlat, hogy csak a hazai körülmények között kipróbált fajtákat keresik. Így tehát a félelem a külföldi ,hazai körülmények közé nem való fajták dömpingjétõl  alaptalan. A hazai igényeket általában  kielégíti az a kb. évi 250 ezer tonna hazai elõállítású vetõmag amit itthon fémzárolunk. Bizonyos fajokból (pl. cukorrépa) azonban hiány vagy választékbõvítés céljából érkezhetnek  olyan vetõmagok melyek itthon mint fajta elismertek de termesztésük feldolgozásuk más tagországban történt. Ezek már nem minõsülnek importnak,  a megszokott hazai címkéket nem találjuk rajtuk mert nem kell itthon un. átzárásban részesíteni õket. Nem találjuk a korábban megszokott címkéket a hazai termesztésû vetõmagtételeken sem mert a címkék az elõírások szerint megváltoztak és új EU címkét kapnak fémzároláskor. Az EU címkék színe szaporulati fokonként eltérõ az elit színe fehér, az elsõ fokú vetõmag címkéje kék (ez vonatkozik a kukorica és napraforgó hibridekre is), másod fokú vetõmag címkéje piros, keveréké zöld, az EU engedményes vetõmagcímke színe  barna. A címkén minden esetben szerepelnie kell az EU követelményeknek vagy normáknak megfelel szövegnek. Az itthon az OMMI által felrakott címkék négy nyelvûek de a domináns nyelv a magyar szembetûnõen nagyobb betûvel szedve. Hasonlóak kell legyenek valamennyi más tagország címkéi is, ha az eladásra kínált göngyölegen EU címke van és a feltüntetett fajtát ismerjük, valamint a címkén szereplõ dátum sem régi bátran meg lehet venni a vetõmagot .

2004 átmeneti év ezért hazai célú forgalmazásra még felhasználtuk a régi általános fehér címkét bizonyos korlátozással, figyelni kell a  címkén az új mintavételi dátumot. Találkozni fognak a piacon nemzeti színû csíkos magyar-angol nyelvû címkés tételekkel is. Ezek a vetõmagtételek olyan fajtákat  tartalmaznak, melyeket csak Magyarországon lehet forgalmazni, vagy azért mert még vizsgálat alatt vannak, vagy azért mert csatlakozásunkkor visszavontuk õket de bizonyos határidõvel Magyarországon kifutási engedélyük van.

Megváltozik a címkén jelzett dátum értelmezése is. Korábban a vetõmagtételek un. érvényességi határidõvel kerültek forgalomba mely általában 1 év volt. Ezalatt az idõ alatt nem értékesített tételeket  megújító fémzárolásban kellett részesíteni. A jövõben a címkén lévõ mintavétel idõpontja cím alatt feltüntetett dátumból lehet megállapítani a minõsítés idejét. A vetõmagtételt a forgalmazásért felelõs társaság vagy személy addig tarthatja forgalomban amíg a tétel minõségi követelményei megfelelnek a rendeletben elõírtaknak. Kérdés: honnan fogja ezt a forgalmazó  tudni  és hogyan tudja a vásárló nyomon követni? Válasz: valószínûsítheti, hogy 1 vetési ideig legalább de hûtött vagy kondicionált tárolás esetén  kártevõ  és korokozó mentes környezetben esetleg tovább is megmaradhat a csírázóképesség és egyéb tulajdonságok. A minõségrõl ismételt csírázóképességi vizsgálattal lehet meggyõzõdni, melynek elvégzését az eredeti címkén egy kis fehér felülragasztott címke igazolja. 1 évesnél öregebb árukínálatnál érdemes keresni ezt a kis címkét. A magyar EU és nemzeti színû csíkos címkéken más módón is követni lehet a vetõmag korát, mégpedig a fémzárolási számból mely a vetõmagtétel egyedi azonosítására szolgáló un. beszélõ szám az alábbiak szerint:

pl  H-4-22/333
H = Magyarország
4 = termés évének utolsó számjegye (adott esetben 2004.)
2 = a fémzároló törzsszáma, vagy a fémzároló üzem jelzése
3 = a tétel sorszáma (az elõszám és törzsszámmal együtt folyamatos sorszám).

A vetõburgonya címkéje egyben növény-egészségügyi megfelelõséget is bizonyító Növényútlevél.

A minõsítésre kötelezett fajok (errõl korábban már szóltunk) vetõmagtételeit nem EU tagországból csak akkor lehet az unió területére így hazánkba is beszállítani ha azok mindenben megfelelnek az uniós követelményeknek és az adott ország vetõmag-minõsítése egyenlõsítést élvez az EU-ban. Szomszédos nem tagország Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvát országból igen Ukrajnából nem lehet vetõmagot Magyarországra behozni. Vetõburgonyát a felsorolt országok közül egyikbõl sem lehet behozni.

További két idõszerû kérdés közül az egyik az ökológiai termesztés jelentõségének növekedésével a biovetõmag használata hiszen ez egyike az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó feltételeknek .Ez  év január 1.-tõl elvileg csak biovetõmagot használható fel az ökológiai termesztésben. Augusztusban jelent meg az Európai Unió Bizottságának 1452/2003 EK rendelete, ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nem oldották fel  a biovetõmag használati kötelezettséget  de, az egyes tagországok csak  akkor adhatnak felmentést ez alól  ha egyidejûleg mûködtetnek, egy biovetõmag adatbankot  melyen folyamatosan figyelemmel lehet kísérni van e az adott körzetben értékesítésre szánt tanúsított biovetõmag, az adatokat fajta, mennyiség, szaporulati fok bontásban kell közölni, és  felmentés csak akkor adható ki nem volt a vetési célnak megfelelõ anyag. A adatbankot az FVM koordinálásával OMMI hozta létre és már két hónapja mûködteti megtalálható az Országos Mezõgazdasági Intézet Vetõmagfelügyeleti Fõosztályának internetes oldalán.

Másik kérdés a genetikailag módosított fajták esetleges forgalmazása Magyarországon illetve a konvencialis fajták vetõmagtételeinek GM szennyezõdéstõl való mentességének biztosítása. A múlt év végén géntechnológiai tevékenységrõl szóló jogszabályoknak újabb módosítása látott napvilágot, az alap tudnivalók azonban nem változtak ,a rendelkezésekben  mind a fajtaminõsítésre, mind a fajta és vetõmag elõállításra és forgalmazásra vonatkozó kötelezettségek megtalálhatóak.  Magyarországon elismert  GM fajta nincs, a vetõmag vizsgálat ill. a vetõmag minõsítés szempontjából pillanatnyilag az a feladat, hogy a beérkezõ konvencionális vetõmagtételeknek az esetleges GMO-s szennyezettségét kiszûrjük.

Végül de nem utolsó sorban igen sokakat foglalkoztat mennyire szigorú az EU-ban a minõsített  és fémzárolt vetõmag használat kötelezettsége. Fentiek szerint a forgalmazás szigorúan szabályozott és a nevezett fajoknál csak  fémzárolt körben  értelmezhetõ. Sok a tévhit a saját felhasználást illetõen kevesen tudják hogy ez a jog csak a szabadalmazott fajták körében adott felmentés bizonyos határok között. A nem szabadalmazott fajták használatánál okosabb  nem jogi hanem  szakmai választ keresni. A nyomonkövethetõség egyre szigorúbb feltételei, a támogatás igénybevételéhez szükséges Jó Gazdasági Gyakorlat javaslatai  és a fajtához kötött felvásárlási szerzõdések   egyértelmûen abba az irányba hatnak, hogy ismert fajta, ellenõrzött jó minõségû vetõmagjára alapozzuk gazdálkodásunkat.

 Ennek érdekében jobb eligazodáshoz próbáltam a fentiekben összefoglaltakkal segítséget nyújtani.