MENÜ

A késõn lekerülõ növények utáni talajmûvelés a talajállapot és az utónövény igénye szerint

Oldalszám: 38
Dr. Gyuricza Csaba 2014.06.17.

Az õszi vetésû növények talajmûvelése késõn lekerülõ elõvetemények után

Az õszi vetési idõszak augusztus 20-tól október végéig tart. Augusztusban vetik a repcét és a bíborherét, telepítik az évelõ pillangós növények egy részét, szeptemberben vetik az õszi takarmánykeverékeket, az õszi árpát és a rozsot, október 20-ig pedig az õszi búzát.

A növények magágy igénye kisebb-nagyobb mértékben különbözõ. A bíborhere, a lucerna és a repce igényesen elmunkált, a kalászosok morzsás, diónyi méretû rögökkel váltakozó, de beéredett talajú vetõágyat igényelnek.

Az elõvetemény betakarítási ideje a mûvelésre rendelkezésre álló idõt, tarlómaradványai pedig a mûvelés módját szabják meg.

Az augusztus közepétõl betakarított növények – magkender, burgonya, szója, lóbab, napraforgó, cukorrépa és kukorica – után õsszel csak kalászos gabonák vethetõk. Mûveléskor figyelembe kell venni a tarlómaradványok tömegét, apríthatóságát és a terület gyomosságát. Ha beérett, a burgonya, a napraforgószár tárcsával is jól zúzható. A szója, a lóbab szára továbbá a vonódott cirok- és kukoricaszár szárzúzókkal aprítható, míg a cukorrépaföldön a növényi maradványok szétterítésére kell gondot fordítani.

Késõn lekerülõ elõvetemények után õszi gabonák alá szántás kivételes esetekben és akkor ajánlatos, ha jól elmunkálható. A nedves talaj szántható, de elmunkálásával várni kell a talaj száradásáig. A megszikkadt rögök porhanyító-egyengetõ kombinációval munkálhatók el. Henger akkor szükséges, ha a talaj a porhanyítás után is üreges marad. A száraz talajok felszántása a vetés elõtt kockázatos, mivel a hagyományos elmunkálók többsége porosít, vagy csak a rögöket képez.

Tárcsával végzendõ alapmûvelés esetén száraz talajon és rosszabb száraprítás után kétszer, és más-más irányban kell tárcsázni a tarlót. Az elsõ menetben sekélyebben, a másodiknál a tervezett alapmûvelés mélységének megfelelõen, és ha szükséges, rögtörõ hengerrel kombinálva. A magágy a szármaradványoktól függõen kombinátorral, vagy ásóboronával készíthetõ. Napraforgó tarlón szántásra akkor kerülhet sor, amikor a kaszatok a tárcsával megjáratott nyirkos talajban kikeltek vagy kicsíráztak. Mivel a kaszatok aláforgatása nem tanácsos, rozs, vagy õszi búza alá a sekély, forgatás nélküli alapmûvelés célszerûbb. A talajba kevert kaszatok egy része õsszel kikelve a fagyok hatására pusztul el, más részük tavasszal csírázik, de ekkor a sûrûvetésû gabona árnyékoló hatása veti vissza fejlõdésüket.

Az elmunkáló elemekkel kombinált nehézkultivátorok szintén választhatók az õszi gabonák alapmûvelésére. A félmerev és a rugós kultivátorkapák keverõ munkája, és a bordás henger elemek porhanyítása jó. Száraz talajon külön menetben a nehéz rögtörõ henger járatása lehet indokolt.

Talajmaróval õszi gabonák alá a vizes, kenõdõ talajok kivételével, egy munkamenettel vetésre kész állapot alakítható ki. A középmély- és mélylazítók tömörödött talajokon alkalmazandók alapmûvelésre, azonban ebben az esetben kiegészítõ mûveletként szükséges

Mivel Magyarországon a kukoricát a leggyakrabban õszi kalászossal (többnyire õszi búza) termesztik vetésváltásban, fontos, hogy a betakarítás idõben megtörténjék az utónövény talaj-elõkészítési munkálatainak garantálása érdekében. A kukorica utáni talajmûvelés legnagyobb nehézsége a nagy tömegû szár és tarló kezelése. A szervesanyag-gazdálkodás érdekében kerülni kell az égetést, amelyre egyébként a legtöbbször lehetõség sincs a nagy nedvességtartalom miatt. Jelentõsen megkönnyíti a munkákat, ha a betakarító gépre szárzúzó adaptert helyezünk el, amely egyenletes aprítást, zúzást és talajon való szétterítést tesz lehetõvé. Ha nyirkos a talaj (de nem túl nedves!) lehetõség van szántásra, fordítsunk azonban gondot az elmunkálásra, a felszín lezárására mélytömörítõ hengerrel. Száraz idõszakban mindenképpen kerülendõ a szántás, megfelelõ minõségû alapmûvelést és magágyat tudunk kialakítani tárcsával, illetve kombinátorral. Ügyelni kell arra, hogy késõn betakarításra kerülõ elõvetemények után (kukorica, cukorrépa) a kalászosok magját a tömörebb talaj miatt többnyire sekélyebbre kell vetni.

A tavaszi vetésû növények talajmûvelése késõn lekerülõ elõvetemények után

Tavaszi kalászos a tavaszi árpa, a zab és a rizs, gyökgumós a burgonya, a cukor- és takarmányrépa, hüvelyes a borsó, a bab, a szója, a lóbab, a csillagfürt stb., olajnövény a napraforgó, az olaj- és rostlen, a mustár. A kukorica és a kölesfélék abraktakarmány növények. Tavasszal telepíthetõ a lucerna és a vöröshere. A talaj-elõkészítés két szakaszból áll, az õszi alapmûvelésbõl (elmunkálva) és a tavaszi magágykészítésbõl.

A cukorrépa tarlómaradványok szétterítése, a kukoricaszár aprítása (szárzúzóval vagy tárcsával) az alapmûvelés minõségét javítja. A tárcsás aprítás napraforgó, szója, lóbab, silókukorica és cirok tarlókon elõnyös. Burgonyatarlón a bakhátas felszínt tárcsázással lehet egyenletes, szántható állapotba hozni. A mélymûvelést követõ évben a hatástartam megõrzésére érdemes figyelmet fordítani. A szántás szükségessége és ideje (õszi vagy tavaszi) a talajállapot és az ökonómiai körülmények alapján ítélendõ meg. A tavaszi szántás kockázatát a nedvességveszteség, a nedvesség és aprózottság tekintetében kiegyenlítetlen talajállapot jelenti. A szántást egy menetben, kapcsolt fogassal, forgóelemes elmunkálóval, mélytömörítõ vagy könnyû hengerrel célszerû elmunkálni. Kivételes esetekben azonban indokolt lehet a tavaszi szántás alkalmazása is. Szerkezet nélküli szikeseken, ahol a talaj a tél folyamán összeállhat, ismételt forgatásra lehet szükség. Ügyelni kell arra, hogy a nagy sótartalmú rétegeket ne hozzuk a felszínre, mert az súlyos károkat okozhat. Mélyfekvésû területeken, amelyek kora tavasszal víz alá kerülhetnek, a tömörödés miatt az újólag elvégzett szántás segítheti a talajállapot javítását. Elfogadható a tavaszi szántás futóhomok- és kotutalajokon, kényszerû esetekben, ha a korai fagyok miatt elmaradt az õszi alapmûvelés, kipusztult õszi vetések talajain, a tarló egyéb hasznosítása (pl. a kukoricaszár téli legeltetése) esetén.

A kora tavaszi gabonák alá egymenetes mûvelés és vetés is végezhetõ. A védelemre szoruló termõhelyeken, kellõ mérlegeléssel szóba jöhet a mûvelés nélküli direktvetés is (pl. kukoricával).

Irodalom:

Birkás M. (2002). Energiatakarékos és környezetkímélõ talajmûvelés. Akaprint Kiadó és Nyomda, Budapest.

 

Gyuricza Cs. (2001). A szántóföldi talajhasználat alapjai. Akaprint Kiadó és Nyomda, Budapest.