Szántóföldi növénytermesztésünk alappillére az EU-csatlakozást követõen is:<BR>A jó fajta és a kiváló minõségû vetõmag
Oldalszám:Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetőmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerűen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenőrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezőgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetőmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomást, és elődeink már 1895-ben megalkották a Vetőmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettől kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-előállítás, a vetőmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetőmagtermő terület, és az előállított kiváló minőségű vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert:
- ökológiai adottságaink kedvezõek;
- a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak;
- a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret;
- vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.
A rendszerváltozást az új utakat kereső agrárpolitika gyakran hibás, dilettáns döntései sújtották a fajta és vetőmag pozícióinkat is. Remélhetõleg a 2004-es EU-csatlakozásunk stabilizálóan hat és - mint annyiszor a történelem során - mezõgazdaságunk is felfelé ívelõ pályára áll, ehhez pedig jó hazai fajták és elismert minõségû vetõmag kell. Ha ezt sikerül elérni, akkor nemesítvényeink és szaporítóanyagaik keresettek lesznek a külpiacokon is. Optimizmusra adnak okot az elmúlt években megjelent EU-konform törvények, rendeletek (1996 - CXXXI. tv., 1997 - FVM 88-92. rendelet, 1998 - XXVII. tv.) legutóbb pedig a 2003 - LII. tv., amely 2004. május 1-jén lép életbe, és addig elkészül a tételes végrehajtási rendelete is.
Az EU-csatlakozásunkat vegyes érzelmekkel teli várakozás elõzi meg a fajtahelyzet és a vetõmag-forgalmazás alakulásával kapcsolatban is. A várható változásokat illetően számos tájékoztató, tanácskozás került megrendezésre, nemrég pedig a XV. országos konferencia keretében számos előadás kizárólag az EU-csatlakozást követő fajtahelyzetünk és vetőmagtermesztésünk perspektívájával foglalkozott.
Ami a változásokat illeti, lesz néhány, amire ügyelnünk kell, megismerésük pedig létfontosságú:
- az eddigi Nemzeti Fajtajegyzék és a Leíró Fajtajegyzék mellett megjelenik az EU Közösségi Fajtajegyzéke és az ebbõl a hazai termesztõknek kínált Ajánlott Fajták Jegyzéke;
- a fajtaigazolással, minõséggel, szaporulati fokkal kapcsolatos tartalmi és formai (címkézés) tanúsítványok egységesek lesznek;
- változik az export-import értelmezése, hiszen az EU-tagok egységes belsõ piacot alkotnak;
- változik az érvényességi-, forgalomba hozatali idõ;
- megszűnik a biovetőmag eddigi hazai liberális kezelése;
- változások lesznek a fajtaoltalom és a vetőmag-termeltetési jogosultságot illetően is.
A vázlatos felsorolás közel sem teljes, két dolog azonban biztos: egyrészt az EU nagy piaci lehetőségeket kínál, másrészt mi is nyitottabbá válunk, így itthon is versenyeznünk kell tagtársaink nemesítvényeivel, szaporítóanyagaikkal.
Versenyben maradni és a győztesek közé tartozni pedig csak úgy lehet, hogy szakmai tartalommal töltjük meg az elmúlt időszakban szállóigévé vált két mondást:
„Nincs rossz fajta, csak rosszul megválasztott fajta van!”, valamint „Ki mit és amint vet, úgy arat!”
Dr. habil. Késmárki István
Napsütés
Javuló tendenciák az állatgyógyászatban
