A ß-karotin etetés jelentõsége tejelõ tehenészetben

A karotinoidok egy a természetben széles körben elterjedt vegyületcsoportot alkotnak, melyeknek több mint 300 vegyülete ismert. A zöld növényekben lévõ karotinoidok közül a takarmányozás szempontjából legnagyobb jelentõsége a b-karotinnak van, mely elméletileg két molekula A-vitamin képzésére alkalmas. A b-karotin A-vitaminná alakulását az állat faján kívül számos tényezõ befolyásolja. Az átalakulás legjobb (kb. 50 %-os) a baromfiban, közepes (kb. 20 %-os) sertésben és juhban, legrosszabb (5-15 %-os) a szarvasmarhában. A b-karotin hõvel szemben ellenálló, de oxidációra és a napfény ibolyántúli sugarainak hatására hamar elbomlik. Ebbõl következik, hogy a takarmányok tartósítása és tárolása során a benne lévõ karotin tartalom néhány hónap alatt a töredékére csökken (1. ábra).



Régóta ismeretes, hogy az állatok nyáron, a zöldetetés idõszakában nagy mennyiségben vesznek fel b-karotint, míg télen a takarmányban lévõ b-karotin lebomlása következtében b-karotin hiányos állapotban vannak.



Ismereteink szerint a b-karotinnak szarvasmarhában az A-vitamin képzõ hatásán kívül sajátos szerepe van: a sárgatestekben szelektíven felhalmozódik (2. ábra) és annak sárga színét adja. Ebbõl a megfigyelésbõl az is következik, hogy a b-karotinnak a sárgatest mûködésében is fontos szerepet kell játszania, melyet az bizonyít, hogy elégtelen karotin ellátás esetén a sárgatestek nem fejlõdnek ki teljesen.



Számos szarvasmarhákon végzett kísérlet eredménye megerõsíti azt az elméletet, mely szerint a b-karotin esszenciális és bizonyos funkciókban A-vitaminnal nem helyettesíthetõ, azaz, ha az állat b-karotin ellátása hiányos, még kielégítõ A-vitamin ellátás esetén is felléphetnek gonád eredetû zavarok. Ennek következtében károsodnak a funkcionálisan kapcsolódó egyéb szervek is, mely végül egészében rontja az állat szaporodóképességét:

• az állományban megnõ a csendes és elhúzódó ivarzások száma
• késik az ovuláció, emiatt a termékenyítés idõpontja nehezen állapítható meg
• nõ a spermafelhasználás
• a két ellés közötti idõ meghosszabbodik
• a sárgatest kevésbé fejlõdik ki, így csökken a progeszteron termelõdése
• a sárgatest mûködési elégtelensége megzavarja a ciklus lefolyását, ami cisztás elváltozáshoz vezet
• vemhes állatoknál megnõ az embrióelhalások és a korai vetélések száma

Mindezek a tények alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a b-karotin ellátás összefüggésben van a szarvasmarhák szaporodási teljesítményével.



A világszerte elvégzett nagyüzemi kísérletek bebizonyították, hogy a b-karotin adagolása a szarvasmarhák termékenységét elõnyösen befolyásolja, amennyiben a termékenységi zavarok nem a takarmányozás vagy a tartás súlyos hibájából erednek.



A szaporodásbiológiai eredmények javításán kívül más kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a b-karotin etetése számos egyéb elõnnyel is jár:

• a tõgyszöveten belül növeli a granulociták aktivitását, ezáltal erõsíti a tõgy védekezõrendszerét
• csökkenti a tõgygyulladások elõfordulását és a magas szomatikus sejtszámot
• a bendõben a rostemésztés elõsegítésén keresztül növeli a tej zsírtartalmát

Az állatok b-karotinnal való ellátottságát a vérplazma karotin szintje tükrözi. Szarvasmarhában a plazma 4 mg/liter-es értéknél magasabb karotin tartalma megfelelõ ellátást jelent, melyet termeléstõl függõen legalább napi 400-600 mg b-karotin etetésével tudunk biztosítani.



A tömegtakarmányok tárolása során fellépõ veszteségek miatt azok karotin tartalma a tél folyamán annyira lecsökkenhet, hogy az már nem képes kielégíteni az állat igényét. Ilyen esetben a napi takarmányadag b-karotinnal történõ kiegészítése szükséges. Erre ajánljuk vásárlóinknak új ß-karotin tartalmú CaroTec-2000 és ImmunoTek ásványi kiegészítõinket, melyek napi 0.1 kg/tehén dózisban történõ etetésével kielégítõ ß-karotin ellátást biztosítunk a téli hónapok folyamán.



Elek Péter