A mezei pocok és a hörcsög életmódja, elõrejelzése

Életmódjára jellemzõ, hogy nem alszik téli álmot, egész évben aktív. Szaporodási idõszaka viszont kora tavasztól késõ õszig - általában márciustól novemberig - tart. Rendkívül szapora, a nõstény 3 heti vemhesség után általában 3-8 fiat szül, és évente 5-6 fialás is lehetséges. Gyors szaporodási képességét szemlélteti, hogy a nõstények már 3 hetes korukban ivarérettek. Az ivari aktivitására jellemzõ, hogy tavasszal a hímek aktivitásának megindulásával kezdõdik, majd õsszel ezek inaktivitása miatt következik be a szaporodási idõszak vége.



Felszaporodását nagyban befolyásolja az idõjárás. A téli idõszakban a legkedvezõbb számára, ha a novembertõl februárig lehullott csapadék összege kevesebb mint 100 mm, és a talaj felszíni hõmérséklete egyenletesen fagypont alatt van. Ezt követõen a korai kitavaszodás és a száraz, meleg tavaszi majd nyári idõjárás kedvezõ feltételeket teremt a gradáció kialakulásához. A tél folyamán kedvezõtlen számára a kemény hideg, a hótakaró hiánya, valamint az enyhe és hideg periódusok gyakori váltakozása valamint a bõséges csapadék. A hûvös, csapadékos idõjárás a tavaszi-nyári idõszakban is kedvezõtlen számára. A különösen a záporokkal és zivatarokkal hirtelen lezúduló nagy mennyiségû csapadék járatainak elöntésével elsõsorban a populáció fiatalabb egyedeit gyérítheti.



Egyedszámának felmérésekor fontos tudni, hogy az egyes táblák fertõzöttsége még tömegszaporodása idején is jelentõs eltéréseket mutathat. A populáció egyedszámának felmérésére és a védekezés szükségességének megállapítására több módszer is használható.



Az egyik legegyszerûbben alkalmazható módszer a lakott járatok számlálása. A felmérés során, táblánként minimum 2 helyen 10x10 m-es mintaterületeket jelölünk ki, és betapossuk az itt található összes pocoklyukat. Huszonnégy óra elteltével a kibontott pocoklyukak száma alapján következtetünk a területen lévõ egyedszámra és döntünk a védekezésrõl. A módszerrõl fontos tudni, hogy a kibontott lyukak száma nincs egyenes arányban az itt élõ pockok számával, de ez egy könnyen és gyorsan alkalmazható módszer, amely alkalmas viszonylag nagy területek gyors felmérésére. Ha a lakott járatok átlagos száma a területen õsszel 2db/100m², tavasszal 1db/100m² védekezés szükséges. A kártevõ felmérésének másik módszere a pillangósok feltörésekor alkalmazható kiszántásos módszer. A felméréshez 2 fõ szükséges, az egyik az eke mögött 2-3 m a másik 10-15 m távolságban gyalogol és 300 m hosszan megszámolják a kiugró pockok számát. A megszámolt egyedeket menet közben el kell pusztítani, nehogy még egyszer meg legyenek számolva. Ha 300 m-ként átlagosan minimum 2-3db pockot számolunk meg védekezés szükséges.



Az elmúlt év száraz idõjárása, ugyan kedvezett a kártevõnek, de - mindazt az 1. ábra mutatja - az ország nagy részén csak gyenge, és egyes helyeken közepes mértékû felszaporodását tapasztaltuk. Az eddigi viszonylag csapadékmentes tél szintén kedvezett a telelés szempontjából, de a hõmérsékletingadozás már kevésbé. A késõ õszi felvételezések eredményeit és az idõjárási adatokat figyelembe véve, már kora tavasztól kezdõdõen kezdjük meg a veszélyeztetett kultúrákban egyedszámának felmérését, hogy veszélyes mértékû felszaporodását és kártételét idejében megakadályozhassuk.



A mezei rágcsálók másik jelentõs és országosan elterjedt képviselõje a hörcsög. Hasonlóan a mezei pocokhoz szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt károsít megrágva a kultúrnövények föld feletti vagy földbeni részeit.



Életmódjára jellemzõ, hogy föld alatti „építményt” hoz létre a hozzá tartózó járatrendszerrel. Kotorékjában téli álmot alszik, és tavasszal elõször a hímek majd a nõstények bontják ki kotorékukat. A nõstény évente kétszer párzik és 3 hetes vemhesség után 4-14 csupasz, vak kölyket szül, amelyek 2-3 hónapos koruktól kezdenek önálló életet. Az anyaállat a második párzásból származó kölykökkel rendszerint együtt telel. A téli álom kezdete elõtt nagy mennyiségû (15-20kg) magot halmoz fel, majd a járatait télre elzárja. A felhalmozott táplálékot az álomba vonulás elõtt és a tavaszi ébredés után fogyasztja el. A téli álomban lévõ állatok érzékenyek a különbözõ külsõ és belsõ ingerekre. A túl gyakori felébredések erõsen igénybe veszik az állatok szervezetét, és a pusztulásukhoz vezethetnek.



Egyedszámának felmérésére és a védekezés szükségességének eldöntésére alkalmazható módszer tavasszal a kibontott kotorékok számolása és a csapdázás.



Tavasszal a kibontott kotorékok számolása azon a megfigyelésen alapszik, hogy miután a hímek majd a nõstények kibontják kotorékukat, elõször mindegyiknek csak egy kijárata van. Ezért a módszer jól tükrözi a területen élõ egyedek számát. A felmérést területi sávmódszerrel végezzük. Ha elõre kijelölt sávokon történik elegendõ 1 fõ máskülönben 2 felvételezõ szükséges. Az egyik ember 2.5-5 m hosszú rudat visz magával - amely mindkét végére 1m hosszú jelzõzsinórt kötünk - és számolja a lépéseit. A másik felvételezõ mögötte haladva a jelzõzsinórok közötti sávban számolja a hörcsöglyukakat. A felvételezett területet a jelzõrúd szélessége és az átlagos lépéshossz alapján tudjuk kiszámolni.



A csapdázást elõre kijelölt területen - helyenként min. 1ha-on- végezzük, és minden hörcsöglyukhoz csapdát helyezünk. A csapdázást a párzás idején - májusban - végezzük, és a csapdákat késõ délután rakjuk ki, majd másnap reggel gyûjtsük be.



Ha tavasszal hektáronként átlagosan 3 egyedet csapdázunk vagy ugyanennyi a kibontott kotorékok száma, védekezzünk a kártevõ ellen.



Végezetül fontos tudni, hogy az 5/2001(I.16.)FVM rendeletet módosító 81/2003(VII.9.) FVM rendelet 2.§ (1) b) pontja értelmében mindkét kártevõ ellen kötelezõ a védekezés.



Prohászka Péter - elõrejelzõ, ,Komárom-Esztergom Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, Tata

IRODALOM:



Benedek Pál-Surján József-Fésüs István(1974): Növényvédelmi elõrejelzés Mezõgazdasági Kiadó, Budapest



Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevõi Mezõgazda Kiadó, Budapest