Szemesterményszárítási technológiák helyzete, fejlesztési lehetõségek
Oldalszám: 87-88
2014.06.26.
A szárítási technológiák helyzete
A hazai mezõgazdasági üzemek meghatározó növénye a gabona. A különbözõ gabonafélék (búza, kukorica, árpa stb.) termesztése, illetve annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû. A termesztés és betakarítás technológia viszonylag jól gépesített, ugyanakkor a betakarítás utáni feldolgozás-, szárítás- és tárolástechnológia területén jelentõs az elmaradás.
A gazdasági szerkezetváltás után, az utóbbi tíz évben újonnan telepített viszonylag korszerû szárítóberendezések száma szerény mértékû, elsõsorban kis- és közepes teljesítményû berendezés, melynek összesített darabszáma 250-300 berendezésre tehetõ. Korszerû automatikus vezérlésû nagyteljesítményû szárítótelepbõl mintegy 80-100 telep létesült.
A jelenlegi szárítógéppark a szárítási igényeknek kompromisszumokkal ugyan, de megfelel, ugyanakkor az igényeket (üzemméret, energiafelhasználás, munkaminõség, üzemelési jellemzõk, stb.) ma már összességében nem elégíti ki.
A szárítógéppark átlagos életkora 19 év feletti. Napjainkban kis számban nemcsak az új üzemi igények jelentkeznek, hanem egyre sürgetõbben a régi telepek leváltása is szükségszerûvé válik. A régi telepek a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
Az elmúlt mintegy 10 éves idõszak végére ugyanakkor megjelentek olyan új korszerû megfelelõ automatizáltsági fokú szárítók,- hengeres toronyszárítók illetve hõvisszanyeréses aknás szárítórendszerek (MEYER, GSI, CIMBRIA, MECMAR), - melyek kedvezõ energetikai, munkaminõségi, üzemelési jellemzõkkel bírnak és a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelnek, ugyanakkor széles teljesítményigények kielégítésére alkalmasak.
A telepi terménytisztítási, anyagmozgatási technológiák korszerûsödése vonatkozásában ugyanakkor nem történt érdemi elõrelépés.
Hasonló a helyzet a tárolástechnológiai berendezésekkel is (torony, illetve horizontális tárolók), ahol a gépesítettségi szint, (szellõztetés, automatizálás) nem megfelelõ, az anyagmozgatás nem kellõen gépesített, az energiafelhasználás és környezetszennyezés magas és ezek miatt a tárolása minõségi követelményeknek nem felel meg.
A jelenlegi üzemi körülmények között a bérszárítás költsége rendkívül magas, elérheti a termelési költség 25-30 %-át, tehát az egyik fõ meghatározó költségtényezõ.
Az üzemi vizsgálatoknál elõfordult költség összetevõk.
Szárítás: 300-700 Ft/t/1 % vízelvonás
Terménykezelés
A fentiek alapján
5 % - vízelvonás 19 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 2.000-5.200 Ft/t érték között változik.
10 % vízelvonás 24 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 3500-8700 Ft/t értékek között lehetséges.
Fentiek alapján a gazdaságok számára új, korszerû szárítási technológiai beruházás alapvetõ fontosságú.
A szemesterményszárítók üzemeltetését alapvetõen meghatározza a szárítandó termény nedvességtartalma, mely függ az alábbiaktól:
A mellékelt 1.sz.táblázat a 2003 évi átlagos üzemi termesztésben szereplõ különbözõ martonvásári fajták jellemzõit mutatja, eltérõ idõpontban vett minták alapján. Látható, hogy a középérésû fajták szeptember elején 30 % feletti nedvességtartalommal rendelkeznek. E mellett a termény egyenetlensége nagy mértékû. Ilyenkor a terménybetakarítást átlagos körülmények között nem szabad (15 % feletti vízelvonás) megkezdeni. Szeptember végére viszont a fajták „összeérnek” és a mintegy 5 % vízelvonás kedvezõ szárítási energia ill. költségfelhasználást eredményezhet. Egyes már „leszáradt” fajták ugyanakkor a késõi õszi nedves, esõs klíma miatt visszanedvesedhetnek. Átlagos évjáratban a termény nedvességtartalmak ezen értékeknél valamelyest magasabbak.
Látható, hogy a táblázatban szereplõ szemtömeg értékek a fajtajellemzõk alapján eltérnek. A hosszabb tenyészidejû fajtáknál, nagyobb a potenciális termésmennyiség. A termény mennyiségek szórás értékei ugyanakkor az agrotechnikai hiányosságokra, ill. a 2003 évi aszály termést befolyásoló jellemzõire is rámutatnak.
A telepi technológiák értékelése
A téma keretében áttekintettük és értékeltük a hazai szárítótelepi technológiákat.
Terményfogadás
A terményfogadás mûveleténél a mennyiségi és minõségi átvétel tekintetében értékelhetõ elõrelépés történt. A közepes méretû üzemekben (300-600 ha) nagyobb számban valósultak meg a föld feletti tenzometrikus mérés elven mûködõ elektronikus mérlegek.
A mennyiségi átvételen túl, a minõségi átvétel elsõsorban a terménynedvesség-tartalom mérésére szorítkozik. A beltartalom meghatározását szolgáló NIR eszközök csak a nagy gabonaátvevõ telepeken terjednek (FOSS, TECATOR, PERTEN, stb.)
Szárítási költségjellemzõk
A szárítási költségnél alapvetõen meghatározza a szárítási költséget:
A fõbb költségjellemzõket a 3. táblázat tartalmazza. A szárítási költségek a bérszárítási költségénél lényegesen kedvezõbbek.
Környezetvédelem
A hagyományos szárítótelepek - melyek túlnyomóan a ’70-es és a ’80-as években épültek - a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
A méréseink szerint a pontszerû légszennyezõ-források porkibocsátása elérheti a 200-500 mg/m3 értéket, mely a megengedett 100 mg/m3 értéknek többszöröse.
A hagyományos porleválasztó rendszerek (zsákos porszûrõk) a hazai szabadba telepített terményszárító telepeken nem alkalmazhatóak, mivel a nedves terménybõl, illetve a környezetbõl származó szennyezõ anyag, illetve levegõ a szûrõrendszereket eltömi, így rövid idõ alatt használhatatlanná teszi. Az elektromos mûködtetésû nyugat-európai turbinás leválasztó rendszerek drágák és energiaigényesek.
A fentiek alapján újszerû kamrás porleválasztó rendszerek kialakítása válik szükségessé, mely rendszer kifejlesztésének elsõ lépése megtörtént.
Tapasztalataink összegzése
Az elemzett új korszerû technológiai rendszerek, mely révén a termények szárítása az eddigieknél gazdaságosabban végezhetõ el. A hatékonyabb energiafelhasználás a termény beltartalmának jobb megõrzése, a minõségi árutermelés révén számottevõ gazdasági eredményt jelent. A technológia egyes elemeinek részletes elemzésével a kritikus pontok feltárásával az elemek összhangba kerülnek, a szûk keresztmetszetek így kiküszöbölhetõek. Többféle változat kidolgozásával az üzemmérethez szorosan illeszkedõ technológia alakítható ki. Természetesen egyéb korszerû technológiai változatok is léteznek az elemzésbe bevont konkrét technológiákon kívül.
A technológia változatok elemzése révén az üzemek gazdaságos beruházása, a legkorszerûbb berendezések alkalmazásával válik lehetõvé.
Az elemzés rávilágít a terményfajta, illetve nedvességtartalom kapcsolatára a vízelvonás mértékének a szárítási költségre gyakorolt hatására. Rendkívül fontos az energiahordozók helyes megválasztása, mely szintén döntõ költségtényezõ.
Új szárítótelepi beruházással a szárítási költségek a bérszárításhoz képest jelentõsen csökkenthetõek (30-50 %-kal), de a korszerûtlen telepek lecserélése is jelentõsen javítja a termelés gazdaságosságát.
A hagyományos (pl. B1-15) szárítótelepek környezetvédelmi problémáinak feltárása kapcsán az üzemeknek fel kell készülniük a technológia gépeinek szükséges lecseréléseire, a környezetvédelmi beruházásokra, melyekhez az új fejlesztések elõkészítése megtörtént.
(Dr.Herdovics Mihály)
tud.munkatárs
MGI, Gödöllõ
ÁBRÁK
1.ábra
GSI-PORTABLE-1226 szárító
2. ábra
HEVESGÉP szárítótelep (ME-1200 S szárító)
A jelenlegi szárítógéppark a szárítási igényeknek kompromisszumokkal ugyan, de megfelel, ugyanakkor az igényeket (üzemméret, energiafelhasználás, munkaminõség, üzemelési jellemzõk, stb.) ma már összességében nem elégíti ki.
A szárítógéppark átlagos életkora 19 év feletti. Napjainkban kis számban nemcsak az új üzemi igények jelentkeznek, hanem egyre sürgetõbben a régi telepek leváltása is szükségszerûvé válik. A régi telepek a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
Az elmúlt mintegy 10 éves idõszak végére ugyanakkor megjelentek olyan új korszerû megfelelõ automatizáltsági fokú szárítók,- hengeres toronyszárítók illetve hõvisszanyeréses aknás szárítórendszerek (MEYER, GSI, CIMBRIA, MECMAR), - melyek kedvezõ energetikai, munkaminõségi, üzemelési jellemzõkkel bírnak és a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelnek, ugyanakkor széles teljesítményigények kielégítésére alkalmasak.
A telepi terménytisztítási, anyagmozgatási technológiák korszerûsödése vonatkozásában ugyanakkor nem történt érdemi elõrelépés.
Hasonló a helyzet a tárolástechnológiai berendezésekkel is (torony, illetve horizontális tárolók), ahol a gépesítettségi szint, (szellõztetés, automatizálás) nem megfelelõ, az anyagmozgatás nem kellõen gépesített, az energiafelhasználás és környezetszennyezés magas és ezek miatt a tárolása minõségi követelményeknek nem felel meg.
A jelenlegi üzemi körülmények között a bérszárítás költsége rendkívül magas, elérheti a termelési költség 25-30 %-át, tehát az egyik fõ meghatározó költségtényezõ.
Az üzemi vizsgálatoknál elõfordult költség összetevõk.
Szárítás: 300-700 Ft/t/1 % vízelvonás
Terménykezelés
- fogadás 0-200 Ft/t
- tisztítás 500-1500 Ft/t
A fentiek alapján
5 % - vízelvonás 19 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 2.000-5.200 Ft/t érték között változik.
10 % vízelvonás 24 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 3500-8700 Ft/t értékek között lehetséges.
Fentiek alapján a gazdaságok számára új, korszerû szárítási technológiai beruházás alapvetõ fontosságú.
A szemesterményszárítók üzemeltetését alapvetõen meghatározza a szárítandó termény nedvességtartalma, mely függ az alábbiaktól:
- fajta
- agrotechnika (vetési idõpont, tápanyagellátás, stb.)
- évjárat, idõjárás (lásd 2003. aszály)
- betakarítási idõpont.
A mellékelt 1.sz.táblázat a 2003 évi átlagos üzemi termesztésben szereplõ különbözõ martonvásári fajták jellemzõit mutatja, eltérõ idõpontban vett minták alapján. Látható, hogy a középérésû fajták szeptember elején 30 % feletti nedvességtartalommal rendelkeznek. E mellett a termény egyenetlensége nagy mértékû. Ilyenkor a terménybetakarítást átlagos körülmények között nem szabad (15 % feletti vízelvonás) megkezdeni. Szeptember végére viszont a fajták „összeérnek” és a mintegy 5 % vízelvonás kedvezõ szárítási energia ill. költségfelhasználást eredményezhet. Egyes már „leszáradt” fajták ugyanakkor a késõi õszi nedves, esõs klíma miatt visszanedvesedhetnek. Átlagos évjáratban a termény nedvességtartalmak ezen értékeknél valamelyest magasabbak.
Látható, hogy a táblázatban szereplõ szemtömeg értékek a fajtajellemzõk alapján eltérnek. A hosszabb tenyészidejû fajtáknál, nagyobb a potenciális termésmennyiség. A termény mennyiségek szórás értékei ugyanakkor az agrotechnikai hiányosságokra, ill. a 2003 évi aszály termést befolyásoló jellemzõire is rámutatnak.
A telepi technológiák értékelése
A téma keretében áttekintettük és értékeltük a hazai szárítótelepi technológiákat.
Terményfogadás
A terményfogadás mûveleténél a mennyiségi és minõségi átvétel tekintetében értékelhetõ elõrelépés történt. A közepes méretû üzemekben (300-600 ha) nagyobb számban valósultak meg a föld feletti tenzometrikus mérés elven mûködõ elektronikus mérlegek.
A mennyiségi átvételen túl, a minõségi átvétel elsõsorban a terménynedvesség-tartalom mérésére szorítkozik. A beltartalom meghatározását szolgáló NIR eszközök csak a nagy gabonaátvevõ telepeken terjednek (FOSS, TECATOR, PERTEN, stb.)
| 1.táblázat | ||||||
| Szemeskukorica-fajták terményjellemzõi | ||||||
| Fajta | Mv Mara TC | Mv TC 277 | NORMA SC | |||
| Megnevezés | FAO-297 | FAO-310 | FAO-380 | |||
| nedvességtart. (%) | szem. tömeg* (g) | nedvességtart. (%) | szem.tömeg (g) | nedvességtart. (%) | szem.tömeg (g) | |
| 2003. szept. 2. | ||||||
| 2. táblázat | ||||
| Szemestermény-szárítási technológiák fõbb jellemzõi | ||||
| Technológia változat | I. | II/1. | II/2. | III. |
| Megnevezés | GSI Competitor 110 | GSI Portable 1226 | MECMAR M-2500 | MEYER-1200 |
| Forgalmazó, ill. gyártó | 4Hungar Agri-Tech Kft., Pécs | 4Hungar Agri-Tech Kft., Pécs | HEVESGÉP Kft., Heves | HEVESGÉP Kft., Heves |
| Technológia | – terményfogadás – szárítás – tárolótoronyban hûtés | – terményfogadás – elõtisztítás (GSI-Hi-Cap.) – szárítás, hûtés | – terményfogadás – elõtisztítás (Zanotti) – szárítás, hûtés | – terményfogadás – elõtisztítás TAS (Schmidt) – szárítás, hûtés |
| Vízelpárologtató telj. (kg/h) | 500 | 1100 | 1800 | 2200 |
| Szárított anyag telj. (t/h) 24%-ról 14%-ra | 3,8 | 8,4 | 13,7 | 16,7 |
| Idényteljesítmény (t) | 1140 | 5040 | 8220 | 10020 |
| Fajl. hõenergiafelhaszn. (MJ/kgvíz) | 4,2 | 4,2 | 3,8 | 3,8 |
Szárítási költségjellemzõk
A szárítási költségnél alapvetõen meghatározza a szárítási költséget:
- a vízelvonás mértéke Dw,
- a szárító fajlagos hõenergiafelhasználása (MJ/kgvíz),
- a felhasznált energiahordozó ára (földgáz ill. LPG),
- beruházási költség (Ft/t)
- szárító kihasználása (üzemóra/év).
A fõbb költségjellemzõket a 3. táblázat tartalmazza. A szárítási költségek a bérszárítási költségénél lényegesen kedvezõbbek.
| 3. táblázat | ||||
| Szárítási költségjellemzõk | ||||
| 1. telep | 2. telep | 3. telep | 4. telep | |
| Szárítási telj. (t/h) | 3,8 | 8,4 | 13,7 | 16,7 |
| Szárítási költség (Ft/h) I. változat, földgáz | 9392 | 14697 | 22408 | 28788 |
| Szárítási költség (Ft/h) II. változat, PB-gáz | 11872 | 19591 | 30376 | 38523 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) I. változat, 10% vízelvonás | 2472 | 1750 | 1636 | 1724 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) II. változat, 10% vízelvonás | 3114 | 2332 | 2217 | 2307 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) I.változat, 5% vízelvonás | 1483 | 1050 | 982 | 1034 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) II.változat, 5% vízelvonás | 1868 | 1400 | 1330 | 1384 |
Környezetvédelem
A hagyományos szárítótelepek - melyek túlnyomóan a ’70-es és a ’80-as években épültek - a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
A méréseink szerint a pontszerû légszennyezõ-források porkibocsátása elérheti a 200-500 mg/m3 értéket, mely a megengedett 100 mg/m3 értéknek többszöröse.
A hagyományos porleválasztó rendszerek (zsákos porszûrõk) a hazai szabadba telepített terményszárító telepeken nem alkalmazhatóak, mivel a nedves terménybõl, illetve a környezetbõl származó szennyezõ anyag, illetve levegõ a szûrõrendszereket eltömi, így rövid idõ alatt használhatatlanná teszi. Az elektromos mûködtetésû nyugat-európai turbinás leválasztó rendszerek drágák és energiaigényesek.
A fentiek alapján újszerû kamrás porleválasztó rendszerek kialakítása válik szükségessé, mely rendszer kifejlesztésének elsõ lépése megtörtént.
Tapasztalataink összegzése
Az elemzett új korszerû technológiai rendszerek, mely révén a termények szárítása az eddigieknél gazdaságosabban végezhetõ el. A hatékonyabb energiafelhasználás a termény beltartalmának jobb megõrzése, a minõségi árutermelés révén számottevõ gazdasági eredményt jelent. A technológia egyes elemeinek részletes elemzésével a kritikus pontok feltárásával az elemek összhangba kerülnek, a szûk keresztmetszetek így kiküszöbölhetõek. Többféle változat kidolgozásával az üzemmérethez szorosan illeszkedõ technológia alakítható ki. Természetesen egyéb korszerû technológiai változatok is léteznek az elemzésbe bevont konkrét technológiákon kívül.
A technológia változatok elemzése révén az üzemek gazdaságos beruházása, a legkorszerûbb berendezések alkalmazásával válik lehetõvé.
Az elemzés rávilágít a terményfajta, illetve nedvességtartalom kapcsolatára a vízelvonás mértékének a szárítási költségre gyakorolt hatására. Rendkívül fontos az energiahordozók helyes megválasztása, mely szintén döntõ költségtényezõ.
Új szárítótelepi beruházással a szárítási költségek a bérszárításhoz képest jelentõsen csökkenthetõek (30-50 %-kal), de a korszerûtlen telepek lecserélése is jelentõsen javítja a termelés gazdaságosságát.
A hagyományos (pl. B1-15) szárítótelepek környezetvédelmi problémáinak feltárása kapcsán az üzemeknek fel kell készülniük a technológia gépeinek szükséges lecseréléseire, a környezetvédelmi beruházásokra, melyekhez az új fejlesztések elõkészítése megtörtént.
(Dr.Herdovics Mihály)
tud.munkatárs
MGI, Gödöllõ
ÁBRÁK
1.ábra
GSI-PORTABLE-1226 szárító
2. ábra
HEVESGÉP szárítótelep (ME-1200 S szárító)
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]