Ellés elõtti kondíciók alakulása laktációnként
Oldalszám: 102-103
2014.06.26.
1. BEVEZETÉS
A kondíció bírálat könnyen elsajátítható és alkalmazható módszer, jól kiegészíti a küllemi bírálatot, emellett a legjobb visszajelzõje a szakszerû takarmányozásnak, melyet indokol az a tény is, hogy a tehenek a laktációjukat egyre nagyobb tejtermeléssel kezdik, és ennek a megnövekedett napi tejmennyiségnek takarmánnyal való maximális és szakszerû kielégítése nem egyszerû feladat.
A tejtermelõ tehén kondícióváltozásai bizonyos mértékû genetikai hatás alatt állnak. Dohy J. (1961) megállapította, hogy az övméret illetve az élõsúly emelkedése következtében a tehenek relatív tejtermelési indexe csökken. Felhívta a figyelmet arra is (Dohy J., 1969), hogy a tejmennyiséghez viszonyítva általában nagyobb az élõsúly és a testnagyságot jellemzõ testméretek, elsõsorban a marmagasság h2-értéke. Koenen, Veerkamp, Dobbelaar és De Jong (2001) legújabb vizsgálatai szerint holstein állományokban a kondíció h2-értéke üszõknél 0,38, teheneknél a 9-10 laktációs hónap (laktáció vége) alapján 0,29 volt.
Brit vizsgálatok (Jones és mtsai., 1999) szerint a kondíció átlagos h2-értéke 0,20-0,28, olasz eredmények nyomán (Gallo és mtsai., 1999) 0,29 értékû. A pennsylvaniai egyetemen Dechow, Rogers és Clay (2001) a kondícióra az elõzõeknél alacsonyabb értékeket becsültek, nevezetesen 0,07-0,20-at. Holland kutatások szerint fiatal bikák energia-egyensúlyára vonatkozó örökítõértékek becsléséhez, magas megbízhatóság mellett, 60 leányuk kondícióértékelésére van szükség. Az egyes fajták - mint pl. a jersey és a holstein - kondíciója egymástól különbözik (Rastani et al., 2001). A tehenek kondíciójának nemcsak a tejtermeléssel és a küllemi tulajdonságokkal, hanem a reprodukcióval kapcsolatos jellemzõkkel is kapcsolata van (Pryce et al., 2000, 2001., Gillund et al., 2001).
Szakirodalmi adatok szerint az üszõknél elléskor az ideális kondíció 3,5 pontos, elfogadható a 3,0 és 4,0 pont közötti is. A szárazraállitáskori kondíció az irodalmi adatok szerint akkor ideális a legtöbb szerzõ szerint, ha 3,5 pont, és elfogadható 3,0 és 3,5 pont között, de ettõl kisé eltérõ véleményekkel is találkozhatunk, így 3,5 és 4,0 pont közötti, valamint 3,0-3,75 pont közötti ajánlások is vannak, emellett 2,5 pontos szárazraállításkori kondícióról is olvashatunk.
Teheneknél az ideális, ajánlott elléskori kondició tekitetében igen egyöntetû a vélemény. Legtöbb szerzõ a 3,5 pontot tartja ideálisnak, az elfogadhatót pedig 3,0 és 4,0 pont között határozták meg.
2. ANYAG ÉS MÓDSZER
Vizsgálataink célja volt annak megállapítása, hogy az ellés elõtti kondíció hogyan alakul az üszõknél és az elsõ négy laktációban. Vizsgálatainkat a bicsérdi Aranymezõ Rt. tehenészeti telepén végeztük. A kísérletbe vont állatok kondícióbírálata az elõkészítõbe való bekerüléskor történt. Az elemzésben 1317 holstein-fríz és magas holstein-fríz vérhányadú keresztezett tehén vett részt, a kondíció bírálat 5 pontos skála alapján történt.
A szakirodalom szerint a kondíciópontszámok jellemzõi a következõk:
3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
A kapott vizsgálati eredmények alapján a következõk állapíthatók meg:
Az 1. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását tartalmazza üszõknél és az elsõ négy laktációban.
Az üszök 5,6%-a gyenge (2,0-2,5 pont) kondícióval kerül az elõkészítõbe. Az elsõ laktáció végén a legmagasabb (10%) a gyenge kondícióval rendelkezõ egyedek aránya. További laktációkban ez az arány 5-8% között alakul. Üszõknél és az elsõ laktációs teheneknél figyelhetõ még meg, hogy viszonylag magas (14,4-18,8 %) a gyengébb (2,5-2,9 pont) kondícióval bíró egyedek aránya. Az is megállapítható, hogy az elfogadható kategória alsó határán (3,0-3,2 pont) található az egyedek legnagyobb aránya üszõknél és az elsõ laktációban, ez az arány a laktációk elõrehaladtával fokozatosan csökken, a negyedik laktációban már csak 13,7%. Az ideális kondícióra az egyedek 12-13%-át bíráltuk, ettõl kis mértékben gyengébb kondíció 2-5% körül alakult, amely a laktációk, elõrehaladtával csökken. Ezzel ellentétes tendencia figyelhetõ meg az enyhe plusz kondíció esetében, mely üszõkorban 10,3%, elsõ laktációban 16%, az ezt követõ laktációkban fokozatosan emelkedik és a negyedik laktációban már 47,1%. A 4,1- 5,0 pont közötti kategóriában is hasonló tendencia figyelhetõ meg.
A vizsgált állomány közel hatvan százalékát az R4-es magas holstein-fríz vérhányadú genotípusok teszik ki, ennek megfelelõen a tendencia közel azonos.
A 2. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását szemlélteti üszöknél és az elsõ négy laktációban R4-es genotípusú egyedeknél.
Gyenge üszõkori kondíció az egyedek 5,1%-ánál figyelhetõ meg, ez az arány kis mértékben növekedik az elsõ három laktációban közel hasonló arányban, viszont a negyedik laktációban megnõ (17,6%) a gyenge kondícióval az elõkészítõbe kerülõ egyedek aránya. Ennél fél ponttal jobb kondíció ez egyedek 11-19%-ára jellemzõ. Az elfogadható kategória alsó határát jelentõ 3,0-3,2 pontos kondíció az üszõk esetében a leggyakoribb (55,5%), mely a laktációk elõrehaladtával fokozatosan nagymértékben csökken 17,6%-ra. Az ideálist megközelítõ kondíció 2-7%-ra tehetõ csak. Az ideális, az ajánlott kondíció a 3,5 pontos üszõknél 12,7%-os, az elsõ három laktációban 11-14%-os, viszont negyedik laktációban csak 5,9%. Üszõkorban kevés (7,5%) az enyhe plusz kondícióval (de még az lefogadható kategórián belül) rendelkezõ egyedek aránya, mely viszont úgy nõ, ahogy öregszenek a tehenek, az arány eléri a 32,1%-ot is. Elhízott üszõ, illetve nagyobb mértékû plusz kondíció elõfordulása minimális (0,8%), tehénkorban viszont a laktációk elõrehaladtával egyre több elhízott tehénnel számolhatunk.
Vizsgáltuk a kondíció megoszlását gyenge, elfogadható és a plusz kondíció besorolás alapján is, melyet a 3. táblázat szemléltet.
Az 554 üszõ 20 %-a 3 pont alatti kondícióval került az elõkésztõbe, a szakirodalom szerint a kondíció tûréshatára 3 és a 4 pont között van elléskor, (legtöbben a legoptimálisabb pontszámot 3.5 pontban állapították meg). Ebben a kategóriában található az üszõk 79,1 %-a. Plusz kondícióval (4,1-5,0 pont) csak az üszõk 0,9 %-a rendelkezik. Az elsõ laktáció végén megnõ és a legnagyobb arányú (28,2%) a gyenge kondícióval rendelkezõ tehenek száma, emellett növekszik a plusz kondícióval elõkészítõbe kerülõ tehenek száma is. A tehenek 69,9 %-ának a kondíciója megfelelõ, illetve kívánatos. A 2. a 3. és a 4. laktáció végén a gyenge, illetve a gyengébb (2-3 pont) kondícióra minõsített tehenek aránya közel hasonló 16,4-18,6-17,6%. Az elsõ laktációhoz képest viszont megnõ az elhízott tehenek aránya a további laktációkban (9,7-12,1-9,8%). A kedvezõ kondícióval elõkészítésre kerülõ tehenek aránya így 70 % körül alakul.
Az R4-es genotípusú egyedeknél a 2,0-2,9 pont közötti arányok az elsõ laktáció végén elérik a 30,9%-ot, az arány a második laktációban csökkent (18,2%), majd 26,7% a 3.laktációban és 29,4% a negyedeikben. Az elfogadható kategóriában a legnagyobb arány (80,4%) üszõkorban figyelhetõ meg. Az elsõ három laktációban ez az arány csökken 64-74% között alakul, igen jónak mondható. A negyedik laktációban viszont ilyen kondíció csak az egyedek felére jellemzõ csak. Az R4-es teheneknél is a negyedik laktációban nõ meg (17,6%) a kövér tehenek száma nagymértékben (4. táblázat)
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kondíció állandó figyelemmel kisérésével minimálisra csökkenthetõ a nem kivánatos kondíció, és egyre nagyobb arányú lesz azoknak az egyedeknek a száma, amelyek ideális, kiváló tenyészkondícióval rendelkeznek, mert csak ez garantálhatja a genetikailag predesztinált képességek realizálását.
MUZSEK A.1 - BÁDER E.1 - SZILI J.3
BÁDER P.1 - GYÖRKÖS I.2 - KOVÁCS A.1 - GERGÁCZ Z.1
1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
2 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom,
3 Bicsérd, Aranymezõ Rt.
Brit vizsgálatok (Jones és mtsai., 1999) szerint a kondíció átlagos h2-értéke 0,20-0,28, olasz eredmények nyomán (Gallo és mtsai., 1999) 0,29 értékû. A pennsylvaniai egyetemen Dechow, Rogers és Clay (2001) a kondícióra az elõzõeknél alacsonyabb értékeket becsültek, nevezetesen 0,07-0,20-at. Holland kutatások szerint fiatal bikák energia-egyensúlyára vonatkozó örökítõértékek becsléséhez, magas megbízhatóság mellett, 60 leányuk kondícióértékelésére van szükség. Az egyes fajták - mint pl. a jersey és a holstein - kondíciója egymástól különbözik (Rastani et al., 2001). A tehenek kondíciójának nemcsak a tejtermeléssel és a küllemi tulajdonságokkal, hanem a reprodukcióval kapcsolatos jellemzõkkel is kapcsolata van (Pryce et al., 2000, 2001., Gillund et al., 2001).
Szakirodalmi adatok szerint az üszõknél elléskor az ideális kondíció 3,5 pontos, elfogadható a 3,0 és 4,0 pont közötti is. A szárazraállitáskori kondíció az irodalmi adatok szerint akkor ideális a legtöbb szerzõ szerint, ha 3,5 pont, és elfogadható 3,0 és 3,5 pont között, de ettõl kisé eltérõ véleményekkel is találkozhatunk, így 3,5 és 4,0 pont közötti, valamint 3,0-3,75 pont közötti ajánlások is vannak, emellett 2,5 pontos szárazraállításkori kondícióról is olvashatunk.
Teheneknél az ideális, ajánlott elléskori kondició tekitetében igen egyöntetû a vélemény. Legtöbb szerzõ a 3,5 pontot tartja ideálisnak, az elfogadhatót pedig 3,0 és 4,0 pont között határozták meg.
2. ANYAG ÉS MÓDSZER
Vizsgálataink célja volt annak megállapítása, hogy az ellés elõtti kondíció hogyan alakul az üszõknél és az elsõ négy laktációban. Vizsgálatainkat a bicsérdi Aranymezõ Rt. tehenészeti telepén végeztük. A kísérletbe vont állatok kondícióbírálata az elõkészítõbe való bekerüléskor történt. Az elemzésben 1317 holstein-fríz és magas holstein-fríz vérhányadú keresztezett tehén vett részt, a kondíció bírálat 5 pontos skála alapján történt.
A szakirodalom szerint a kondíciópontszámok jellemzõi a következõk:
- 1-es kondíciópontszám:
- a tehén csont és bõr, kórosan sovány
- az ágyékcsigolyák végei élesen látszanak
- az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók
- az ágyékcsigolyák együttesen határozottan kiálló élet alkotnak
- a hátgerinc, az ágyék és a fartájék kiemelkedõ, kiugró és elhatárolható
- az ülõgumó és a külsõ csípõszöglet között élesen elkülönülõ horpadás található
- a végbélnyílás környéke beesik, és a péra elõugrónak tûnik
- 2-es kondíciópontszám:
- a tehén vékony
- az ágyékcsigolyák végei élesek, de a szövettel való fedettségük jobb
- az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók, de nem szembetûnõen
- az ágyékcsigolyák együttesen kevésbé határozottan kiálló élet alkotnak
- a hátgerinc, az ágyék és a fartájék nem tûnik élesen elhatárolhatónak
- az ülõgumó és a külsõ csípõszöglet között kisebb horpadás található
- a végbélnyílás környéke kevésbé beesett, a péra kevésbé tûnik elõugrónak
- 3-as kondíciópontszám:
- a tehén átlagos kondícióban van
- az ágyékcsigolyákat csak közepes nyomásra lehet érezni
- az ágyékcsigolyák együttesen simának tûnnek
- az ágyékcsigolyák együttesen nem észrevehetõ élet alkotnak
- a hátgerinc, az ágyék és a fartájék élei gömbölyûnek tûnnek
- az ülõgumó és a külsõ csípõszöglet kerek és sima
- a végbélnyílás környéke kitöltött, de nincs jele zsír raktározásnak
- 4-es kondíciópontszám:
- a tehén erõs kondícióban van
- az ágyékcsigolyákat csak erõs, határozott nyomásra lehet érezni
- az ágyékcsigolyák együttesen simának vagy kereknek tûnnek
- az ágyékcsigolyáknak nincsen élük
- a hátgerinc kerek és sima, az ágyék és a fartájék sima felületet alkot
- az ülõgumó és a külsõ csípõszöglet kerek, az ülõgumó és a hátgerinc közötti terület sima, lapos
- a faroktõ és az ülõgumó környékén zsír raktározás van
- 5-ös kondíciópontszám:
- a tehén kövér kondícióban van
- az ágyékcsigolyákat nem lehet érezni
- a csontozat struktúrája, mint a hátgerinc, az ágyék és a fartájék, az ülõgumó és a külsõ csípõszöglet - nem látható
- a faroktõ tájék eltemetettnek, eltûntnek tûnik a zsírszövet borítottság miatt
3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
A kapott vizsgálati eredmények alapján a következõk állapíthatók meg:
Az 1. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását tartalmazza üszõknél és az elsõ négy laktációban.
Az üszök 5,6%-a gyenge (2,0-2,5 pont) kondícióval kerül az elõkészítõbe. Az elsõ laktáció végén a legmagasabb (10%) a gyenge kondícióval rendelkezõ egyedek aránya. További laktációkban ez az arány 5-8% között alakul. Üszõknél és az elsõ laktációs teheneknél figyelhetõ még meg, hogy viszonylag magas (14,4-18,8 %) a gyengébb (2,5-2,9 pont) kondícióval bíró egyedek aránya. Az is megállapítható, hogy az elfogadható kategória alsó határán (3,0-3,2 pont) található az egyedek legnagyobb aránya üszõknél és az elsõ laktációban, ez az arány a laktációk elõrehaladtával fokozatosan csökken, a negyedik laktációban már csak 13,7%. Az ideális kondícióra az egyedek 12-13%-át bíráltuk, ettõl kis mértékben gyengébb kondíció 2-5% körül alakult, amely a laktációk, elõrehaladtával csökken. Ezzel ellentétes tendencia figyelhetõ meg az enyhe plusz kondíció esetében, mely üszõkorban 10,3%, elsõ laktációban 16%, az ezt követõ laktációkban fokozatosan emelkedik és a negyedik laktációban már 47,1%. A 4,1- 5,0 pont közötti kategóriában is hasonló tendencia figyelhetõ meg.
| 1. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása üszõknél és az elsõ négy laktációban | ||||||||||
| Kondíció- | üszõ | 1. laktáció | 2. laktáció | 3. laktáció | 4. laktáció | |||||
| pontszám | n | % | n | % | n | % | n | % | n | % |
| 2,0-2,5 | 31 | 5,6 | 40 | 10,0 | 12 | 5,8 | 8 | 5,7 | 4 | 7,8 |
| 2,6-2,9 | 80 | 14,4 | 73 | 18,2 | 22 | 10,6 | 18 | 12,9 | 5 | 9,8 |
| 3,0-3,2 | 285 | 51,4 | 145 | 36,2 | 56 | 27,1 | 39 | 27,9 | 7 | 13,7 |
| 3,3-3,4 | 28 | 5,1 | 22 | 5,5 | 8 | 3,9 | 3 | 2,1 | 1 | 2,0 |
| 3,5 | 68 | 12,3 | 48 | 12,0 | 28 | 13,5 | 18 | 12,9 | 5 | 9,8 |
| 3,6-4,0 | 57 | 10,3 | 64 | 16,0 | 61 | 29,5 | 37 | 26,4 | 24 | 47,1 |
| 4,1-5,0 | 5 | 0,9 | 9 | 2,2 | 20 | 9,7 | 17 | 12,1 | 5 | 9,8 |
| összesen | 554 | 100,0 | 401 | 100,0 | 207 | 100,0 | 140 | 100,0 | 51 | 100,0 |
A vizsgált állomány közel hatvan százalékát az R4-es magas holstein-fríz vérhányadú genotípusok teszik ki, ennek megfelelõen a tendencia közel azonos.
A 2. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását szemlélteti üszöknél és az elsõ négy laktációban R4-es genotípusú egyedeknél.
Gyenge üszõkori kondíció az egyedek 5,1%-ánál figyelhetõ meg, ez az arány kis mértékben növekedik az elsõ három laktációban közel hasonló arányban, viszont a negyedik laktációban megnõ (17,6%) a gyenge kondícióval az elõkészítõbe kerülõ egyedek aránya. Ennél fél ponttal jobb kondíció ez egyedek 11-19%-ára jellemzõ. Az elfogadható kategória alsó határát jelentõ 3,0-3,2 pontos kondíció az üszõk esetében a leggyakoribb (55,5%), mely a laktációk elõrehaladtával fokozatosan nagymértékben csökken 17,6%-ra. Az ideálist megközelítõ kondíció 2-7%-ra tehetõ csak. Az ideális, az ajánlott kondíció a 3,5 pontos üszõknél 12,7%-os, az elsõ három laktációban 11-14%-os, viszont negyedik laktációban csak 5,9%. Üszõkorban kevés (7,5%) az enyhe plusz kondícióval (de még az lefogadható kategórián belül) rendelkezõ egyedek aránya, mely viszont úgy nõ, ahogy öregszenek a tehenek, az arány eléri a 32,1%-ot is. Elhízott üszõ, illetve nagyobb mértékû plusz kondíció elõfordulása minimális (0,8%), tehénkorban viszont a laktációk elõrehaladtával egyre több elhízott tehénnel számolhatunk.
| 2. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása üszõknél és az elsõ négy laktációban R4-es genotípusú egyedeknél | ||||||||||
| Kondíció- | üszõ | 1. laktáció | 2. laktáció | 3. laktáció | 4. laktáció | |||||
| pontszám | n | % | n | % | n | % | n | % | n | % |
| 2,0-2,5 | 19 | 5,1 | 23 | 9,7 | 9 | 7,8 | 4 | 7,1 | 3 | 17,6 |
| 2,6-2,9 | 51 | 13,7 | 50 | 21,2 | 12 | 10,4 | 11 | 19,6 | 2 | 11,8 |
| 3,0-3,2 | 206 | 55,5 | 74 | 31,4 | 32 | 27,8 | 11 | 19,6 | 3 | 17,6 |
| 3,3-3,4 | 17 | 4,6 | 17 | 7,2 | 6 | 5,2 | 1 | 1,8 | 1 | 5,9 |
| 3,5 | 47 | 12,7 | 33 | 14,0 | 17 | 14,8 | 6 | 10,7 | 1 | 5,9 |
| 3,6-4,0 | 28 | 7,5 | 35 | 14,8 | 30 | 26,1 | 18 | 32,1 | 4 | 23,5 |
| 4,1-5,0 | 3 | 0,8 | 4 | 1,7 | 9 | 7,8 | 5 | 8,9 | 3 | 17,6 |
| összesen | 371 | 100,0 | 236 | 100,0 | 115 | 100,0 | 56 | 100,0 | 17 | 100,0 |
Az 554 üszõ 20 %-a 3 pont alatti kondícióval került az elõkésztõbe, a szakirodalom szerint a kondíció tûréshatára 3 és a 4 pont között van elléskor, (legtöbben a legoptimálisabb pontszámot 3.5 pontban állapították meg). Ebben a kategóriában található az üszõk 79,1 %-a. Plusz kondícióval (4,1-5,0 pont) csak az üszõk 0,9 %-a rendelkezik. Az elsõ laktáció végén megnõ és a legnagyobb arányú (28,2%) a gyenge kondícióval rendelkezõ tehenek száma, emellett növekszik a plusz kondícióval elõkészítõbe kerülõ tehenek száma is. A tehenek 69,9 %-ának a kondíciója megfelelõ, illetve kívánatos. A 2. a 3. és a 4. laktáció végén a gyenge, illetve a gyengébb (2-3 pont) kondícióra minõsített tehenek aránya közel hasonló 16,4-18,6-17,6%. Az elsõ laktációhoz képest viszont megnõ az elhízott tehenek aránya a további laktációkban (9,7-12,1-9,8%). A kedvezõ kondícióval elõkészítésre kerülõ tehenek aránya így 70 % körül alakul.
| 3. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása a gyenge, elfogadható és a pluszkondíciós kategóriák szerint | |||||
| Kondíció- | Üszõ | 1. laktáció | 2. laktáció | 3. laktáció | 4. laktáció |
| pontszám | % | % | % | % | % |
| 2,0-2,9 | 20.0 | 28,2 | 16,4 | 18,6 | 17,6 |
| 3,0-4,0 | 79,1 | 69,6 | 73,9 | 69,3 | 72,6 |
| 4,1-5,0 | 0,9 | 2,2 | 9,7 | 12,1 | 9,8 |
| összesen (n) | 554 | 401 | 207 | 140 | 51 |
Az R4-es genotípusú egyedeknél a 2,0-2,9 pont közötti arányok az elsõ laktáció végén elérik a 30,9%-ot, az arány a második laktációban csökkent (18,2%), majd 26,7% a 3.laktációban és 29,4% a negyedeikben. Az elfogadható kategóriában a legnagyobb arány (80,4%) üszõkorban figyelhetõ meg. Az elsõ három laktációban ez az arány csökken 64-74% között alakul, igen jónak mondható. A negyedik laktációban viszont ilyen kondíció csak az egyedek felére jellemzõ csak. Az R4-es teheneknél is a negyedik laktációban nõ meg (17,6%) a kövér tehenek száma nagymértékben (4. táblázat)
| 4. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása a gyenge, elfogadható és a pluszkondíciós kategóriák szerint az R4-es genotípusnál | |||||
| Kondíció- | üszõ | 1. laktáció | 2. laktáció | 3. laktáció | 4. laktáció |
| pontszám | % | % | % | % | % |
| 2,0-2,9 | 18,8 | 30,9 | 18,2 | 26,7 | 29,4 |
| 3,0-4,0 | 80,4 | 67,4 | 74,0 | 64,4 | 53,0 |
| 4,1-5,0 | 0,8 | 1,7 | 7,8 | 8,9 | 17,6 |
| összesen (n) | 371 | 236 | 115 | 56 | 17 |
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kondíció állandó figyelemmel kisérésével minimálisra csökkenthetõ a nem kivánatos kondíció, és egyre nagyobb arányú lesz azoknak az egyedeknek a száma, amelyek ideális, kiváló tenyészkondícióval rendelkeznek, mert csak ez garantálhatja a genetikailag predesztinált képességek realizálását.
MUZSEK A.1 - BÁDER E.1 - SZILI J.3
BÁDER P.1 - GYÖRKÖS I.2 - KOVÁCS A.1 - GERGÁCZ Z.1
1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
2 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom,
3 Bicsérd, Aranymezõ Rt.
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Anyakecsketartók, figyelem! Közeleg a támogatási kérelmek beadási határideje
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]