MENÜ

Takarmányozás

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás GMO növének

A GMO növények elterjedésének lehetőségei

Lapunk múlt évi, 4. számában adtunk részletes áttekintést a GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) szerepéről és használatuk lehetőségeiről a takarmányozásban. Az utóbbi egy hónapban pedig, sok új történt ezzel kapcsolatban, ezért célszerű a kérdésre röviden visszatérnünk, jól lehet a változások nem alapvetők.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás sertés koca tenyészsertés

A tenyészsertés takarmányozásának aktuális kérdései

A tenyészállatok takarmányozására a telepek nem fordítanak túlságosan nagy figyelmet, ami több okból is hibás. Egyrészt a tenyészállatok (kocák) takarmányozásának egyetlen ismérve a született malacok száma, másrészt a tenyészállatok takarmányozási költségét a végtermék kibocsátásra kell terhelni, harmadrészt a takarmányozási problémák megnövelhetik a kiesések és selejtezések számát (ami egy értékes tenyészsüldők alkalmazásánál komoly kiesést jelenthet). Tehát a tenyészállatok takarmányozásánál két dolgot kell megvizsgálnunk, az igényekhez igazodó beltartalmat, és a költségeket.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás tyúk jérce tojó

A tojó típusú tyúkok takarmányozási technológiája a jércenevelés időszaka alatt

A madarak emésztési sajátosságai bizonyos tekintetben jelentősen eltérnek más együregű gyomrú állatoktól. Jelentős különbség elsősorban a tápcsatorna hosszában, az egyes szervek egymáshoz való viszonyában, a táplálék áthaladásának idejében és az anyagcserében lejátszódó folyamatok sebességében van. Az emésztésfiziológiai különbségek következményeképpen a madarak takarmányozása is sok tekintetben eltér más monogasztrikus állatok takarmányozási szokásaitól. Kisebb-nagyobb eltérések vannak a különböző baromfi fajok és fajták, típusok és korosztályok igényei között is, amihez igazodik a takarmányozás módja és takarmányok beltartalmi paraméterei.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás sertés aminosavak Takarmányozás

Az aminosavak emészthetőségének meghatározása és a takarmányok emészthető aminosav tartalmának alkalmazása...

Közleményünk első részében (Agronapló, 2003. 7. szám) azokat az operációs módszereket mutattuk be és értékeltük, melyek segítségével megállapítható az aminosavak un. ileális emészthetősége sertésekben. A második részben példák segítségével kívánjuk megvilágítani, hogy a különböző módszerekkel megállapított ileális emészthetőségi értékeket hogyan tudjuk felhasználni a sertéstakarmányozás mindennapi gyakorlatában és az ilyen módon összeállított abraktakarmány etetése milyen előnyökkel jár a sertéshizlalásban.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Takarmányozás sertés mikroelemek Takarmányozás

Mikroelemek szerepe a sertéstakarmányozásban

Az ásványi anyag szükségletekkel kapcsolatos alapadatokat a múlt század 60-as és 70-es éveiben határozták meg. Számos eredmény mutat ugyanakkor arra, hogy a modern, gyors növekedésű sertés hibridek ásványi anyag szükséglete körülbelül kétszerese a 20-30 évvel ezelőtti kis növekedési erélyű sertésekhez viszonyítva. Ennek ismeretében az ásványi nyagok mennyiségét gyakran javasolják a takarmányokban jóval a „javasolt szükségleti érték” felett. A javasolt mikroelem szintek meghatározása során már tekintetbe veszik az állat faját, annak termelési szintjét, valamint az ásványi anyag forrását és biológiai hozzáférhetőségét is. Az Európai Unió ugyanakkor környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontokat figyelembe véve maximalizálta néhány mikroelemnek a sertés takarmányokban megengedhető szintjét.