MENÜ

Növényvédelem

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem repce káposztarepce Kártevők

A káposztarepce kártevői és betegségei

A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló károsodások között nagyobb súllyal a kárt okozó állatfajoknak, kisebb jelentőséggel pedig a kórokozóknak van szerepe. A repcetermesztő területeknek a tápnövénytől függő sajátos biotóp szerepe van, ahol létrejön illetve felépül a fajok biocönózisa. A fajokban gazdag biocönózisokban találhatók meg a károsító szerepben lévő kórokozók és kártevők.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem Paprika Paradicsom talaj

A termésfoltosodás okai paprika és paradicsom esetében

Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúcsrothadás néven is ismert fiziológiai betegség. Annak ellenére, hogy a betegséggel sokat foglalkozott a szaksajtó, sok termesztő a pontos okával, a megelőzés és a megszüntetésének lehetséges módjaival nincs tisztában.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem gyom gyomfelvételezés

Gyomfelvételezési mintaterek kijelölése és gyomtérképek készítése precíziós gyomszabályozáshoz

Hazánkban az elmúlt évtizedekben a szántóföldi gyomfelvételezések az általánosan használt Balázs-Ujvárosi módszerrel történtek. A mintaterek kijelölése általában 4-6 ha mintasűrűséggel, elhelyezése bizonyos elvek figyelembe vételével, véletlenszerűen történt, leggyakrabban a táblák átlói mentén, vagy sakktáblaszerűen, esetleg a terület szélétől kiindulva körben, hurokszerűen.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem Árpa gabona károsító

Őszi gabonák néhány fontos károsítójának előrejelzése

Az õszi kalászosok egyik legfontosabb õszi kártevõje a gabonafutrinka lárvája vagy más néven csócsárló. Az imágók a gabonafélék érésének idején jelennek meg és a tejesedõ, majd az érett szemeket fogyasztják. A betakarítást követõen elõnyben részesítik azokat a táblákat, ahol a szalma hosszú ideig a területen marad, és az elhullott szemekkel táplálkoznak. Az imágók tojásrakása augusztusban kezdõdik, de az idõjárási és a talajviszonyok akár jelentõsen módosíthatják ezt. A nõstény a tojásait csak megfelelõen nedves talajba rakja le, mert azok a fejlõdésük kezdetén vizet vesznek fel. Ha tartósan száraz, csapadékmentes a július-augusztus, majd esetleg az õszi idõszak, a tojásrakás eltolódhat tavaszig is.