Az almafák terméshozamának alakulása trágyázási tartamkísérletben
Oldalszám: 72A hosszú élettartamú gyümölcsfák esetében több okból is (talajtani, növény morfológiai és fiziológiai sajátosságok, utóhatás, halmozódó hatás, stb.) különös jelentőséggel bírnak a tartamkísérlet (5-30 év). Hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb az a 19 éven át végzett alma trágyázási tartamkísérlet, melyet dr. Terts István, a Kertészeti Kutató Intézet néhai tudományos főmunkatársa 4. éves gyümölcsösben állított be és nyugdíjba vonulása után a cikk szerzője folytatott.
Az üzemi méretű 22 hektáros kísérlet helye a Törökbálinti ÁG. Szászhalombattai kerülete volt. Talajára a vályog, agyagos vályog kötöttségû mészlepedékes csernozjom a jellemzõ. Az értékelt Jonathán fajtát M IV -es alanyon, 7,5 x 4,5 m-es térállásban, termõkaros orsó koronaformán nevelték. A 7 féle NPK trágyázási kombinációt 4 x 5 (belső ismétlés) ismétlés révén sok parcellán értékelhettük, és a három makroelem használatán túlmenően számos megállapításra és összefüggés feltárására nyílt lehetőségünk. A nitrogént évente egyszer tavasszal szórták a felszínre. A foszfor és kálium trágyákat õsztõl tavaszig juttatták ki, általában 2, néha 3 évi adagot összevontan. A PK trágyázást a 7. kezelésnél a 9. évben, más esetben a 14. évben befejezték. Az un. főparcellákon a következő kezeléseket alkalmazták:
1. 0 Trágyázatlan kontrol
2. N Csak nitrogén, 130 kg N/ha
3. NP Mint a 2. + 60 kg P2O5/ha/év
4. NPK Mint a 3. + 200 kg K2O/ha/év
5. NPK+ Mint a 4., de az elsõ évben istállótrágya is
6. 2NPK A 4. kétszerese, 14 év alatt összesen 1680 kg/ha P2O5 és 5600 kg/ha K2O
7. N3PK Nitrogén, mint a 2. + a 4. szerinti PK adag háromszorosa, ami a 9 év alatt gyakorlatilag a mérsékeltebb feltöltési ütemû 6. kezeléssel megegyezõ PK hatóanyagot jelentett.
A foszfor és kálium trágyázások jelentősen módosították a talaj tápelem tartalmát, de a talaj kötöttsége miatt a gyarapodás elsősorban a beművelés mélységében (20 cm) következett be, ahol viszonylag a gyökérzet kis hányada található. A foszfor mennyisége a 40 cm-es réteg alatt már nem emelkedett. A kálium viszonylag kis mértékben, de a 60 cm-es gyökérzónába is lejutott (talajbeli megoszlást lásd az Agronapló 2003/1-2, 55. oldal, agyagos vályog diagramon). A kezeléstípusoknak megfelelően a 14. év talajvizsgálata szerint a 0-60 cm-es talajréteg átlagában kifejezett PK értékek jól tükrözték a trágyázások hatását a növekvõ talajbeli kínálatra, amely a következõk szerint alakult:
1. táblázat. A talajra jellemzõ foszfor és kálium tartalom
cellspacing="0" frame="hsides" rules="groups">
Kezelés
AL-oldható
P2O5
mg/kg
AL-oldható
K2O
mg/kg
0
80
130
N
90
150
NPK
110
280
2NPK
190
460
A kísérlet korai idõszakától kezdve levélanalízissel is ellenõriztük a trágyázások hatását a tápelem ellátottságra. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres nitrogén és foszfor trágyázások ellenére az alma levelek N és P tápelem szintje a kezelésektõl függetlenül alakult. A kálium tartalmak viszont már az 5. évtõl folyamatosan jelezték a trágyázások hatását.
A tápanyag-ellátottságban a kísérlet elejétõl fennálló különbségek ellenére hosszú idõt (10 év) kellett várni, amíg a halmozódó hatások a terméshozamban is szignifikáns eltéréseket eredményeztek. A legkövetkezetesebb és markáns hatásokat a 11-13. években regisztráltuk. Ezen adatokat mutatjuk be a 2. táblázatban.
2. táblázat. Almafák terméshozama (t/ha)
cellspacing="0" frame="hsides" rules="groups">
<col
width="87">
Évek
Kezelés jele
10.
11.
12.
13.
13 éves halmozott
0
18,4
17,4
5,9
18,2
137,9
N
15,4
16,2
4,2
17,3
126,1
NP
18,9
18,0
4,9
18,0
135,9
NPK
19,5
21,6
7,1
20,2
147,3
NPK+
20,7
20,7
7,6
20,0
149,8
2NPK
21,3
21,0
9,9
21,0
154,8
N3PK
24,0
20,7
11,0
24,8
163,1
SzD 5 %
2,52
2,64
2,00
2,30
9,80
A táblázat szerint a trágyázatlanhoz és a káliumra nézve szintén trágyázatlan N, NP parcellákhoz képest a kálium trágyázás növelte a fák terméshozamát. A hatás kifejezettebb az emelt adagok használata esetén. A csak nitrogén trágyázásban részesült fákon minden kombinációhoz képest is kevesebb volt a termés. A 2 NPK kezeléshez képest a 9. évig folyt intenzívebb feltöltõ trágyázás (N3PK) tovább növelte a hozamot. A 12 . évben - kihagyó évnek számít - alakultak ki a legnagyobb relatív különbségek. Ez a tény is utal a tápláltság szerepére ebben a jelenségben.
A gyümölcs minõségérõl ezúttal csak annyi megjegyzést teszünk, hogy a termõképességet meghaladó mértékû trágyázások az alma esetében tárolási rendellenességeket okozhatnak, aminek vizsgálatára ezen kísérletben is volt lehetõség.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
Csapadék
Vadkár-ügyekkel foglalkozó céget alapít a NAK
