Brojlertartás technológia I.

Húscsirke tartásának körülményei, követelmények

A brojlertartás, húscsirke elõállítás - jelentõségét tekintve - a hazai baromfitartás egyik meghatározó területe. Hogy ez kialakulhatott, abban a jó hazai termelési körülményeknek (takarmányellátottság, termelõállomány, klimatikus viszonyok stb.), a jó piaci lehetõségeknek és gazdasági környezetnek volt, illetve van jelentõs szerepe.

A termelést ma már kizárólag jó termelõképességû, nagy húskihozatalú, jó húsformájú hibridekkel végzik. Magyarországi termelési viszonyokra jellemzõ, hogy az egységnyi súlygyarapodásra vetített takarmány felhasználás tekintetében e tartomány mindkét szélének értékei megtalálhatók. Az alkalmazott technológiától, takarmánytól stb. függõen állítunk elõ csirkét 1,7 kg/kg takarmányhasznosulással éppúgy, mint 2,4 kg/kg értékkel. Hogy a fajta nyújtotta biológiai termelõ-potenciált kihasználhassuk, törekednünk kell az optimális termelési körülmények mind pontosabb megteremtésére. A tyúkfélék általános biológiai igényei, plusz a speciális hibrid fajták által megkövetelt további igények határozzák meg a tartás körülményeit és technológiai feltételeit.
- takarmányozás, (kellõ hozzáférés, elegendõ mennyiség és megfelelõ minõség,..)
- itatás, (kellõ hozzáférés, elegendõ mennyiség, megfelelõ minõség és hõmérséklet,..)
- megfelelõ és elegendõ mozgástér, férõhely,
- mozgási, kapirgálási igények kielégítése,
- a pihenéshez szükséges feltételek,
- megfelelõ világítás,
- tiszta, fertõzésmentes alom,
- tiszta, higiénikus környezet, jó levegõ.

A feltételek biztosítása szempontjából kiemeltek a mindenkor élelemhez és ivóvízhez jutás, valamint a frisslevegõ igény szempontjai. Ezeket az állatjóléti, valamint a termelés szempontjából fontos követelményeket - illetve betartásuknak minimumait - az állatvédelmi szabályok és elõírások határozzák meg. A hazai jogszabályaink, a 32/1999.(III.31.) FVM rendelet „a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” és ennek, késõbbi 20/2002.(III.14.) számú módosítása már teljesen EU konform elõírásokat tartalmaznak. Az 1. táblázatban a brojler csirkék tartáskörülményeinek jellemzõ, állatok által igényelt legfontosabb klímaparamétereit mutatjuk be.

A brojler csirke optimális illetve maximális megengedett klímaparaméterei

(Baromfihús és tojáster. kézikönyve, szerk. Zoltán P.1997 )
1.táblázat

	Határértékek		Optimális
	Széndioxid térf. %	Ammónia térf. %	Hõmérséklet oC	Relatív páratartalom %
Baromfi (tojótyúk)	0,3	0,02	32-34….21 (életkortól függõ)	70-75…..50-60 (életkortól függõ)

A termelés folyamata

A keltetésre szánt tojások a szülõpár istállókból illetve telepekrõl származnak, ahol szigorú elõírások betartása mellett termelték õket. A keltetés többségében keltetõ üzemekben történik, ahonnan szállítással jut el az állomány a különbözõ telepek nevelõ-, hízlalóistállóiba. A keltetett egészséges naposcsibék 35-45 gramm tömegûek. Amennyiben ivarilag elkülönített hízlalást végzünk, akkor a keltetés után sexáljuk az állományt. Nagyon fontos a fogadóistálló alapos elõkészítése, amely magába foglalja a teljes körû takarítást és fertõtlenítést. Brojler csirke nevelésre, hízlalásra a zárt és almozott, istállóbeli tartás a jellemzõ. Az alkalmazott alomanyag többségében faforgács, de szecskázott növényi szármaradványok (pl. szalma) is használtak. A csirkéket 21 napos korig indítótáppal, 37 napos korig hizlalótáppal, majd a vágásig befejezõtáppal etetjük. Hazánkban az átlagos termelési ciklus 42 nap (39 - 47 /de akár 60/ nap közötti értékek fordulhatnak elõ), a keléstõl a vágásig (vágósúly eléréséig). A piaci, ill. végtermék igénytõl függõen a vágási végsúly 2 kg-tól 2,7…3,6 kg-ig terjedhet.

A tartás technológiája
Keltetés A brojler állományok keltetés tekintetében nem térnek el a tojóállomány keltetéstõl. A szülõpároktól származó tojásokat megfelelõ tárolás és kezelés - melyeknek célja a kelõképesség megõrzése és a fertõzések elkerülése - után a keltetõgépbe helyezzük. A keltetõgépeknek igen sokféle kialakítása és mérete terjedt el, a mérettõl függetlenül azonban közös a keltetõ berendezésekben a keléshez szükséges optimális körülmények biztosítása. A keltetés idõtartama áltagosan 20-21 nap s ez alatt az optimális hõmérséklet 37-38 oC (az utolsó két nap alacsonyabb: ~36,1-37,2 oC ). A páratartalom beállítása összetettebb feladat, a tojás minõsége is befolyásolja. A keltetés alatt átlagosan az 50-60 % relatív páratartalom értékek, míg a kelés napjaiban - a fokozatosan elért - magasabb 75-80 %-os értékek kívánatosak. Az elõzõekbõl adódóan a keltetés két fázisra oszlik elõkeltetésre és bújtatásra (utókeltetésre). Ez a gyakorlatban többször két külön berendezést is jelenthet. A keltetés során több más fontos követelményt, a természetes keltetést követõ lépést kell kielégítenünk:

- tojások forgatása, (az embrió fiziológiai igénye),
- elégséges légcsere, légmozgatás,
- tojások hûtése,
- fertõzés elleni védekezés.

A keltetés folyamatának lényegi eleme még a tojáslámpázás (7.,12. és 19. napon) mellyel a kelés hatékonyságát ellenõrizzük és a rossz tojásokat szûrjük ki.
Brojler tartás esetében túlnyomórészt nagy keltetõüzemek állítják elõ a termelõk számára a hízlalásra szánt madarakat. Így könnyebben biztosítható az egységes és egészséges állomány, valamint a termelõ és a szolgáltató rendszer kapcsolata is ezt diktálja.(folyt. köv.)

Pazsiczki Imre
MGI