A SEGHERSgenetics tenyésztésének bemutatása

Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta van jelen a fajta. 1998-tól rendelkezünk nukleusz szintű tenyészettel Baracskán. Az eltelt időben folyamatosan nőtt azok köre, akik megismerték, és megszerették ezt a fajtát Magyarországon. Mostanra eljutottunk oda, hogy évente közel fél millió vágásra kerülő hízó sertés hordozza magában az általunk forgalmazott genetikai anyagot.

A fajta tenyésztésénél a világon elsők között alkalmazták a koca és kanvonalak szigorú különválasztását, és eltérő szempontok alapján történő szelekcióját. Ezt az alapelvet - melyet azóta szinte minden sertés hibridizációval foglalkozó tenyésztő vállalat alkalmaz - mind a mai napig alkalmazzuk. Az állatok szelekciójára már a kezdetektől igen intenzív tartási körülmények között került sor, mely segítségével a SEGHERS kocák messze földön híresek a kiemelkedő életteljesítményükről. Befejező kanjaink jelenleg a világ legizmoltabb homozigóta stresszmentes terminál kanjai közé tartoznak. A tiszta vonalak tenyésztése napjainkban négyezer kocából álló populációban folyik a világ 6 nukleusz állományában, melyek közül az egyik Magyarországon található.

A szelekciónak négy állomását különböztetjük meg:

1. csak a fenotípuson alapuló szelekció, amikor csak a küllem számított, és a szemre legszebb koca- és kansüldőket válogatták vissza a hízók közül.
2. fenotípusos szelekció kiegészítve bizonyos könnyen számolható (csecsszám, élveszületett, választott malacszám, választás, első termékenyítés között eltelt idő, stb.), illetve mérhető (testtömeggyarapodás, takarmányértékesítés, értékes húsrészek, fehéráru, stb.) tulajdonságokkal. Az évek során újabb mérési módszerek váltak hozzáférhetővé, és elkezdték felhasználni az ultrahangos mérések során szerzett információkat is (hátszalonna vastagság, karajkeresztmetszet). Az így nyert adatokból különféle, az állatok termelésére jellemzõ indexeket képeztek, melyek nagy segítséget jelentettek az állat gazdasági értékének meghatározásakor.
3. a számítógépek elterjedésével lehetővé vált már komolyabb adatállományok elemzése, és így a becsült tenyészértékek is egyre pontosabb, és megbízhatóbb képet adtak egy-egy állat értékéről. A BLUP programok elterjedése szintén nagy segítséget jelentett a tenyésztőknek, mert a kvantitaív genetika segítségével az olyan gyengén öröklődő tulajdonságok esetében is, mint például a szaporaság, komoly előrelépést tudtak elérni.
4. 1991-től kezdődően beszélhetünk a szelekció negyedik állomásáról. Ebben az évben publikálták a világon elsőként, hogy olyan DNS szakaszt találtak, mely egy lényeges tulajdonság, a stresszérzékenység öröklődéséért felelős. Innentől már a sertés örökítő anyagának vizsgálatából közvetlenül, a költséges és idõigényes célpárosítások, és hízlalási tesztek mellõzésével is lehet az állat termelési adataira vonatkozó információkhoz jutni. Napjainkra egyre nagyobb teret kap a génmarkerek segítségével történő szelekció.

A SEGHERS állományainak fejlesztésekor mind a négy állomás elõnyeit kihasználjuk. A nukleusz tenyésztésben a beltenyésztési együtthatók, a BLUP indexek, és az állatok addigi saját teljesítményét figyelembe véve tudatosan megtervezzük a párosításokat. Az így tervezett párosításokhoz nemritkán külföldi nukleuszokban termelõ kanok spermáját használjuk, így könnyedén elkerülhetjük a tiszta vonalainkon belüli beltenyésztést, és azonnal hozzá tudunk jutni a legjobb eredményekkel rendelkezõ legújabb genetikai fejlesztések eredményét magukban hordozó kanok szaporító anyagához.

A megszületõ állatokat a megszületésük napján egyedi azonosítóval látjuk el (egyedi krotália, és tetoválás) és természetesen a termékenyítési, fialási, és választási adatokat a számítógépes nyilvántartásunkban rögzítjük, és rendszeresen küldjük a belgiumi számítógépes központunkba, mert ezek igen hasznos adatokat szolgáltatnak, nem csak magának a kocának és a kannak, de a rokonaiknak a becsült tenyészértékét illetõen is.

A battériára már kiszelektált állatok kerülnek. Legfõbb szelekciós szempontok ilyenkor a csecsszám, a küllem és a vitalitás. Külön helyezzük el a tenyészjelölteket, és külön azokat, melyek ezen a rostán kiestek, és mint hízók fogják a vágóhídon végezni.

A nevelõ istállóba telepítéskor az állatok egy újabb szelekción esnek át, amikor is a legfontosabb a testtömeggyarapodás, a vonalra jellemzõ küllem, az erõs lábszerkezet.

A legfontosabb szelekcióra a 80 és 110 kg között sorra kerülõ sajátteljesítmény vizsgálatukkor kerül sor. Ekkor egyedileg lemérjük az állatokat (ebbõl kiszámítható az életnapra jutó testtömeggyarapodásuk), és két helyen ultrahang segítségével meghatározzuk a szalonna vastagságot, illetve a karajkeresztmetszetet. Ezen alapadatokból az egyed színhústartalmára lehet következtetni. Ekkor kerül sor az állatok egyedi küllemi vizsgálatára, amikor is a vonalra jellemzõ testalakulást, a lábak szerkezetét, a csecsek számát, illetve a külsõ iverszervek állapotát ellenõrizzük le.

A nukleuszba visszakerülõ állatok legvégsõ szelekciója 130 kg körül történik, mikorra elkészülnek az általunk szükségesnek tartott DNS vizsgálatok (stresszérzékenység, RN, és BETTERgen génjeire). Ezekkel a vizsgálatokkal tudjuk biztosítani, hogy állataink 100%-ban homozigóta stresszmentesek és a végtermék nem csak kiváló húsformákat, de kimagasló húsminõséget is mutat a vágóhídon.

Magyarországon, mint említettük a saját tulajdonú baracskai telepünk szolgál a vonaltiszta nukleusz tenyésztés bázisául. Az alacsonyabb tenyésztési szintû állományokat próbáljuk közelebb vinni a termelõkhöz, így az igazán nagy integrátor partnereink dédnagyszülõ csomaggal dolgoznak (amikor a nagyszülõ süldõk a saját telepén kerülnek elõállításra), a nagyobb méretû telepeknek nagyszülõ csomagot ajánlunk (ilyenkor saját maga állítja elõ a telepi kocasüldõ utánpótlását), míg a kisebb mérettel rendelkezõ termelõknek pedig a helyi disztribútorokat tudjuk javasolni, mint tenyészanyag elõállítókat.

Mint a fentiekbõl is látható a Rattlerow SEGHERS a tenyésztése során mind a hagyományos, fenotípuson alapuló tenyésztést, mind a molekuláris genetika legújabb eredményeit hasznosító génmarkereken alapuló szelekciót alkalmazza napi gyakorlatában. Mindezt a világ számos pontján elhelyezkedõ, nagy létszámú nukleusz állomány kvantitatív genetikai módszerekkel történõ fejlesztésével kombinálja, hogy a partnerei továbbra is büszkén mondhassák, hogy õk állítják elõ a legtöbb értékes színhúst a legalacsonyabb költséggel.