MENÜ

A lombtrágyák és a metszést kiegészítő eljárások hatása az almafák termőrefordulására

Oldalszám: 29
2014.08.28.

A gyümölcsfák nem termõ idõszakának hosszát, a termõre fordulását alapvetõen a növény örökletes tulajdonságai határozzák meg. Lerövidítése érdekében alkalmazzák a sûrûbb térállásra telepített gyengébb növekedésû alanyokat - önállóan vagy közbeoltott törzsként is - és a nagyobb termõképességû fajtákat. A termõre fordítás elõsegítésére számos eljárás létezik. Ezek részben a vegyszeres növekedés- és termésszabályzók, de elterjedtebbek a hagyományos un. mechanikai mûveletek. Utóbbihoz tartoznak a metszés és a metszést kiegészítõ eljárások (pl. hajlítás, lekötözés, gyûrûzés, hajtásválogatás, hajtás megtörés, visszatörés, stb.). Ezek hatásai lehetnek: a növekedési hormonok koncentrációjának megváltozása és ennek következményeként jobb hajtás eloszlás és termõrügy differenciálódás; gyûrûzésnél, kéreg bevágásnál az asszimiláták feltorlódása; a törés és hajtásválogatás esetén szerves- és ásványi anyag eltávolítás, illetve ezt követõen az asszimilátak beépülése termõrügy képzõdés szempontjából kedvezõbb helyekre irányul.

A növény tápláltságának (szerves anyag képzés, ásványi anyag- és vízellátás) is hatása van a termőrügyképződésre. A fák erőteljes növekedését okozó bőséges vízellátás vagy a nitrogén túlsúlyos trágyázás késlelteti a termőre fordulást. A korai termőre fordítás, a sorirányba záródó ültetvény elérése mellett ugyanilyen lényeges szempontja a gyümölcstermesztőnek a fák “térben tarthatósága”, illetve a kívántnál erősebb növekedés, az önárnyékolás megakadályozása, aminek az állománysűrűség fokozódásával nagyobb a jelentősége.





Ezen kettős célkitűzés tanulmányozására állítottuk be dr. Gonda István kollégával azt a kísérletet, melyben a környezetkímélõ termesztéshez is használható lombtrágyák és a hajtástörés együtteses hatását vizsgáltuk. A kedvezőtlen helyzetű (vezérvesszővel konkurens vagy élen álló) és a kívántnál erősebb növekedésű hajtások visszatörését június közepén végeztük el. A sebek ilyenkor gyorsan beforradnak és a képzõdõ újabb hajtások beérnek a tenyészidõ végére.





A kísérlet gyengén savanyú barna homok talajon folyt a 4 x 1,5 m térállású, M 26 alanyú, Gala Must alma ültetvény elsõ két évében. A felhasznált permettrágyák magyar termékek voltak: Biomit C Plusz (BM), Biofert (BF), Humix Universal Plusz (HU), Damisol Super Flora (DS) és Zöldítõ komplex (ZK). Az elsõ három természetes eredetû anyagokból készült, az utóbbiak viszont a növény által könnyen felvehetõ kelát kötésben tartalmazzák a tápanyagokat. A permetezést 0,5-2 % töménységben, kéthetente végeztük az elsõ évben júliustól 3-szor, a második évben 7 alkalommal.





A második éves ültetvény fáinak növekedését és a virágzásának alakulását az 1. táblázatban közöljük.



A regeneratív növekedés viszonyszámot jelent, mégpedig a visszatörés után megmaradt un. elsõrendû hajtás 1 méter hosszúságára jutó másodrendû (a visszatörés után nõtt új hajtások) hajtások hosszúságát, illetve számát. A virág berakódottságot a virágzatok relatív mennyiségével, a fák törzs keresztmetszetére vetítve fejezzük ki.





A törzsvastagság tekintetében nincsenek megbízhatónak minõsülõ különbségek a kontrolhoz képest. Ezzel szemben az átlagos hajtáshossz már lényeges eltérést mutat, amit a tendenciaként megnyilvánuló kisebb törzsvastagsággal együtt azt jelenti, hogy mind az öt permettrágya csökkentette a fiatal fák növekedését. A kérdés sokkal összetettebb, mint, amit egyszerûen a rövidebb hajtások jelentenek. Ebben az intenzív almaültetvényben az elsõ két évben a hajtások visszatörését az erõteljes növekedés mérséklésére, a kedvezõbb koronaszerkezet és a termõre fordulás elõsegítésére alkalmaztuk. A hajtástöréssel kiváltott regenerációs hullám sok új hajtást eredményezett. Ezek mennyiségét és a rajtuk képzõdött virágrügyek számát a vizsgált permettrágyák pozitíven befolyásolták.





1.

táblázat.
A permettrágyák hatása a 2. éves almafák növekedésére

és virágzására
Kezelés Törzs keresztmetszet (cm²) Átlagos hajtáshossz (cm) Regeneratív

növekedés
Virágzat

(db/ cm²)
      Hajtáshossz

(m)
Hajtások száma

(db)
 
Kontroll 5,34 62,4 6,55 11,41 1,43
BF 5,21 39,3 4,90 14,09 3,30
BM 5,72 43,5 5,90 13,81 2,41
HU 4,53 31,2 4,59 16,21 2,25
DS 5,31 49,9 6,73 13,82 4,63
ZK 5,25 42,2 5,80 14,72 4,88
SzD 5% 0,41 12,4 1,33 1,96 1,61





Jól érzékelhetõ a regenerációs növekedés adatokon a másodrendû hajtások átlagos rövidülése és ugyanakkor jelentõs számszerû növekedése ezen permettrágyák hatására. A több és rövidebb hajtás kompaktabb, spur típusú koronát eredményez, ami lehetõséget teremt a rügydifferenciálódási hajlam fokozódására. Ez a komplex hatás együttesen eredményezi a nem termõ idõszak lerövidülését, a termõképesség potenciális növekedését, amit a fánkénti virágberakódottság adatok jellemeznek.





A sûrûbb térállású, intenzív gyümölcsösökben ezt a növekedés csökkenést elõnyként kell értékelni, mert elõsegíti a fák térben tartását és a jobb koronaszerkezet kialakítását. Ennek a minõségi többlete még évekre kihat, mert az elsõ évek harmonikus növekedése és következményeként a jó rügydifferenciálódás lényeges feltétele a korai termõre fordulásnak és a további évek termõegyensúlyának.





Az elõzõekben a fiatal ültetvényrõl volt szó, de termõ gyümölcsösben a következõ évi kedvezõ terméshozam érdekében, a rügydifferenciálódáshoz , a fák téli felkészüléséhez lényeges, hogy a vegetáció második felében is aktív maradjon a lombozat. Ehhez a megfelelő növényvédelem és talajnedvesség mellett az NPK összetételű lombtrágyázás előnyös lehet, ha ezen elemekből mérsékelt az ellátottság. A termőrügy képződés elősegítéséhez kedvező fényviszonyok is kellenek, amiben a megfelelő koronaszerkezetnek és a nyári "zöld munkáknak", mindenek előtt a hajtásválogatásnak nagy jelentősége van. Az évente kiegyenlített terméshozamok érdekében a túlzott gyümölcskötõdés esetén fontos tevékenység a gyümölcs ritkítás idõbeli elvégzése.





A bór tartalmú permettrágya használata elsősorban a virágzás előtt és a kezdetén ajánlatos. A nyár második felében alkalmazott bór permettrágyázástól gazdagabb rügydifferenciálódás várható, ha a talajon keresztül hiányos a fák bór ellátottsága.



Dr. Szűcs Endre

Gyümölcs és Dísznövény termesztési Kutató Fejlesztő Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.



Dr. Gonda István

Debreceni Agrártudományi Egyetem

4015 Debrecen, Böszörményi u. 143.