A lombtrágyák és a metszést kiegészítő eljárások hatása az almafák termőrefordulására

A növény tápláltságának (szerves anyag képzés, ásványi anyag- és vízellátás) is hatása van a termőrügyképződésre. A fák erőteljes növekedését okozó bőséges vízellátás vagy a nitrogén túlsúlyos trágyázás késlelteti a termőre fordulást. A korai termőre fordítás, a sorirányba záródó ültetvény elérése mellett ugyanilyen lényeges szempontja a gyümölcstermesztőnek a fák “térben tarthatósága”, illetve a kívántnál erősebb növekedés, az önárnyékolás megakadályozása, aminek az állománysűrűség fokozódásával nagyobb a jelentősége.





Ezen kettős célkitűzés tanulmányozására állítottuk be dr. Gonda István kollégával azt a kísérletet, melyben a környezetkímélõ termesztéshez is használható lombtrágyák és a hajtástörés együtteses hatását vizsgáltuk. A kedvezőtlen helyzetű (vezérvesszővel konkurens vagy élen álló) és a kívántnál erősebb növekedésű hajtások visszatörését június közepén végeztük el. A sebek ilyenkor gyorsan beforradnak és a képzõdõ újabb hajtások beérnek a tenyészidõ végére.





A kísérlet gyengén savanyú barna homok talajon folyt a 4 x 1,5 m térállású, M 26 alanyú, Gala Must alma ültetvény elsõ két évében. A felhasznált permettrágyák magyar termékek voltak: Biomit C Plusz (BM), Biofert (BF), Humix Universal Plusz (HU), Damisol Super Flora (DS) és Zöldítõ komplex (ZK). Az elsõ három természetes eredetû anyagokból készült, az utóbbiak viszont a növény által könnyen felvehetõ kelát kötésben tartalmazzák a tápanyagokat. A permetezést 0,5-2 % töménységben, kéthetente végeztük az elsõ évben júliustól 3-szor, a második évben 7 alkalommal.





A második éves ültetvény fáinak növekedését és a virágzásának alakulását az 1. táblázatban közöljük.



A regeneratív növekedés viszonyszámot jelent, mégpedig a visszatörés után megmaradt un. elsõrendû hajtás 1 méter hosszúságára jutó másodrendû (a visszatörés után nõtt új hajtások) hajtások hosszúságát, illetve számát. A virág berakódottságot a virágzatok relatív mennyiségével, a fák törzs keresztmetszetére vetítve fejezzük ki.





A törzsvastagság tekintetében nincsenek megbízhatónak minõsülõ különbségek a kontrolhoz képest. Ezzel szemben az átlagos hajtáshossz már lényeges eltérést mutat, amit a tendenciaként megnyilvánuló kisebb törzsvastagsággal együtt azt jelenti, hogy mind az öt permettrágya csökkentette a fiatal fák növekedését. A kérdés sokkal összetettebb, mint, amit egyszerûen a rövidebb hajtások jelentenek. Ebben az intenzív almaültetvényben az elsõ két évben a hajtások visszatörését az erõteljes növekedés mérséklésére, a kedvezõbb koronaszerkezet és a termõre fordulás elõsegítésére alkalmaztuk. A hajtástöréssel kiváltott regenerációs hullám sok új hajtást eredményezett. Ezek mennyiségét és a rajtuk képzõdött virágrügyek számát a vizsgált permettrágyák pozitíven befolyásolták.

Jól érzékelhetõ a regenerációs növekedés adatokon a másodrendû hajtások átlagos rövidülése és ugyanakkor jelentõs számszerû növekedése ezen permettrágyák hatására. A több és rövidebb hajtás kompaktabb, spur típusú koronát eredményez, ami lehetõséget teremt a rügydifferenciálódási hajlam fokozódására. Ez a komplex hatás együttesen eredményezi a nem termõ idõszak lerövidülését, a termõképesség potenciális növekedését, amit a fánkénti virágberakódottság adatok jellemeznek.





A sûrûbb térállású, intenzív gyümölcsösökben ezt a növekedés csökkenést elõnyként kell értékelni, mert elõsegíti a fák térben tartását és a jobb koronaszerkezet kialakítását. Ennek a minõségi többlete még évekre kihat, mert az elsõ évek harmonikus növekedése és következményeként a jó rügydifferenciálódás lényeges feltétele a korai termõre fordulásnak és a további évek termõegyensúlyának.





Az elõzõekben a fiatal ültetvényrõl volt szó, de termõ gyümölcsösben a következõ évi kedvezõ terméshozam érdekében, a rügydifferenciálódáshoz , a fák téli felkészüléséhez lényeges, hogy a vegetáció második felében is aktív maradjon a lombozat. Ehhez a megfelelő növényvédelem és talajnedvesség mellett az NPK összetételű lombtrágyázás előnyös lehet, ha ezen elemekből mérsékelt az ellátottság. A termőrügy képződés elősegítéséhez kedvező fényviszonyok is kellenek, amiben a megfelelő koronaszerkezetnek és a nyári "zöld munkáknak", mindenek előtt a hajtásválogatásnak nagy jelentősége van. Az évente kiegyenlített terméshozamok érdekében a túlzott gyümölcskötõdés esetén fontos tevékenység a gyümölcs ritkítás idõbeli elvégzése.





A bór tartalmú permettrágya használata elsősorban a virágzás előtt és a kezdetén ajánlatos. A nyár második felében alkalmazott bór permettrágyázástól gazdagabb rügydifferenciálódás várható, ha a talajon keresztül hiányos a fák bór ellátottsága.

Dr. Szűcs Endre

Gyümölcs és Dísznövény termesztési Kutató Fejlesztő Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.

Dr. Gonda István

Debreceni Agrártudományi Egyetem

4015 Debrecen, Böszörményi u. 143.