MENÜ

A szőlő nitrogén ellátásának szerepe az egyes fenológiai fázisokban

Oldalszám: 37
2014.08.29.

A szőlő számára nélkülözhetetlen tápanyagok a C,O, H, N továbbá a P, S, K, Ca, Mg Fe és ezen kívül számos mikroelem. A következõkben csupán a N-el ,mint alapvetõen fontos tápelemmel kapcsolatos néhány kérdést tárgyaljuk.

A NITROGÉN a szőlő tápanyag gazdálkodása szempontjából meghatározó szerepet tölt be , az aminosavak, a klorofill, a nukleinsavak , a foszfatidák , a glükozidák , az alkaloidák összetételében.

Élettani hatása szorosan összefügg az egyes fejlõdési szakaszban a szőlő fejlõdésével, mindezt befolyásolja a talaj nedvességtartalma és egyéb - P,K - tápelemmel való ellátottsága.

A tápanyag-ellátottsággal is szorosan összefüggõ sajátosság a szőlő tõkét felépítõ anyagok mennyisége és minõsége. Számos forrásmunka alapján az összes biomassza 80%-a víz,20,5%-a szárazanyag. Ez utóbbi , azaz a szárazanyag 30 %-a nyers rost, 12%-a fehérje, 48%-a N-mentes vonadékanyag, 4%-a zsír , 6 %-a hamu , melynek legnagyobb része /42% / kálium.

Ez a megoszlás azonban az egyes elemek élettani szerepét, jelentõségét nem tükrözi.

Számottevõen változik a szőlő N-tartalma , felvétele az egyes vegetációs periódus során .Ezt mutatjuk be az 1 ábra adatai alapján.

Tavasszal a növekedés kezdeti fázisában a levelek és a hajtások N-ben gazdagok az elõzõ évben felhalmozott N -vegyületek hatására. Késõbb a levelek és hajtások N -tartalma fokozatosan csökken, bár abszolút mennyiségben növekszik. .

A tartalék tápanyagok képzése, az idõsebb fás részekben történõ raktározása, a késõbbi felhasználás során jelentõs. Ezt a fitotechnikai mûveletek- metszés, zöldmunka - nagymértékben módosítja, ezen túlmenõen a termesztett fajták tulajdonságai, igényei a N -ellátás vonatkozásában igen eltérõ.

A talajban a N szerves és szervetlen formában fordul elõ. Növénytáplálkozási szempontból a szervetlen forma, az ammónia és nitrát- N tartalom a meghatározó, míg a folyamatos N-ellátásban a humuszanyagokhoz kötött, nehezen felvehetõ N-tartalomnak van meghatározó jelentõsége szerepe.. Ez utóbbi N formák felvehetõségét számos tényezõ befolyásolja, így a talajkolloidok mennyisége, minõsége, a talaj kémhatása, nedvesség-állapota, mikrobiológiai tevékenysége. Ilyen vonatkozásban a homoktalajok illetve a kötöttebb vályogos és agyagos fizikai talajok közötti jelentõs az eltérés.

A homoktalajok N-szolgáltató képessége csekély, s az adagolt N -mûtrágya elmozdulása számottevõ, amit a N-adagolás során feltétlenül figyelembe kell venni.

Ezzel szemben a vályog és agyagtalajoknál ,ahol a nagyobb adszorpciós képesség miatt a N elmozdulása, mobilitása igen csekély, amit a N adagolás és bemunkálása során kell értékelni.

A tápanyagellátás során meghatározó a talajok C/N aránya, amely szorosan összefügg a talajba juttatott szerves anyag átalakulásával, így a növények számára felvehetõ N-forrással.

Alapvetõ szempont , hogy telepítést megelõzõen optimális N-ellátást biztosítsunk ennek leginkább, eredményes és hatékony módszere a szervestrágyázás , melynek kedvezõ hatásáról az AGRO-NAPLÓ számában már beszámoltunk. Meghatározó a szerves trágya N- tartalmát- ami ugyan ami a kezeléstõl függõen jelentõsen változik , - de összességében növeli a talaj összes , felvehetõ N-készletéhez, amit a további N adagolás során feltétlenül figyelembe kell venni.

A közepes minõségû szerves trágya N tartalma 40-50 kg/100 q , ebbõl az elsõ évben 10 kg, a második évben 10 kg és a harmadik évben 5 kg hasznosul ez összességében 25 kg/100 q, ami viszonylag csekély N mennyiség, de a talaj víz és levegõ-gazdálkodása szempontjából kedvezõ hatása meghatározó.

A készletezõ, az alaptrágyázás során szerves trágyával (50-80 tonna/ha) a talajba mintegy 150-200 kg könnyen felvehetõ N-t adagolunk. Éppen ezért a talaj fizikai talajféleségétõl függõen a telepítést követõ két évben homoktalajon, vályog és agyag talajon 3. és 4. évben többnyire nem célszerû a N- adagolása.

A késõbbiek során a N trágyázás mennyisége, idõbeli megosztása a talaj tulajdonságoktól , az ültetvény kondíciójától ,a termés mennyiségétõl és a klimatikus viszonyoktól függ.

A fenntartó trágyázás célja, hogy a növény által kivont tápanyag mennyiségét rendszeresen pótoljuk, úgy ,hogy az környezetvédelmi szempontból semmiféle kárt ne okozzon.

N pótlás történhet szerves trágyázással vagy egyéb szerves anyag adagolásával, ami a gyakorlatban egyre ritkábban fordul elõ Sokkal elterjedtebb a már meglévõ ültetvényekben a N utánpótlást mûtrágyával. A N mûtrágyázás során számos szempontot kell érvényesíteni .

A gyakorlatban általánosan alkalmazott egyszerû, egy hatóanyagot tartalmazó mûtrágyák , így a pétisó, az ammóniumnitrát és a karbamid amely a csapadék vagy öntözés hatására könnyen oldható , és így a szõlõ számára felvehetõ. Ezek a nitrogén vegyületek viszonylag gyorsan hatnak, és hatásuk elsõsorban a hajtások erõteljes növekedésében mérhetõ . Ezen kívül ismeretes számos összetett mûtrágya .

A szőlő N trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérõ talajviszonyok, és ennek megfelelõen eltérõ N-szolgáltató képességû területeken termesztjük A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül .Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni. ,éppen ezért

a N adagolást az õszi illetve a kora tavaszi idõszakra kell koncentrálni.

Csekély szerves anyag tartalmú homoktalajokon - ahol a talajok N szolgáltató képessége, és N megkötõ képessége egyaránt csekély - a megosztott, kis adagú N mûtrágyázást kell elõnyben részesíteni.

Amennyiben a területet erózió vagy defláció ellen zöldtrágyázással vagy talaj-takarással / pl. szalma takarással / védjük, úgy fontos, hogy a szerves anyag átalakulását, humifikálódását

kedvezõ C/N arány kialakításával biztosítsuk, ami a N adagok növelésével érhetõ el.

A NITROGÉN HIÁNY illetve a NITROGÉN TÖBBLET néhány jellemzõje :

A N hiányt a levelek sápadt-zöld színe, gyenge hajtás növekedés, vékonyabb, rövidebb hajtás-

képzõdés jellemzi. A levelek mérete csökken, a levél erezete, nyele és a fiatal hajtások antocián tartalma növekszik, ezért a levél nyeleken és az éretlen hajtásokon pirosas, lilás elszínezõdés jelentkezik. A levelekbõl a termésbe helyezõdik át a N , ami korai levélhulláshoz vezet.

Csökken az asszimilációs felület, ezért alacsonyabb a mustfok rossz a vesszõk beéredése. Jelentõs N hiány esetében károsodik a gyökérzet, ami az ültetvény kondícióját döntõ módon befolyásolja.

Az egyoldalú , túlzott N ellátottság esetében csökken a szerves anyag és a keményítõ tartalom felhalmozódása, ami egyben a vesszõk jó beéredését és azok szaporításra való alkalmasságát is csökkenti, egyben fokozódik a fagykár veszélye, a korai levélhullás.

Jellemzõ a túlságosan erõs, robusztus növekedés ,csökken a növény ellenálló képessége a különbözõ gombás betegségekkel szemben.

A bor íz és zamatanyagai is romlanak, a csökkent fotoszintézis a bogyók cukortartalmának csökkenésével járhat.

A N ADAGOLÁS SORÁN TEHÁT TÖBB SZEMPONTOT KELL ÉRVÉNYESÍTENI :

1./telepítést megelõzõ tápanyag elsõsorban szervestrágyázással történjen,

2./ egységnyi 10 tonna/ hektár termés esetében kivont N mennyisége .

- fás részekkel kivont N mennyisége 20 kg

- levéllel kivont N mennyisége 34 kg

- terméssel kivont N mennyisége 28 kg

E tápanyag számottevõ része helyben marad /levél és fás részek / tápanyagtartalmuk mineralizálódik, újra hasznosul.

3./ A talaj tulajdonságok-a terméssel kivont tápanyagok mennyiségén kívül -jó kapcsolatot mutatnak a N szükséglet megállapítására / Gartel, 1966 / adatai kg/ ha mennyiségben :

Tervezett termés t /ha Arany-féle kötöttségi érték
  agyag

(43 Ka felett)
vályog

(38-42 Ka)
homok

(26-37 Ka)
7 70-85 85-105 100-130
10 105-125 125-150 150-195
12 115-137 137-165 165-210
15 132-158 158-190 190-243

4./ Az ausztriai trágyázási tanácsadásban a talajtulajdonságoktól függõen a következõ N adagokat javasolják, melyben az ültetvény kondícióját veszik figyelembe

A növény növekedése 5-10 tonna/hektár termés esetében

(N kg/ha)
  csekély közepes magas
igen erõs 40 50 60
erõs 50 60 70
közepes 60 70 80
gyenge 70 80 90

A takaró növények alkalmazása során a talaj C/N aránya meghatározó. Ennek függvényében fokozott gondot kell a N adagolásra fordítani.

ÖSSZEFOGLALÓAN A KÖVETKEZÕ SZEMPONTOKAT EMELJÜK KI:

- szükséges a telepítést megelõzõ szerves trágya adagolása

- a szõlõültetvényekben 3-5 évenként célszerû a talajvizsgálat , amely a humusztartalomra és a felvehetõ N tartalom meghatározására egyaránt vonatkozik,

- javasoljuk a növényanalízist évente két alkalommal - virágzáskor és szüretkor -, amelynek alapján nem csupán a növény N tartalmát, hanem a N tartalomban bekövetkezõ változást is nyomon lehet követni. , fontos információt ad az ültetvény tápanyag-ellátottságáról.

A N ellátás a fentieken kívül - talaj és növényvizsgálat - a helyszíni bejárás , az ültetvények kondíciójának megállapítása alapján történhet. Éppen ezért konkrét javaslatot általánosságban a terület ismerete nélkül kockázatos megadni.

A vizsgálati adatok birtokában és a helyszíni bejárás alapján sokkal több és hasznosabb információ megadására van lehetõség.

Tóthné dr. Surányi Klára a mg. tud. Kandidátusa Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék