MENÜ

Tankolásonként változtatható gyomirtási technológia lehetőségei

Oldalszám:
2014.09.30.

A precíziós gyomszabályozás során csak azokat a táblarészeket kezeljük, ahol az indokolt, vagyis ahol gyom található, tehát foltkezeléseket végzünk. Más esetekben, teljes felületi gyomosodás esetén is alkalmazhatjuk a helyspecifikus módszert, ha egyes veszélyes gyomfajok a táblán belül foltszerűen fordulnak elő. Ekkor ugyan a teljes felületet kezeljük, de az egyes fajok által fertőzött területeket eltérõ dózissal vagy más összetételû, illetve arányú gyomirtószer-kombinációval.

A precíziós kezelések során jelentős mennyiségű gyomirtó szer takarítható meg, illetve költségnövekedés nélkül hatékonyabb technológiát valósíthatunk meg. Például, ha alapkezelés után egy kukorica táblán a mezei acat (Cirsium arvense) foltjait dikamba hatóanyagú herbiciddel kezeljük, és a terület 30 %-át borítja csak az acat, hektáronként akár 5000 Ft takarítható meg, ami egy 100 ha területű táblán 500 000 Ft költségmegtakarítást jelent. Ebből természetesen le kell vonni a precíziós technológia költségeit.

Egyes szakemberek véleménye szerint állománykezelések kukoricában megvalósíthatók egyszerűen kézi vezérléssel is, amikor a permetezés során az erőgépvezető a szakaszoló szelepeket gyomfolton történő áthaladáskor be, majd azt elhagyva kikapcsolja. Azonban nagy munkaszélesség és magas haladási sebesség mellett ez nagy terhet jelent a traktoros számára, valamint a gondos végrehajtáshoz megfelelõen motivált és lelkiismeretes alkalmazottra van szükség. Sûrû állományú kultúrák kezelésekor szinte lehetetlen észre venni az erõgéptõl több méterre található gyom csíranövény foltokat. Ezért nagy biztonsággal állítható, hogy a precíziós kijuttatást vezérlő automatikákkal az ember nem képes versenyezni.

Ma már számos világcég kínálja a precíziós gazdálkodást segítõ rendszereit. Hazánkban is megvásárolhatók a német Agrocom, az angol RDS cég, valamint az amerikai Trimble AgGPS és a John Deere Green Star rendszerei. Rendelkezésre állnak az adatgyűjtéshez használható szubméteres (méter alatti) pontosságú térinformatikai GPS vevők, az adatfeldolgozást és kijuttatás tervezést segítő térinformatikai és mezőgazdasági szoftverek, valamint a permetezést szabályozó fedélzeti komputerek, GPS vevők és egyéb, az automatizált kezeléseket lehetővé tevő tartozékok, amelyek a legtöbb korszerű munka- és erőgépre szerelhetők. Azonban ezek a rendszerek nem mindig kommunikálnak egymással kifogástalanul, sok esetben nem illeszkednek tökéletesen a felhasználó igényeihez. Ezért a meglévõ mûszaki háttér megfelelõ alkalmazása kulcskérdést jelent. A megvásárolható rendszereket úgy kell használni, esetleg többet is egyszerre, hogy a kitűzött cél megfelelően elvégezhető legyen. Ezen eszközök beszerzése komoly költséget jelent, 5-6 milliótól akár a több tízmilliós nagyságrendig. Ezért általános az a vélemény, amely szerint a precíziós módszerek alkalmazása elsõsorban a nagy területen gazdálkodók számára elõnyös. Meg kell jegyezni, hogy jó gépellátottságú és viszonylag tõkeerõs vállalkozásoknál elsõsorban nem a beruházási és az üzemeltetési költségek lényegesek, hanem az általuk elérhetõ megtakarítás, ami hatékonyabbá és versenyképesebbé teszi a gazdálkodást.

A kisebb területeken gazdálkodók számára a precíziós módszerek alkalmazására a megfelelő eszközökkel és szaktudással rendelkező vállalkozások szolgáltatása jelentheti a megoldást, például a rendszer integrátorok, amire hazánkban már jól működő példákat lehet látni. A gazdálkodó feladata csupán annyi, hogy döntsön, alkalmazza-e a technológiát, amennyiben gazdaságos, ha igen, a szolgáltató elvégzi számára a precíziós kezelések tervezését és végrehajtását.

A precíziós gyomszabályozás gyakorlati megvalósítására az automatizálás mellett van egyszerûbb, bárki számára különösebb eszközbeszerzés nélkül megvalósítható megoldás. Ez a tankolásonként változtatható gyomirtási technológia.

Előnyei, hogy a helyspecifikus (résztábla specifikus) kezelés alapelveinek alkalmazásával a meglévő gépparkra alapozva gyomirtószer-megtakarítás és hatékonyabb kezelések valósíthatók meg. Nem igényel feltétlenül műholdas helymeghatározást, nincsen szükség térinformatikai szoftverekre, permetező komputerekre, szabályozó automatikákra és az ezek üzemeltetéséhez szükséges speciális szaktudásra. Amíg a precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatások nem lesznek mindenki számára elérhetők és a napi gyakorlatban alkalmazottak, viszonylag egyszerű és hatékony megoldást jelenthet a helyspecifikus kezelési igényekre.

Hátrányai, hogy a kezelési pontosság jóval kisebb, mint az automatizált kijuttatásnál, ezáltal az elérhetõ gyomirtó szer megtakarítás is kisebb, az egyes tankolások során a herbicidek bekeverése nagyobb gondosságot igényel és elsõsorban szabályos, lehetõleg négyszög alakú táblákon alkalmazható egyszerûen.

A tankolásonként változtatható kezelések elve abból a felismerésbõl ered, hogy gyakran nagy különbségek figyelhetõk meg az egyes táblarészek gyom dominancia viszonyai között. Sok esetben egyes gyomfajok egy tábla bizonyos részein nagy tömegben fordulnak elõ, amíg a tábla más területein egyáltalán nem, vagy kis mennyiségben. Ha a táblarészek között jelentõsek a gyomosodásbeli eltérések, érdemes foglalkozni a tankolásonként eltérõ kezelés gondolatával.

Elsõ lépésként a területen megfelelõ mintasûrûséggel gyomfelvételezéseket kell végeznünk, hogy pontosan ismerjük a tábla gyomviszonyait. A gyomfelvételezési adatokat célszerû táblázatkezelõ szoftverrel feldolgozni. A gyomfelvételezési mintatereket ajánlott a mûvelési irányban rácshálószerûen kijelölni, a rendelkezésre álló permetezõgép munkaszélességének megfelelő távolságban, a precíziós gyomszabályozás céljának megfelelõen nagy mintasûrûséggel. Természetesen a nagyobb mintaszám pontosítja az eredményt, de munkaigénye is nagyobb, ezért olyan kijelölési sûrûséget kell választani, ami a még megfelelõ pontosság mellett hatékonyan és gazdaságosan hajtható végre. Táblarész specifikus kezelésnél nem olyan nagy az igény a pontossággal szemben, mint egy GPS által vezérelt automatikus kijuttatás során. Egy kísérletünk szerint 20-30 ha területû táblán a 0,6 ha-os mintasûrûség megfelelõ eredményt adott.

A gyomfelvételezési adatok feldolgozását (dominancia sorrend, veszélyes fajok, évelõ gyomok stb.) a mûvelési iránynak megfelelõ sávokban kell elvégezni, amelyek szélessége az alkalmazandó permetezõgép munkaszélességének egész számú (páros) többszöröse legyen. A tábla hosszának megfelelõen a sávok szélességét akkorára kell megválasztani, hogy a tervezett permetlé-mennyiség kismértékû módosításával a sáv területe egy tankolással kezelhetõ legyen. Például, ha a tábla 600 m hosszú, a permetezõgépünk 18 m munkaszélességû, egy oda-vissza forduló (azért, hogy mindig a tábla ugyanazon oldalán tankoljunk) 36 m szélességû, területe 36m x 600 m = 21 600 m2 = 2,16 ha. 4 forduló területe tehát 4 x 2,16 = 8,64 ha. Ha a permetezõgép tartálya 2000 l térfogatú, a 8,64 ha-t kb. 230 l/ha permetlé-mennyiséggel tudjuk kezelni, így a 4 oda-vissza forduló egy tankolást jelent. Tehát a tábla hosszának, a permetezõgép munkaszélességének és tartálytérfogatának ismeretében a permetlé-mennyiség megfelelõ, kis mértékû módosításával megfelelõ szélességû sávokat tudunk kijelölni a kezelendõ táblákon. A maradék területet arányos mennyiségû permetlével kezeljük.

Az egyes sávokon a táblarész gyomviszonyainak függvényében akár teljesen eltérõ technológiákat is tervezhetünk (a permetlé-mennyiség mindig állandó). Lehetõség van ugyanazon kombinációt eltérõ dózisokkal, vagy különbözõ arányban kijuttatni, esetleg sávonként teljesen eltérõ gyomirtó szereket alkalmazni. Tankolásonként a permetezést végzõ személynek utasítás írható, hogy hányadik sávban milyen gyomirtó szereket milyen mennyiségben keverjen be. Természetesen a pontosság feltétele a keverési utasítás lelkiismeretes végrehajtása.

Tankolásonként változtatható alapkezelések tervezhetõk a megelõzõ évben vagy években végzett gyomfelvételezési eredmények értékelése segítségével. Egy kísérletünkben egy 53 ha területû õszi búza tarlón végeztünk szeptember hónapban gyomfelvételezéseket. Az adatok feldolgozása során láthatóvá vált, hogy a tábla egyik szélétõl a másik felé haladva a köles (Panicum miliaceum) borítása fokozatosan csökkent, amíg az egyik táblaszélen 30-40 %-os, a másikon csak 5-10 % borítási értékeket figyeltünk meg. Ez alapján a tankolásonkénti kezelés során a kölessel fertõzöttebb sávokon más gyomirtó szereket, esetleg magasabb dózisban alkalmazhatunk.

A preemergens herbicidek dózisának megállapításához az egyes sávokon nagy segítséget nyújt, ha a gyomfelvételezési mintatereken talajmintákat is veszünk, majd a talajvizsgálati eredmények alapján a sávok átlagos kötöttségét és humusztartalmát külön is értékelni tudjuk. A tankolások során az egyes sávok talajtulajdonságaihoz igazodó dózisokkal jelentõs gyomirtószer-megtakarítás érhetõ el (amennyiben a tábla talaja jelentõs heterogenitást mutat), hatékonyabban védekezhetünk a gyomok ellen, és elkerülhetjük a kultúrnövény gyomirtó szerek általi károsodását.

A tankolásonként változtatott technológia állománykezelések végrehajtására is kiválóan alkalmas lehet. Kalászosokban és kapás kultúrákban egyaránt használható, mint a gyomirtószer-megtakarítás és a hatékonyabb gyomszabályozás egy eszköze. Alapkezelések után a megmaradt gyomfajok ellen, vagy évelõ gyomok foltjainak kezelésére jó eredménnyel használható, ha a gyomosodás táblarészenként eltérést mutat. Alapkezelések nélkül, kizárólag állománykezelések formájában is alkalmazható különösebb eszközigény és beruházás nélkül.

Alkalmazásának feltétele mindössze az, hogy nagyobb mintasûrûséggel végezzük a gyomfelvételezést, mint a hagyományos technológiáknál, az eredményeket sávokban értékeljük és a tankolásonkénti gyomirtó szer bekeverést és adagolást a terveknek megfelelõen, gondosan hajtsuk végre.

Nagy Sándor

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Mosonmagyaróvár