Szakfolyóirat 2003/4 Tartalom Növénytermesztés

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés növény talaj levélzöldségfélék

A különleges levélzöldségfélék termesztésének lehetősége

A levélzöldségek nem alkotnak egységes rendszertani csoportot. Az Európában ismertebb és fogyasztott 15 faj hét családhoz tartozik: Levélzetükre, azaz a gazdasági értelemben vett termésükre jellemzõ a vastag, nem egyszer húsos levéllemez. Egyesekre az erõs levélnyél képzõdés a jellemzõ, ez a fogyasztott növényrész (rebarbara). Általában a magszárképződés után a levelek nem fogyaszthatók, durva, kemény, esetenként keserűvé válnak, de vannak amelyeknek a fogyaszthatóságát ez nem befolyásolja (pl. újzélandi spenót). Nálunk különlegesnek számító levélzöldségek közé soroljuk többek között a rebarbarát, az újzélandi spenótot, az endívia salátát és a cikória salátát.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Műtrágyázás környezet

A műtrágyázás környezeti hatásai

A föld mai népességének élelmiszerrel történő ellátása nem lenne megoldható ásványi növényi tápanyagok, műtrágyák felhasználása nélkül. A műtrágya felhasználással kapcsolatosan napjainkban azonban számos egymástól eltérő vélemény hangzik el. Egyesek szélsőséges véleménye szerint a műtrágyák felhasználásával következetesen károsítjuk, „mérgezzük” környezetünket és ezért a műtrágyák alkalmazását jelentősen korlátoznák, beszüntetnék. Mások ezzel szemben éppen azt hangoztatják, hogy a mai magyar mezőgazdaságra még mindig jellemző negatív tápanyagmérleg következtében feléljük talajaink tartalékait, „kizsaroljuk” azokat.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés szőlő bor enzimkészítmények

A pektinbontó enzimkészítmények borászati alkalmazása

A borászatban világszerte keresik azokat az új megoldásokat, amelyek a szőlő gazdaságosabb, könnyebb, jobb minőségben történő feldolgozását teszik lehetővé. Egyik ilyen lehetőség a borászatban az enzimológi kihasználása. A pektinbontó enzimkészítmények vizsgálta folyamatosan napirenden van, mivel újabb és újabb készítmények jelennek meg a piacon.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés szőlő metszés munkagépek

A szőlőtőkék alakító metszése

Bevezetés A szőlő további teljesítményére, termőegyensúlyára meghatározó jelentőségű életének első, nem termő szakasza. A termőre fordítást megelőző évek során elkövetett hibák a termőültetvényben nem, vagy csak nagy nehézségek árán orvosolhatók. A tőkeművelésmód megválasztásához és kialakításához ezért csak kellő információ és szaktudás birtokában lássunk hozzá. Az alakítás tennivalóinak elvégzéséhez nem kizárólag a választott művelésmód formai elemeivel kell tisztában lennünk, rendelkeznünk kell alapvető biológiai ismeretekkel is.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés szőlő Tápanyag ültetvény

A szőlőültetvények telepítését megelőző tápanyag tartalom biztosítása

A szőlő tápanyagellátása a szántóföldi kultúráktól sok vonatkozásban eltér. A szőlő sokéves fás szárú növény, gyökereinek túlnyomó többsége a 30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Éppen ezért a tápanyagokat ebbe a talajrétegbe, talajzónába kell elhelyezni, és ezt a telepítést megelőző talajforgatás és készletező trágyázás során tudjuk biztosítani.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Termény Szárítás Szárító

Észrevételek a Terményszárításról - Mindenkinek c. cikk kapcsán

A bevezető részhez: A fejezetben hazai szemesterményszárítás általános helyzete kerül ismertetésre. A fejezet megállapításai, észrevételei lényegében a hazai szárítástechnikai helyzetet tükrözik, alapjaiban helytállóak. A hazai betakarítás utáni feldolgozás technológiák műszaki színvonala lényegesen alatta marad a szántóföldi növénytermelés technikai színvonalának. Sajnálatos az, hogy a hazai szárítógéppark túlnyomó részét kitevő aknás szárítók (B1-15) közel 40 éves fejlesztések és az akkori kor, műszaki-technikai színvonalát képezik, máig nem kerültek, pénzügyi okokból nem kerülhettek lecserélésre. Még sajnálatosabb azonban az, hogy teljesen azonos működési elvű, légtechnikai rendszerű azonban más méretnagyságú berendezés új szárítóként máig is számos cég kínálatában különféle hangzatos jelzőkkel ellátva szerepel.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Termesztés fa őszibarack

Intenzív őszibarack-termesztés

Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés partner olvasó

Tisztelt Olvasóink és Partnereink !

Lapunk szerkezeti felépítése és munkatársaink ars poetica-ja az Önök legteljesebb kiszolgálását és a szakmai bizalomra épülő magatartás elsőrendűségét tükrözi alakulásunk óta. Sok laptársunkhoz hasonlóan kötöttük ki a szerzők személyes felelősségét az általuk leírtak tartalmával kapcsolatban. Mindezek ellenére természetesen akadtak apróbb félreértések (ábraelírás, szöveghiba, info-adatok pontatlansága, stb.). Ezeket - csakúgy, mint a cikkekkel kapcsolatos részletesebb információk átadását - szerkesztőségünkön keresztül minden esetben sikerült tisztázni, s ez a célunk a jövőben sem változik ! … azaz annyiban feltétlenül módosul, hogy a mai, egyre modernebb technikai és technológiai hátterű idők szavához igazodóan ezentúl felvállaljuk az un. kiemelten fontos témakörű szakcikkek külső szakmai lektorálását!

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Vetés Palántázás ültetés

Vetés-ültetés-dugványozás- palántázás egész hónapban

A gazdálkodók ezeregy áprilisi szántóföldi tennivalóiról a lap korábbi számaiban, a 2003. évi Mezőgazdasági Kalendáriumban szerzőtársaimmal részletesen írtunk. Kiemelten foglalkoztunk többek között a fajta megválasztással, a vetõmag-vásárlással. Most összefoglaljuk a vetés-ületés-dugványozás-palántázás legfontosabb áprilisi munkálatait. A témakörnek az ad különös hangsúlyt, hogy ebben a hónapban kerülhet a szaporítóanyag a hazai szántóterület mint felén a talajba (több, mint 2 millió hektáron). Ha a munkaszüneti napokon nem kívánunk dolgozni és a statisztikailag várható 7-8 esős nap késleltetésével is számolunk, akkor a lehetséges 14-16 munkanap mindegyikén 142-150 ezer hektárt kell teljesíteni embernek és gépnek!

Tovább olvasom