Összefoglaló a fõbb kertészeti kultúrák 2003. évi növényvédelmi helyzetérõl
Oldalszám: 4
2014.07.08.
A megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok felvételezései alapján
Az almában - amely országosan a legnagyobb felületen termesztett gyümölcsfaj - az idei évben elsõsorban a rovarkártevõk okoztak nagyobb növényvédelmi problémát. Az almamoly gyakorlatilag április végétõl szeptember elejéig - ugyan változó intenzitással - de folyamatosan rajzott, ezzel megnehezítve a fiatal lárvái elleni védekezést.
Ezt szemlélteti, hogy augusztus végén a gyümölcsfertõzöttséget vizsgálva az országos termõterület 31%-a volt csak mentes a kártételtõl. Ezen felül a területek 31%-án gyenge, 27%-án közepes és 11%-on gradációs mértékû volt a gyümölcskártétel. Az erõsen fertõzött területek aránya különösen nagy volt Bács, Borsod, Hajdú, Pest, Somogy és Szabolcs megyékben. Az almamolyhoz hasonlóan jelentõs károkat és ezzel együtt növényvédelmi problémát okoztak a különbözõ levélaknázó molyok: almalevél-aknázómoly, lombosfa fehérmoly, stb.. A kártevõk jelentõségét jelzi, hogy a különbözõ fajok lárvái együttesen az almaterület 33%-án gyenge, 26%-án közepes és 16%-án gradációs mértékû levélkárt okoztak. Az átlagosnál melegebb és szárazabb tavaszi és nyári idõjárás kedvezõ feltételeket teremtett a gyümölcsfa takácsatkák felszaporodásához. Szívogatásukkal súlyosan károsítják a fák leveleit és így romlik a fák kondíciója, csökken a termés mennyisége, romlik a minõsége. Nagy területekre kiterjedõ kártételüket tapasztalták Bács, Borsod, Somogy és Szabolcs megyékben. A tavalyi évhez képest az idén a levéltetvek kisebb problémát okoztak az ültetvényekben. A tavaszi intenzív felmelegedés kezdetben ugyan kedvezett számukra, de a késõbbiekben állandósuló száraz, meleg és sok esetben kánikulai idõjárás már hátráltatta szaporodásukat. A termõterületek 58%-a mentes volt a kártételtõl, és 28%-on okoztak gyenge és 14%-on közepes mértékû kárt. Betegségek közül a tûzelhalás veszélyeztette több országrészben is az ültetvényeket. A virágzás idõszakában számos helyen rendeltek el kötelezõ védekezést a Növény - és Talajvédelmi Szolgálatok mivel a tavaszi felmelegedés kedvezõ feltételeket teremtett az áttelelt kórokozó szaporodásához és a sok helyen jelentkezõ reggeli harmat, köd valamint a 15.6oC-t meghaladó nappali középhõmérséklet optimális feltételeket teremtett a virágfertõzéshez. A gombás betegségek közül elsõsorban a melegigényes lisztharmatnak kedvezett az idei év idõjárása. Augusztus második felében az almások területének 37%-a volt mentes a betegségtõl, 40%-on gyenge és 23%-on közepes mértékû volt a fertõzés erõssége. Az erõsebben fertõzött területek zöme Bács, Borsod, Csongrád, Szabolcs és Zala megyékben helyezkedett el. A varasodás számára nem kedvezett az idei idõjárás, amit igazol, hogy az augusztus végén a termõterület mintegy 50%-a mentes volt a levél és gyümölcsfertõzöttségtõl, valamint 35%-on volt gyenge és csak 15%-on közepes a fertõzöttség mértéke.
A csonthéjas kultúrák közül a hosszú, zord tél elsõsorban a szilvát és az õszibarackot viselte meg. Az õszibarack tafrinás levélsodródása sárgahúsú és nektarin fajtákon jelent meg elsõsorban, de a száraz meleg idõjárás miatt csak gyenge fertõzés alakult ki. Kivétel ez alól Borsod és Szabolcs megye, ahol a fertõzések elérték a közepes szintet. Az õszibarack lisztharmat június elsõ napjaiban jelent meg, majd az aszályos idõjárás következtében az egész vegetáció alatt nem volt számottevõ. A keleti gyümölcsmoly április közepén kezdte meg rajzását. Az elhúzódó nagy egyedszámú rajzás júliusban, zömmel közepes fertõzöttséget eredményezett, majd augusztusra Csongrád, Somogy és Szabolcs megyékben erõs fertõzöttséget ért el. Június elejére a levéltetvek, szinte valamennyi csonthéjas kultúrában gondot okoztak. A folyamatos védekezések mellett az õszibarack termõterület 10 % - án közepes - gradációs szintû volt a levéltetû felszaporodás.
A kajszibarack gombakórokozói közül, a kajszi klaszterospóriumos betegsége a termõterület 27 % - án gyenge mértékben jelent csak meg, majd szeptember közepére kis mértékben terjedt a kórokozó. A fertõzöttség szintje továbbra is gyenge maradt. A gnomóniás levélfoltosság aszkospóráinak szóródásához alapvetõ feltétel a csapadék. A csapadékhiány miatt, ezért júniusban csak észlelési szintû, vagy gyenge fertõzöttség jellemezte a gyümölcsösöket. Szeptemberre azonban Bács és Somogy megyében fokozódott a tünetek megjelenése, más megyékben pedig, nem változott a fertõzöttség. A gyümölcsmolyok elleni védekezések a kajszibarackosokban zömében jól sikerültek. Közepesen fertõzõdött a gyümölcsös, Hajdú és Somogy megyében.
A cseresznye és meggyültetvényekben a levéltetvek folyamatosan károsítottak. Gyenge mértékben a vetésterület 46%- án, közepes szinten a terület 9 % - án szaporodott el a kártevõ. Májusban a cseresznye levélbetegségei az idõjárásnak megfelelõen, a vetésterület negyedén jelentek meg és gyenge elszaporodásukkal nem okoztak gondot. Augusztusra ez az arány kis mértékben emelkedett. A meggyesek moníliás virágfertõzése és hajtáselhalása elszórtan és kis mértékben jelent meg. A gyümölcs monília a meggyen és a cseresznyén alig kifejezhetõen jelentkezett ebben az évben. A védekezéseknek köszönhetõen a cseresznyelégy károsítása Bács megyében közelítette meg a közepes fertõzöttséget, máshol nem okozott gondot.
A többi gyümölcshöz hasonlóan a levéltetvek a szilvában is felszaporodtak, fõként május végén, június elején. Bács, Somogy és Szolnok megyében gradációs mértékû levéltetû inváziónak lehettünk tanúi. A szilvamoly károsítása júniusban lassan kezdett emelkedni, majd augusztus elejére a termõterület 16 % - a volt közepesen, 3 % - a gradációs mértékben fertõzött. A szilvalevél vörösfoltosságtól a vetésterület 85 % - át mentesnek találtuk, míg gyenge fertõzés a terület 15 % - án alakult ki, júniusban.
A bogyósok közül a málna szürkepenész virágfertõzése csak észlelési szinten tudott kialakulni, és számottevõ bogyófertõzés késõbb sem volt megfigyelhetõ. A vesszõbetegségek elsõ tünetei június elején jelentek meg. A csapadékszegény idõjárás miatt azonban, gyenge mértékû volt a didimellás és elzinoés foltosságok megjelenése. A takácsatkák megjelenése málnahajtásokon, a terület 28 % - án okozott gyenge mértékû károkat, amelyek késõbb kis mértékben fokozódtak és levélhullás következett be. Különlegesség volt ebben az évben a kis tarkaszövõ nagy egyedszámú megjelenése málnában, amely komoly kártétellel párosult Nógrád megyében.
A ribiszkében, júliusban, hirtelen kis mértékben emelkedett az amerikai lisztharmat fertõzése, amely a táblák 50 % - ra terjedt ki és helyenként közepes hajtásfertõzést eredményezett. Augusztusban megállt a fertõzés fokozódása, a telepek beszáradtak. A levéltetvek károsítása ribiszkében mindvégig gyenge szinten maradt. Az üvegszárnyú ribiszkelepke április elején a területek 26 % - án gyenge, 16 % - án közepes szintû károkat okozott és a szárazság hatásaival együtt vesszõpusztulásokat eredményezett.
A szamócában a szamóca bimbólikasztó elsõsorban Pest megyében okozott gondot, a virágzat lerágásával, amit védekezésekkel sem tudtak megfékezni. A szürkepenész megjelenése szamócában, fõként az öntözött területeken volt jellemzõ, de csak gyenge mértékben. Az idõjárás a szamóca levélbetegségeinek sem kedvezett. Gyenge mértékben fõként a Mycosphaerella fragariae volt megfigyelhetõ.
A szõlõültetvényeket az idén rovarkártevõktõl és gombabetegségektõl egyaránt sikeresen megvédték a termelõk. Az augusztusi felvételezések adatai alapján a területek 57%-án nem tapasztalták a szõlõmolyok lárvakártételét a fürtökön, ezen felül a gyengén fertõzött területek aránya 35% volt, és csak 8%-on volt közepes a fürtkár. A fertõzöttebb területek elsõsorban Bács, Borsod és Somogy megyékben helyezkedtek el. A szõlõ-levélatkáknak kedvezõ száraz meleg idõjárás ellenére augusztusban a területek 64%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételtõl, gyenge kártételt 26%-on és közepeset csak 11%-on tapasztaltunk. A gombás betegségek közül a lisztharmatnak kedveztek jobban a környezeti feltételek. A betegség tünetei június elsõ felében jelentek meg országszerte. A kórokozó szaporodásához kezdetben elõnyös volt a meleg májusi idõjárás de a késõbbiekben többször is tapasztalt 30oC feletti napi maximumok már negatívan hatottak rá. Minden bizonnyal a precízen végrehajtott védekezéseknek is köszönhetõ hogy fürtfertõzöttségtõl a területek 80%-a mentes volt, gyenge mértékû megbetegedést 17%-on és közepeset csak 3%-on tapasztaltunk. Ehhez képest kissé kedvezõtlenebb képet mutatnak az ültetvények szeptemberi közepi levélfertõzöttségi adatai. A termõterület 58%-án nem tapasztaltunk ekkor fertõzést, és 35%-on gyenge, valamint 7%-on közepes mértékû volt a megbetegedés. A peronoszpóra az idei száraz, meleg évben gyakorlatilag nem okozott problémát az ültetvényekben. Az országos termõterületnek csak 3%-án tapasztaltunk gyenge mértékû levélfertõzöttséget, valamint 9%-on gyenge és 3%-on közepes mértékû fürtfertõzöttséget. A szürkepenészes rothadás fellépését csak nyomokban lehetett tapasztalni, mivel a csapadékmentes idõjárásban nem alakult ki járványveszély, és a jelentõsen koraibb és szüret is segítette a gazdákat.
A szabadföldi paradicsom növény-egészségügyi helyzete viszonylag kedvezõen alakult az idén. A legveszélyesebb betegsége a paradicsomvész az idei évben - a kórokozónak kedvezõtlen száraz, meleg idõjárás miatt - a termõterület 55%án gyakorlatilag nem okozott megbetegedést. A termõterület további 32%-án gyenge mértékû fertõzöttséget tapasztaltunk, és 13%-án pedig közepeset. Ehhez teljesen hasonló volt az állományok szeptóriás fertõzöttsége, ellenben az alternáriás betegség nagyobb mértékben fertõzte az állományokat. Az alternáriás betegségtõl az állományoknak csupán 29%-a volt mentes, valamint a termõterület 59%-án gyenge, és 11%-án közepes mértékû volt a megbetegedés.
Szabadföldi paprikában súlyos károkat okoztak idén a különbözõ bagolylepke fajok lárvái. A legjelentõsebb az idei évben a gyapottok bagolylepke volt, amelynek lárvái más kultúrákban is súlyosan károsították a termést. Országosan a vetésterületnek csak 10%-a volt mentes a kártételtõl, ezzel szemben 45%-on gyenge, 31%-on közepes és 14%-on gradációs mértékû kárt okoztak a lárvák a termésben. A levéltetvek kártétele valamelyest mérsékeltebb volt: a termõterület 41%-án nem tapasztaltunk kárt, míg 38%-on gyenge, 15%-on közepes és 6%-on gradációs mértékû volt a kártétel. A rovarkártevõk mellett a xanthomonaszos betegség fellépését tapasztaltuk nagyobb mértékben. Augusztus végére a paprika termõterületének csupán 20%-a maradt mentes a betegségtõl, míg 55%-on gyenge és 25%-on közepes fertõzést tapasztaltunk. A fertõzöttebb területek elsõsorban Bács megyében helyezkedtek el.
Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz
Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz
A csonthéjas kultúrák közül a hosszú, zord tél elsõsorban a szilvát és az õszibarackot viselte meg. Az õszibarack tafrinás levélsodródása sárgahúsú és nektarin fajtákon jelent meg elsõsorban, de a száraz meleg idõjárás miatt csak gyenge fertõzés alakult ki. Kivétel ez alól Borsod és Szabolcs megye, ahol a fertõzések elérték a közepes szintet. Az õszibarack lisztharmat június elsõ napjaiban jelent meg, majd az aszályos idõjárás következtében az egész vegetáció alatt nem volt számottevõ. A keleti gyümölcsmoly április közepén kezdte meg rajzását. Az elhúzódó nagy egyedszámú rajzás júliusban, zömmel közepes fertõzöttséget eredményezett, majd augusztusra Csongrád, Somogy és Szabolcs megyékben erõs fertõzöttséget ért el. Június elejére a levéltetvek, szinte valamennyi csonthéjas kultúrában gondot okoztak. A folyamatos védekezések mellett az õszibarack termõterület 10 % - án közepes - gradációs szintû volt a levéltetû felszaporodás.
A kajszibarack gombakórokozói közül, a kajszi klaszterospóriumos betegsége a termõterület 27 % - án gyenge mértékben jelent csak meg, majd szeptember közepére kis mértékben terjedt a kórokozó. A fertõzöttség szintje továbbra is gyenge maradt. A gnomóniás levélfoltosság aszkospóráinak szóródásához alapvetõ feltétel a csapadék. A csapadékhiány miatt, ezért júniusban csak észlelési szintû, vagy gyenge fertõzöttség jellemezte a gyümölcsösöket. Szeptemberre azonban Bács és Somogy megyében fokozódott a tünetek megjelenése, más megyékben pedig, nem változott a fertõzöttség. A gyümölcsmolyok elleni védekezések a kajszibarackosokban zömében jól sikerültek. Közepesen fertõzõdött a gyümölcsös, Hajdú és Somogy megyében.
A cseresznye és meggyültetvényekben a levéltetvek folyamatosan károsítottak. Gyenge mértékben a vetésterület 46%- án, közepes szinten a terület 9 % - án szaporodott el a kártevõ. Májusban a cseresznye levélbetegségei az idõjárásnak megfelelõen, a vetésterület negyedén jelentek meg és gyenge elszaporodásukkal nem okoztak gondot. Augusztusra ez az arány kis mértékben emelkedett. A meggyesek moníliás virágfertõzése és hajtáselhalása elszórtan és kis mértékben jelent meg. A gyümölcs monília a meggyen és a cseresznyén alig kifejezhetõen jelentkezett ebben az évben. A védekezéseknek köszönhetõen a cseresznyelégy károsítása Bács megyében közelítette meg a közepes fertõzöttséget, máshol nem okozott gondot.
A többi gyümölcshöz hasonlóan a levéltetvek a szilvában is felszaporodtak, fõként május végén, június elején. Bács, Somogy és Szolnok megyében gradációs mértékû levéltetû inváziónak lehettünk tanúi. A szilvamoly károsítása júniusban lassan kezdett emelkedni, majd augusztus elejére a termõterület 16 % - a volt közepesen, 3 % - a gradációs mértékben fertõzött. A szilvalevél vörösfoltosságtól a vetésterület 85 % - át mentesnek találtuk, míg gyenge fertõzés a terület 15 % - án alakult ki, júniusban.
A bogyósok közül a málna szürkepenész virágfertõzése csak észlelési szinten tudott kialakulni, és számottevõ bogyófertõzés késõbb sem volt megfigyelhetõ. A vesszõbetegségek elsõ tünetei június elején jelentek meg. A csapadékszegény idõjárás miatt azonban, gyenge mértékû volt a didimellás és elzinoés foltosságok megjelenése. A takácsatkák megjelenése málnahajtásokon, a terület 28 % - án okozott gyenge mértékû károkat, amelyek késõbb kis mértékben fokozódtak és levélhullás következett be. Különlegesség volt ebben az évben a kis tarkaszövõ nagy egyedszámú megjelenése málnában, amely komoly kártétellel párosult Nógrád megyében.
A ribiszkében, júliusban, hirtelen kis mértékben emelkedett az amerikai lisztharmat fertõzése, amely a táblák 50 % - ra terjedt ki és helyenként közepes hajtásfertõzést eredményezett. Augusztusban megállt a fertõzés fokozódása, a telepek beszáradtak. A levéltetvek károsítása ribiszkében mindvégig gyenge szinten maradt. Az üvegszárnyú ribiszkelepke április elején a területek 26 % - án gyenge, 16 % - án közepes szintû károkat okozott és a szárazság hatásaival együtt vesszõpusztulásokat eredményezett.
A szamócában a szamóca bimbólikasztó elsõsorban Pest megyében okozott gondot, a virágzat lerágásával, amit védekezésekkel sem tudtak megfékezni. A szürkepenész megjelenése szamócában, fõként az öntözött területeken volt jellemzõ, de csak gyenge mértékben. Az idõjárás a szamóca levélbetegségeinek sem kedvezett. Gyenge mértékben fõként a Mycosphaerella fragariae volt megfigyelhetõ.
A szõlõültetvényeket az idén rovarkártevõktõl és gombabetegségektõl egyaránt sikeresen megvédték a termelõk. Az augusztusi felvételezések adatai alapján a területek 57%-án nem tapasztalták a szõlõmolyok lárvakártételét a fürtökön, ezen felül a gyengén fertõzött területek aránya 35% volt, és csak 8%-on volt közepes a fürtkár. A fertõzöttebb területek elsõsorban Bács, Borsod és Somogy megyékben helyezkedtek el. A szõlõ-levélatkáknak kedvezõ száraz meleg idõjárás ellenére augusztusban a területek 64%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételtõl, gyenge kártételt 26%-on és közepeset csak 11%-on tapasztaltunk. A gombás betegségek közül a lisztharmatnak kedveztek jobban a környezeti feltételek. A betegség tünetei június elsõ felében jelentek meg országszerte. A kórokozó szaporodásához kezdetben elõnyös volt a meleg májusi idõjárás de a késõbbiekben többször is tapasztalt 30oC feletti napi maximumok már negatívan hatottak rá. Minden bizonnyal a precízen végrehajtott védekezéseknek is köszönhetõ hogy fürtfertõzöttségtõl a területek 80%-a mentes volt, gyenge mértékû megbetegedést 17%-on és közepeset csak 3%-on tapasztaltunk. Ehhez képest kissé kedvezõtlenebb képet mutatnak az ültetvények szeptemberi közepi levélfertõzöttségi adatai. A termõterület 58%-án nem tapasztaltunk ekkor fertõzést, és 35%-on gyenge, valamint 7%-on közepes mértékû volt a megbetegedés. A peronoszpóra az idei száraz, meleg évben gyakorlatilag nem okozott problémát az ültetvényekben. Az országos termõterületnek csak 3%-án tapasztaltunk gyenge mértékû levélfertõzöttséget, valamint 9%-on gyenge és 3%-on közepes mértékû fürtfertõzöttséget. A szürkepenészes rothadás fellépését csak nyomokban lehetett tapasztalni, mivel a csapadékmentes idõjárásban nem alakult ki járványveszély, és a jelentõsen koraibb és szüret is segítette a gazdákat.
A szabadföldi paradicsom növény-egészségügyi helyzete viszonylag kedvezõen alakult az idén. A legveszélyesebb betegsége a paradicsomvész az idei évben - a kórokozónak kedvezõtlen száraz, meleg idõjárás miatt - a termõterület 55%án gyakorlatilag nem okozott megbetegedést. A termõterület további 32%-án gyenge mértékû fertõzöttséget tapasztaltunk, és 13%-án pedig közepeset. Ehhez teljesen hasonló volt az állományok szeptóriás fertõzöttsége, ellenben az alternáriás betegség nagyobb mértékben fertõzte az állományokat. Az alternáriás betegségtõl az állományoknak csupán 29%-a volt mentes, valamint a termõterület 59%-án gyenge, és 11%-án közepes mértékû volt a megbetegedés.
Szabadföldi paprikában súlyos károkat okoztak idén a különbözõ bagolylepke fajok lárvái. A legjelentõsebb az idei évben a gyapottok bagolylepke volt, amelynek lárvái más kultúrákban is súlyosan károsították a termést. Országosan a vetésterületnek csak 10%-a volt mentes a kártételtõl, ezzel szemben 45%-on gyenge, 31%-on közepes és 14%-on gradációs mértékû kárt okoztak a lárvák a termésben. A levéltetvek kártétele valamelyest mérsékeltebb volt: a termõterület 41%-án nem tapasztaltunk kárt, míg 38%-on gyenge, 15%-on közepes és 6%-on gradációs mértékû volt a kártétel. A rovarkártevõk mellett a xanthomonaszos betegség fellépését tapasztaltuk nagyobb mértékben. Augusztus végére a paprika termõterületének csupán 20%-a maradt mentes a betegségtõl, míg 55%-on gyenge és 25%-on közepes fertõzést tapasztaltunk. A fertõzöttebb területek elsõsorban Bács megyében helyezkedtek el.
Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz
Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
KSH: a harmadik negyedévében 12,1 százalékkal csökkentek a beruházások
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]