A sertések elhelyezésére szolgáló berendezések
Oldalszám: 55A sertéstartásban az eredményes munka egyik fokmérõje, hogy egy-egy kocától évente hány malacot tudunk nyerni, ill. felnevelni.
A sertések életének talán egyik legkritikusabb idõszaka a fiaztatóépületben eltöltött idõ. A megszületéstõl kezdve, az elsõ takarmány felvételén keresztül a választásig, a malacokat szinte egész fejlõdésükre kiható külsõ hatások érik itt, és nem véletlen, hogy a felnevelés során általában a fiaztatóépületekben a legnagyobbak a veszteségek.
1. Fiaztatókutricák
A kocákat a várható ellés elõtt 3-5 nappal szokásos a fiaztatókutricákba helyezni. Az ellés elõtt a fiaztatókutricában eltöltött idõ alatt a kocák új környezetüket megszokják és így az ellés zavartalan. A szoptatás idõtartama az egyes rendszerekben eléggé eltérõ, leggyakoribb a 28 nap.
A fiaztatóistállókban a tartási berendezéseknek kettõs feladatot kell ellátniuk. Egyrészt a koca és a malac elhelyezését, a malacok agyonnyomás elleni védelmét, másrészt a berendezés nem akadályozhatja a fialáskor szükséges gondozói segítséget, beavatkozást. Ezért a mai gyakorlatban a kocaszorítóval, illetõleg az ún. malacvédõ rácsokkal ellátott fiaztatókutricák terjedtek el. A malacvédõ rácsok a fiaztatókutricát háromfelé bontják. A középsõ rész a kocatér.
A fiaztatókutrica az elléstõl a választási korig (28 nap) az anyaállat és a malacok tartására szolgál. Az anyaállatok mozgásának megkönnyítésére egyes változatoknál a kutrica áthajtó rendszerû. Választáskor a billenõ-vályú és vályútartó nyitásával lehet az anyaállatot kiengedni. A szerkezet általában tûzi-horganyzott acélcsõ, a válaszfal lehet eternit, mûanyag, vagy horganyzott fémlemez.
A fiaztatókutrica alapterületének, méreteinek nagysága és elrendezése a koca általi meghatározottság mellett szoros összefüggésben van a malacelválasztás idõpontjával és a malac-utónevelés helyével. Vagyis meghatározza, hogy a fiaztatókutrica fiaztatásra és malacnevelésre, vagy még a malacok választás utáni, ún. utónevelésére is megfelelõ legyen-e. Ez az épületek kihasználtsága szempontjából jelentõs tényezõ, hiszen a külön épületben történõ malac-utónevelés férõhelyenként kevesebb épület-alapterületet igényel.
E technológiai gyakorlathoz a középen kialakított kocatérrel három részre osztott fiaztatókutricák megfelelõek.
A fiaztatókutricák malactereit elválasztó határoló elemek hézagmentes kiképzésûek, ami a malacok körüli légsebesség mérséklésének céljával van összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a falak mechanikai igénybevétele a malacok kis súlya miatt nem jelentõs, az eternitlapok térelválasztónak megfelelõek.
Különösen fontos a fiaztatókutricák padlójának hõszigetelõ képessége, mechanikai állapota és tisztán tarthatósága.
2. Vemhes-koca kutricák
A vemhes-koca kutricák a tenyésztésre beállított kocák egyedi tartására, az ivarzás, a megtermékenyülés és a visszaivarzás megfigyelésére szolgálnak. Kivitelük az elõzõknek megfelelõ, a leggyakoribb méreteik: 2000 x 600 x 1000 mm.
3. Hizlaló kutricák
A hizlaló kutricákban a sertések eladási, 95-120 kg tömegig tarthatók. A vályú lehet fém, vasbeton (mûanyag béléssel). A szerkezeti részek tûzi-horganyzott acélcsõbõl és köracélból készülnek, az önitatókat rendszerint tartozékként a gyártók elõre felszerelik. A kutrica fõ méretei (gyakori példa) 4500 x 2000 x 900 mm.
Malacnevelõ és elõhizlaló kutricák a 28 napos korban leválasztott és 15-ös falkában, átlag 7 kg tömegû malacok utónevelésére szolgálnak. A malacok 30 kg testtömeg elérése után kerülnek át a hizlaldába. A méretük: 3000 x 1200 x 900 mm. A kutricákon belül helyet kap 2 db szopókás, vagy egy csészés önitató és egy önetetõ.
3. Malac-utónevelõ ketrecek
A malac-utónevelõ ketrecek alapterületéül 25 kg/malac utónevelési végsúlyig: 0,2-0,21 m2/fh, 36 kg/malac utónevelési végsúlyig 0,24-0,25 m2/fh, a gyakorlatban bevált, megfelelõ érték.
Dr. Bak János
MGI, Gödöllõ
Hőmérséklet
Újabb külterületi út újult meg
