Szakfolyóirat 2003/10 Növénytermesztés

Az almafajták terméshozama és tápláltsága közti összefüggés

Oldalszám: 44

2014.07.14.

A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (mûvelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezõt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termõképessége, aminek kihasználásához kedvezõ termelési körülmények szükségesek.

Feltételezhetõ, hogy a gyümölcsfajták tápelem igénye eltérõ. A kérdés alapos tisztázásához különbözõ körülmények között végzett szisztematikus összehasonlító vizsgálatokra lenne szükség. Kérdés az is, hogy van-e különbség vagy miben nyilvánul meg és milyen mértékû. A gyakorlati szempontból különösen érdekes, hogy a fenntartó trágyázásnál hogyan lehet figyelembe venni.

Négy éven keresztül lehetõségünk volt egy termõkorú, rendszeresen termõ, sövény koronaformájú, 4,5 x 3 m térállású alma fajta-összehasonlító kísérletben megvizsgálni 11 fajta levelének tápelem tartalmát. (Nam = Naményi Jonathán, M 41 = M 41 Jonathán, Ida = Idared, Rsp = Redspur, Gl = Gloster, Wsp = Wellspur, Tr = Topred, Jee = Jonnee, Mu = Mutsu, Jg = Jonagold, GLi = Golden Li). Az ültetvény egységes agrotechnikában részesült, vizuálisan kedvezõ tápelem ellátottságúnak bizonyult. Az adatok 4 éves átlaga alapján a levelek makroelem tartalma szignifikáns különbségeket jelzett (1. táblázat.).

Almafajták levelének tápelem tartalma (sza. %) és termése (kg/fa)
	Nam	M 41	Ida	Rsp	Gl	Wsp	Tr	Jee	Mu	Jg	GLi
N	2,48	2,45	2,15	2,44	2,50	2,50	2,41	2,56	2,32	2,25	2,32
P	0,131	0,135	0,131	0,153	0,150	0,157	0,145	0,141	0,141	0,131	0,141
K	1,05	1,16	0,86	1,22	0,98	1,12	1,21	1,09	1,26	1,29	1,25
Ca	1,36	1,30	1,11	1,16	1,36	1,26	1,15	1,36	1,34	1,47	1,36
Mg	0,37	0,36	0,31	0,32	0,48	0,42	0,37	0,36	0,39	0,38	0,37
Termés	30,1	33,7	37,1	25,7	43,5	35,1	21,7	36,6	33,8	34,9	31,7

A gyümölcstermesztésben nem ritka jelenség a különbözõ okok (genetika, fagykár, növényfiziológiai rendellenesség) miatt elõálló alternancia, ami egyes fáknál vagy ültetvényszinten is jelentkezhet. Az ilyen gyümölcsösben a lombanalízis elsõsorban a nitrogén és a kálium, kisebb mértékben a kalcium és magnézium tekintetében mutathat nagy különbségeket a termésszintnek megfelelõen. A termés csökkenését vagy hiányát általában a levélben kálium mennyiségének növekedése és a nitrogénszint csökkenése kíséri.

Az általunk vizsgált fajtáknál is elõfordultak jelentõs különbségek a fánkénti terméshozamban. A fák fajtától függetlenül azonos trágyázásban részesültek. Így joggal feltételezhetõ, hogy a fajtánként jelentkezõ alacsonyabb vagy magasabb tápelemtartalom nemcsak fajtatulajdonság, hanem a terméshozam következménye is. Ezért az adatokat a terméssel összefüggésben is értékeltük. A korreláció vizsgálatok alapján legszorosabb kapcsolat a levelek kálium-kalcium aránya és a termés mennyisége között mutatható ki, amit az 1. ábrán érzékeltetünk.

1. Ábra almafák levelénk tápelem aránya és a termése közti összfüggés

A kapcsolat másodfokú függvénnyel jellemezhetõ. A kiegyensúlyozott tápláltsághoz az 1 alatti (0,8-1) K/Ca arány látszik kedvezõnek. Különös hangsúlyt ad a kérdésnek, hogy más kísérleti eredményeink szerint a gyümölcs eltarthatósága szempontjából is általában az ilyen tápelem arányú almafákról származik a nagyobb tárolási potenciálú termés. Az összefüggés elég szoros és ez azt is jelenti, hogy a fenntartó trágyázás tápelem igényének megállapításakor a lombanalitikai eredményeket a fák termõkapacitásának és a tényleges termésterhelésnek figyelembevételével kell megállapítani.

Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.