A szerves tápanyag-visszapótlás géprendszerei

A szerves tápanyag tenyészidõben történõ kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentõsége lesz a jövõben is. Az ésszerû, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztõ vizsgálatoknak, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak a már jól ismert és bevált agronómiai/agrotechnikai elemekre kell támaszkodni:

• az osztott tápanyag-kijuttatás a termésnövelés lehetõségét biztosítja, szoros összhangban a csapadékellátás mennyiségével és periodikus eloszlásával,
• talajelõkészítési, vetési stb., illetve egyéb technológiai problémák okozta kelés/tõhiány miatti terméskiesés semmilyen tápanyag-kijuttatással nem pótolható,
• a szélsõséges idõjárási kihatásoktól eltekintve általában megállapítható, hogy a vetés elõtti tápanyag-kijuttatás tenyészidõben lényeges terméscsökkenés nélkül is pótolható (növényfajta, agrotechnika stb.).

A mezõgazdaság üzemi gyakorlatában a mûtrágya árak folyamatos emelkedése, a talajállapot javítására törekvés, valamint a környezetvédelmi elõírások a szerves anyagok fokozott felhasználása felé fordította a figyelmet. A megfelelõ beltartalmi értékkel rendelkezõ szerves trágyák kijuttatásával szemben mind a mûszaki-agrotechnikai, mind a biológiai követelmények szigorodnak. A szerves trágya sokoldalú tulajdonságait a talajban akkor fejti ki a legkedvezõbben, ha szerves anyagként a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat - a kultúrnövények számára - elõnyös irányban befolyásolja. A szerves trágyák felosztása hatással van a kijuttatás teljes technológiai folyamatára, ezért fontos a megfelelõ -halmazállapot és összetétel szerinti - csoportosítás alkalmazása:

• istállótrágya;
• hígtrágya;
• növényi szár- és gyökérmaradványok;
• komposzt és tõzeg;
• egyéb szerves trágya (szerves hulladékok, erjesztett szerves anyagok, stb.).

A szerves anyagok felhasználása nemcsak megfelelõ NPK tartalma, hanem egyéb kedvezõ hatásai miatt is indokolt, melyek a következõk:

• javítja a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait;
• elõsegíti a jó talajszerkezet kialakulását, illetve fenntartását;
• élénkíti a mikrobiológiai életet a talajban;
• a lebomlás során keletkezõ CO elõsegíti a tápanyagok és talajjavító anyagok oldódódását;
• a talajt humuszanyagokban gazdagítja;
• javítja a talaj mikroflóráját.

A szerves trágyák kijuttatásának gépei, valamint gépesítési rendszere két fõ csoportosítási módot biztosít a gazdálkodók számára, egyrészt a szilárd halmazállapotú szerves anyagok kijuttatására alkalmas szórógépek, illetve a folyékony halmazállapotú trágyák kiosztását szolgáló trágyalé- és hígtrágyaszórók.

A szilárd szervestrágya-szóró gépek nagyobb részt tekintve hasonló szerkezeti elemekbõl épülnek fel. Egy- vagy kéttengelyes (esetleg tandem) futómûvel rendelkezõ traktorvontatású, vagy tehergépkocsira szerelt változatban üzemelnek. A szórás irányát tekintve a gépek lehetnek hátul szórók, valamint oldalra szórók.

• l szóró gépek A hátul szóró gépek fontosabb szerkezeti megoldásai a vízszintes szóródobos, illetve az un. kombinált szórószerkezet, melynél ugyanezen konstrukciót egészítik ki függõleges tengelyû szórótányérokkal, valamint a vízszintes elhelyezésû egy szóródobos, a tépõ-szóró hengerrel szerelt elosztócsigás és a függõleges szóróhengeres gép.
  
  
• Oldalra szóró gépek Az oldalra szóró gépeket a kétfázisú trágyaszórási technológiában alkalmazzák. Ezeknek a gépeknek lényegi különbségük az elõzõekkel szemben, hogy csak a szórási munkafázis során kerülnek igénybevételre, a szállítási munkamûveleteket más gépekkel végzik, így a szórógépek „csak” a kijuttatást végzik. Az oldalra szóró gépeknek két fõ változata ismert: a szóródobos és a szóróláncos kivitelû.

A szilárd szervestrágya-szóró gépek vásárlásánál fontos szempont - az üzembiztos mûködés mellett -, hogy a gazdálkodók a gépet minél jobban kihasználják. Ez kibõvíthetõ bizonyos szállítási munkákban való részvételnél is, ahol a beépített lehordószerkezet segíthet a mezõgazdasági anyagok szállításában és ürítésében. Üzemeltetési szempontból fontos lehet még a különbözõ szórószerkezetû gépek alkalmazási módszerinek ismerete, így a hátul szóró gépekkel vetélõ mozgást végezve érdemes dolgozni, míg a az oldalra szóró gépek esetén az un. fogásokban végzett járatási módszert kell alkalmazni. Mivel a szórásszélesség és a munkaszélesség nem egyezik meg, ezért átfedésekkel kell végezni a munkákat mindkét rendszerû gépeknél.

Az istállótrágyák kiszórásánál a legnagyobb problémákat a trágyába került bálakötözõ zsineg okozza, mivel a szórószerkezetre felcsavarodva egyrészt csökkenti az aprítóhatást és a dobási távolságot, másrészt a tengelyek csapágyainál melegedést okoz. Ezek kiküszöbölésére a bálák bontásánál ügyelni kell arra, hogy a zsineg ne maradjon a szalmában, ugyanakkor a már feltekeredett zsinegeket mûszakonként többször célszerû eltávolítani a hengerekrõl a pontos munkavégzés érdekében.

Kassai Zsolt
FVMMI GM Kht.