MENÜ

A kondíció fontossága a tejelõ állományoknál

Oldalszám:
2013.02.19.
A tejtermelõ állományokban a legfontosabb kritériumok a tehenekkel szemben a magas és hosszantartó tejtermelési szint mellett a biztos ivarzás és vemhesülés. A legnagyobb problémával itt szembesülünk elõször, ugyanis a tejelõ tehén, mint a legjobban tejelõ emlõs, általában negatív balanszban van a laktáció elsõ néhány hetében és hogy inverz kapcsolatot fedezetek fel az energia balansz és a petefészek aktivitás újrakezdése között (az energia balanszot a tejelõ tehénnél úgy lehetne definiálni, mint az energia felvétel és az energia követelmény a tejtermeléshez és életfenntartáshoz különbsége). A produktivitásra irányuló szelekció vezetett a fertilitás csökkenéséhez, nyilvánosságra hozva ezáltal a genetikai korreláció kedvezõtlenségét a tejtermelés és a fertilitás között. Genetikusan, a tehén egészsége és szaporasági mutatója kedvezõtlen kapcsolatban van a tejtermelési mutatókkal, a tehén egészségi állapota és szaporodásbiológiája jobban hanyatlik, mint azt a korreláció alapján a termelésre irányuló szelekció lehetõvé tenné. Tehát a kizárólag tejtermelésre történõ szelekciót nem tudja követni a takarmányfelvétel növekedés üteme, tehát nem elég nagy ahhoz, hogy fedje a megnövekedett energiaigényt, így növekedni fog a mobilizálás a korai laktációban.
A kondíció pontozás egy szubjektív mérése a test zsírtartalmának és szövet raktározásának, amelyet monitorként használnak a takarmányozás és állategészségügyi státusz ellenõrzésére a tejelõ tehenészetekben (különbözõ laktációs stádiumban végzett vizsgálatok szerint a kondíció bírálat - body condition score (a továbbiakban BCS) örökölhetõsége (hereditabilitása) 0,2-0,28 közötti (Veerkamp, 1998)). A kondíció pontozást Ausztráliában kezdték el, hogy a juhok zsírellátottságát megbecsülhessék. Angliában hasonló okból lett bevezetve, és kiterjesztve a húsmarhákra. A kondíció pontozást mint egy szubjektív metódust használunk arra, hogy megbecsüljük a testtartalékokat juhnál, húsmarhánál, és tejelõ tehénnél. A módszer azon alapszik, hogy vizuálisan és tapintással a test zsír raktározását meg lehet becsülni a hátsó illetve a farrészen. A kapcsolatot a kondíció pontozás és a test zsírtartalma között a vágóhídi vizsgálatok után állapítható meg, a különbözõ kondíciójú tehenek levágása után. Habár a kondíció pontozás egy jó indikátora a zsírtartalomnak, de a tenyésztõk más véleményen vannak a zsírtartalék megállapításának egyedüli igazáról. A tejelõ tehén ugyanis általában több zsírt raktároz belsõleg, mint a hústipusú tehén. A kondíció bírálat pedig csak a sub-cutan (bõr alatti) zsír megítélését eszközöli, és egy azonos kondíció pontszámú tejelõ és hústípusú tehén között valószínûleg a tejelõ típusú tehén teste rendelkezik több zsírral. A kondíció pontozás lehet egy indirekt indikátora az egészségügyi állapotnak. A kondíció vesztés a szárazonállás idõszakában összefüggésbe hozható anyagforgalmi vagy szaporodásbiolóbiai betegséggel, és gyengébb reprodukciós teljesítménnyel. De ugyanakkor a magas kondíció is hajlamosíthat a betegségekre - 3,5 elléskori BCS pontszám felett a tehenek hajlamosak lesznek a ketózis kialakulására Megvizsgálva az elléskori kondíció/testsúly összefüggést megállapítható, hogy az újravemhesülés szempontjából a kondíció fontosabb mint a testsúly. A kondíció pontok veszítése már az ellés elõtti két hétben elkezdõdik, ha a takarmány felvétel csökkenni kezd nagy termelésû állományoknál.

A kondíciópontok hatása a termékenyülésre: 1. táblázat
Kondíciópontok termékenyítéskor n 100 termékenyítésre született borjak száma
1.5 12 8
2.0 72 43
2.5 124 64
3.0 211 78
3.5 31 77
Forrás: Van Niekerk (1982).


Bebizonyított tény, hogy az élõsúly és a testtömeg gyarapodás erõs negatív korrelációban van az ellés és a tüszõaktivitás megkezdésének idõtartama között (tehenek erõsen negatív energia balansszal gyengébb szaporaságot mutatnak). A könnyebb tehenektõl elvárjuk hogy jobb negatív energia balanszban legyenek, mert az élõsúlyuk hozzájárulása a BCS-hez csekélyebb. Wright (1984) megbecsülte, hogy egy egység vesztése a kondíciós pontszámban 3200 MJ metabolikus energia felhasználást jelenthet, viszont ugyanezen pont visszaszerzése már 6500 MJ metabolizálható energia bevitelét jelenti a takarmányon keresztül. Azok a tehenek amelyek alacsony BCS pontszámmal kerülnek szárazraállításra (2,77), a szárazonállás idõszaka alatt is kondíciót veszítenek.Ha a bevitt energia az állat igényét mát fedezi, ezután a test raktározni kezdi zsír formájában. Ha az energia bevitel elmarad az igényelttõl, az állat a tartalékait kezdi feldolgozni. Ez az oka a gyenge kondíciónak, amikor a nagy termelés energia igényét nem tudjuk kielégíteni (például egy nagy termelésû tehén esete a laktáció elsõ felében).

Összefüggés a kondíció és a test zsírtartalma között 2. táblázat
1 – 5 pontos rendszer 1 - 9 pontos rendszer Test zsírtartalma (%)
1 1 5.0
1,5 2 9.4
2 3 13.7
2,5 4 18.1
3 5 22.5
3,5 6 26.9
4 7 31.2
4,5 8 35.6
5 9 40.0
Forrás: Fox et al., 1992.


Elõidézhetik a kondíció visszaesést betegségek, paraziták, gyenge minõségû takarmányok, és csökkentett szárazanyag felvétel egyaránt. Gyenge kondíció maga elé vetíti a gyenge szaporodásbiológiai mutatókat, anyagforgalmi betegségeket, és a nagyfokú hajlamosságot a parazitás betegségekre. A magas kondíciós pontszámoknak az oka hogy az állatot az igényelt energiaszint felett etetjük. Ez elõfordul néha a szárazonálló tehenek takarmányozásakor. A nagyon magas kondíciós pontszám egyaránt eredményezhet anyagforgalmi zavarokat, alacsony fertilitást, és elveszített takarmány hasznosulást. Az optimális termelés biztosításához, és a nyereségességhez a teheneket ideális kondícióban kell tartanunk igazodva a termelési vagy szaporodásbiológiai ciklusuk igényéhez. A kondíció pontozás egy visszakapcsolás a management részére a munkájukról. Az alultakarmányozás negatív hatásai legjobban az üszõkön és a nagy termelésû teheneken mutatkoznak meg. Az ellés utáni testsúly vesztés következménye az alultakarmányozásnak és a magas tejtermelésnek, amelyek meghosszabítják az ellés utáni anösztruszos állapotot. Azok a tehenek amelyek ellés után magasabb energia tartalmú takarmányt fogyasztottak, elõbb megtermékenyültek mint azok amelyek alacsonyabb energiatartalmút fogyasztottak. Annak ellenére hogy a fehérjetartalmat nagy tisztelet övezi, kevésbé fontos a szaporodásban ellenben az energiával, viszont az alacsony fehérjetartalom is okozhat zavarokat az újravemhesülésben. A szárazonálló tehenek takarmányozásának a közelgõ kondíció fenntartásra kell céloznia. A szárazonálló teheneknél nem ismerhetünk kondíció vesztést. Tehát még a kövér teheneket sem ítélhetjük diétás adagra. Tanulmányok bizonyítják, hogy a szárazonállás alatti kondíció vesztés hajlamosító tényezõ a zsír-máj szindróma kifejlõdésére az ellés utáni idõszakban. A teheneknél fent kell tartanunk a kondíciót, és 0,5-0,7kg/nap testtömeg gyarapodást kell elérnünk az állatainkkal

A különbözõ kondíció bírálati rendszerek

Számos BCS rendszer létezik a világon napjainkban, amelyeket használnak a gyakorlati szakemberek. Ezen rendszerekben a bírálati módok hasonlóak, csak a pontszámok különbözõek. Például az Angol szisztéma 0-5 között pontoz ½ pontos növekményekkel, így ezen rendszerben 11 különbözõ pontszámot adhat a bíráló. Az Ausztrál rendszer 1 és 8 között bírál. Az USA BCS rendszere Virginiában lett kifejlesztve adaptálva az Angol szisztémát, és 1-5-ig pontozva.

A különbözõ kondíció bírálati rendszerek:
 1      2      3      4      5         Virginia system
                                       Wildman et al., 1982 (24)

 0    1      2     3    4    5         British system
                                       Mulvany, 1981(20)

 1   2   3   4   5   6   7   8        Australian system
                                      Earle, 1976 (6)


Minden tejtermelésben és testtömegben bekövetkezõ változást át lehet alakítani a Virginiai 1-5 pontos rendszerre, ezáltal kerülve el a zûrzavart tehenészetünkben.

Néhány javaslat a helyes kondíció kialakítására:
  • A kondíció pontszámot ellésig növeljük fel 4-re, a tejtermelés és a tej zsírtartalma növekszik a korai laktációban, ha a tehén takarmányadagjában elegendõ rost található
  • A tehenek 3 fölötti BCS ponttal az ellésnél korábban éri el a tejtermelési csúcsot, és magasabb lesz ez a csúcs. A magasabb BCS pontú tehenek, bármennyire is meglepõ, relatíve alacsonyabb perzisztencia görbét írnak le, mint az alacsonyabb kondíciójú pontszámú társaik görbéi.
  • A tehén a testtartalékait a korai laktáció tejtermeléséhez használja fel, a szárazonállás idõszakában nincs szüksége ezen tartalékolt táplálóanyagokra. A laktációban lévõ tehén a takarmány metabolizálható energiatartalmát csak 75%-os hatékonysággal használja fel a test tartalékainak mobilizálásához képest. A szárazonálló tehén csak 60%-os hatékonysággal teszi mindezt. Ez körülbelül 15-25%-al több takarmány tartalékolását jelenti a szárazonállás idõszakában a laktációban lévõ tehenekhez képest. Egy tanulmány azt bizonyította be, hogy azok a tehenek, amelyek úgy voltak takarmányozva a szárazonállás idõszaka alatt, hogy elérjék a kívánt BCS számot, nem hoztak többlet gazdasági hasznot, mind azok az állatok amelyeknél egy óvatos energia input-output kalkulációval takarmányoztak.
  • A szárazanyag felvétel általában kevesebb, és kondícióvesztéssel jár a laktációban a kövér teheneknél (4 BCS fölött), mint az optimális kondícióban lévõ egyedeké (3-4 BCS között). A magas kondíció pontszámú egyedek kevesebb energiát vettek fel a takarmányból, és a kondíciós pontvesztésük a laktáció alatt magasabb volt a kívánatosnál (a jó: 1 BCS pontvesztés). Ahhoz hogy csak optimális pontvesztést szenvedjen el az állományunk, jó takarmány managementre van szükség a laktáció korai szakaszában. A korrekt kondíció az ellésnél kiegészíti a napi adag energia felvételét, ezáltal maximalizálva a tejtermelést. Az alacsony kondíció pontszámú tehenek (3 alatt) ellés után több takarmányt fogyasztanak, és elõbb kezdenek el a testtömegükben gyarapodni mint a magasabb BCS pontszámú társaik. Ezek alapján úgy tûnik, hogy egy kisebbfajta elõny mutatkozik azoknál a teheneknél, amelyek magasabb BCS pontszámmal (4 felett) mennek bele az ellésbe ott, ahol az ellés utáni takarmányozás kiváló színvonalú. Ez természetesen függ az állomány átlagos laktációs tejtermelésétõl. Ez a stratégia kevésbé igaz azokra a tehenészetekre ahol a kiváló takarmány management nem tudja ellensúlyozni az energia igényt (40-45 liter tejtermelés/nap)
  • A rendkívül magas kondíció pontszám az ellésnél nem kívánatos. Tehenek 4 fölötti BCS pontszámmal, különösen ha ez kombinálódik egy hosszú laktációval, és hosszú szárazonállási idõszakkal (>70 nap), és gyenge takarmányozással, alacsonyabb tejtermelést , több anyagforgalmi problémát és gyengébb újratermékenyülést produkálnak. Gyakran ezeknél az állatoknál a zsír-máj szindróma fejlõdik ki. Egy kísérlet bebizonyította, hogy sok elhízott tehénnél nem fejlõdött ki a zsír-máj szindróma akkor, ha a BCS pontvesztésük kevesebb volt mint 1 a laktáció elsõ harmadában.
  • Minél gyakrabban pontozzuk a teheneinket, annál jobban ki tudjuk védeni a test tartalékaiban beálló változást. Ideális esetben a teheneket havonta-kéthavonta kellene bírálnunk. A legtöbb tehenészetben ez képezi a vita tárgyát, és ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák. A rutinból végzett BCS pontozás a jól kézben tartott állományoknál csökkenti az extra munkát, és eredményessé teszi a dolgozókat. Például kondíció pontozás ellés után, a termékenyítés idõszakában, a gyógykezelések idõszakában ajánlatos. A legkedvezõbb idõszak a bírálatra a laktáció közepén van, de ezen idõszak bírálata el fog tûnni. Fontos lenne, mert ha ebben az idõszakban a respiráció túl sok test tartalékot emésztett fel, még van idõ arra, hogy egy jobb minõségû takarmányozással visszahozzuk a késõi laktációban. Az ilyen mértékû feljavítás a 60 napos szárazonállási idõszakban bonyolult és veszélyes mûvelet, amely egyben költséges takarmányozást is feltételez ebben az idõszakban. A következõ idõszakok a minimálisan szükségesek amikor minden egyednél a kondíció bírálatot el kell végezni:


  • 1. Ellésnél
    2. Az ellés utáni 5-6 héten (körülbelül ez a csúcstermelés idõszaka)
    3. A 150-200 napok körül elléstõl számítva (a középsõ stádiumában a laktációnak)
    4. Szárazra állításkor

    Ezekben az idõszakokban a teheneket a következõ táblázat alapján kell elbírálni:

    Az ajánlott kondíciópontszámok tejelõ tehenészetekben a kritikus idõszakokban
    A bírálat ideje A megkívánt pontszám Elfogadható érték
    Tehenek    
    ellésnél 3,5 3,0-4,0
    csúcstermelésnél 2,5 2,0-2,5
    laktáció közepén 3,0 3,0-3,5
    szárazra állításkor 3,5 3,0-3,5
    Üszõk    
    6 hónapos 3,0 2,5-3,0
    termékenyítésnél 3,0 2,0-3,0
    ellésnél 3,5 3,0-4,0
    Jeffrey K. Reneau and James G. Linn 1989


    Ha a kondíció pontszám kívül esik az elfogadható értéknél, a managementnek lépéseket kell tennie annak érdekében hogy kijavítsa. A legfontosabb dolog, hogy észrevegyük a kondícióban bekövetkezõ változást bármely bírálatnál az elõzõhöz képest. Ehhez szükséges a korrekt pontszám és bírálat feljegyzések, amelyek segítik a tenyésztõk munkáját.

    Muzsek András