MENÜ

Szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi elõrejelzése

Oldalszám:
2013.02.19.
Az õszi kultúrák betakarítása után fontos feladat az agrotechnikai mûveletek elvégzése, amely elengedhetetlen a talajban jelen lévõ károsítók (pajorok, drótférgek) gyérítésében és a növényi maradványokon lévõ kórokozók fertõzõképességének csökkentésében. A betakarítás után az évelõ és egy éves gyomok irtása, talajszint alatt lévõ tarackok, rizómák pusztítása, megóvja a következõ kultúrát a káros túlgyomosodástól.
A repce vetése elõtt alapos magágy elõkészítésre van szükség. A gyomok vetés elõtti (pre emergens) irtása a jó terméseredmény egyik feltétele. A repcetábla galajoktól való mentessége például a könnyebb betakarítást és nagyobb termést teszi lehetõvé. Az egyenletesen, rögmentesen eldolgozott magágy mellett fontos, növényvédelmi szempontból a vetõmagvak csávázása, amely hosszú ideig véd a repce kórokozói, kártevõi ellen. Ezzel a mûvelettel, kelés utáni védekezéseket spórolhatunk meg.
A vetõágyak elõkészítése mellett, ebben az idõszakban a kukorica is figyelmet érdemel. Már az elmúlt hónapban megjelentek a kukoricamoly (Ostrinia nubialis) lárvakártételei, gyenge mértékben. Ebben a hónapban számíthatunk a tünetek erõsödésére, a károsított szárak dõlésére. A kukoricamoly mellett nagyobb probléma a vadkártétel. Ellenük nehéz védekezni és a beszerezhetõ vadriasztó szerek sem mindig hatásosak, ugyanakkor a vadak által megsértett növényen a golyvásüszög tünetei is kialakulhatnak. A gyapot bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái, sok más gazdanövénye mellett a kukoricában is károsítanak. Az imágói folyamatosan repülnek, és a különbözõ korú lárvák, szünet nélkül károsíthatnak, késõ õszig. A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágóit az egész országban fogják a csapdák és a kártételek erõsödnek. A levelek hámozgatása mellett az imágók a kifejlõdõ csövek bajuszát rágják le, amely a terméskiesést már elõidézi. Késõbb a csuhélevelek alá bebújó állatok az érõ szemeket rágják. Az elmúlt hónapban több megyében védekeztek légi permetezéssel az imágó ellen. Ekkor azok a szerek használhatók fel, amelyek kukoricamoly és gyapottok bagolylepke ellen, légi kijuttatásban engedélyezettek. Virágzás után a méhekre veszélyes szerek is használhatók, de csak akkor, ha a szomszédos táblákban nincs méhek által látogatott növény, és a kukoricában átrepülõ egyedek. A felhasználható szerekrõl és a felhasználás módjáról a megyei illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ad felvilágosítást. A védekezés azokon a táblákon célszerû, ahol a következõ évben is kukoricát vetnek.
Gyümölcs és szõlõültetvény telepítését megelõzõen most van itt az ideje a talajlakó kártevõk felvételezésének. A felmérés során 0,5-1,0 m2 alapterületû 0,5m mély mintagödröket ásunk és megszámoljuk bennük a pajorokat és a drótférgeket. Pajorokból 1db/m2, drótférgeknél 2-3db/m2 átlagos egyedszámnál mindenképpen védekezni kell a telepítést megelõzõen vagy azzal egy menetben.
Az almafa lisztharmat fertõzés lehetõsége a hajtásnövekedés leállásával jelentõsen mérséklõdik. Ha eddig sikerült megvédenünk a lombozatot, gyakorlatilag nem kell újabb fertõzésre számítani. Ezzel ellentétben a varasodás fertõzésre – csapadékos idõjárás esetén – gyakorlatilag a szüretig számíthatunk. A tapasztalatok szerint a szüret elõtti fertõzések tünetei már a tárolás során jelennek meg a gyümölcsökön rontva ezzel a tárolhatóságukat. A szüretig folytassuk az almamoly feromoncsapdázását, mert a második nemzedék rajzása sokszor a szüretig elhúzódik, ezért lárvakelésre is folyamatosan számíthatunk.
Szilvában folytassuk a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly, õszibarackban pedig a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, de a fajták érésidejét figyelembe véve védekezzünk a kártevõk lárvái ellen. Mindhárom kártevõ nyári nemzedékeinek rajzása elhúzódó lehet. A szilván és az õszibarackon az érés idõszakában mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás esetén különösen a molylárváktól károsított vagy a mechanikailag sérült gyümölcsökön számíthatunk a monília és a szürkepenész gyümölcsön való megjelenésére. Fellépésük esetén leginkább a gyors szürettel menthetjük meg az érett gyümölcsöket. Vegyszeres védekezéskor különös tekintettel legyünk a fajták érésidejére és a felhasznált készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére.
A szõlõültetvényekben párás, meleg idõjárásban továbbra is számíthatunk a lisztharmat lombozaton való terjedésére, és megkezdõdik a kleisztotéciumok kialakulása a fertõzött leveleken. Csapadékos idõjárásban számíthatunk a peronoszpórafertõzésre is, de a kórokozó ilyenkor már nem okoz jelentõs megbetegedést. Az egyes fajták érésidejének ismeretében a vegyszeres védekezéséket úgy idõzítsük, hogy a lombozatot a lehetõ legtovább egészségesen tartsuk, ezzel késleltetve a kórokozók nagytömegû áttelelõ-képleteinek kialakulását. A zsendülés és az érés idõszakában mérsékelten meleg, csapadékos idõjárás esetén különösen a molylárváktól károsított vagy a mechanikailag sérült bogyókon számíthatunk szürkepenész megjelenésére. Folytassuk a tarka szõlõmoly feromoncsapdázását, és a kártevõ elhúzódó rajzása esetén ismételjük meg a védekezést.
Mérsékelten meleg és csapadékos augusztus végi idõjárás esetés a málna idei sarjainak egészségesen tartása érdekében védekezzünk a didimellás betegsége ellen.
A ribiszke és a köszméte ültetvényekben a szüretet követõen a korábban kialakult megbetegedések és az idõjárás függvényében folytassuk a védekezést a levélbetegségek ellen. Az amerikai lisztharmat számára a száraz, meleg idõjárás, míg a mikoszferellás és a drepanopezizás levélfoltosságok, valamint a köszméte és a ribiszkerozsda fertõzéséhez a mérsékelten meleg (18-22OC), csapadékos körülmények az optimálisak.
Szamócában törekedjünk a lombeltávolítást követõen fejlõdött új lombozatot egészségesen tartani. A levélbetegségek kórokozóinak kései fertõzésére mérsékelten meleg, csapadékos körülmények között számíthatunk.
A paradicsomon mérsékelten meleg (15-22OC), csapadékos idõjárás esetén folyamatosan számítani kell a paradicsomvész megjelenésére és felszaporodására.

Nagy Krisztina – Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom – Esztergom Megyei NTSZ
A megyei elõrejelzõk jelentése alapján