MENÜ

A vetõmagvédelemrõl.

Oldalszám:
2013.02.19.
Bevezetésként engedtessék meg nekem, hogy egy rövid kitérõvel induljak ennek a témának. Márcsak azért is, mert ilyenkor, a csávázás évadján, annyi szakcikk jelenik meg a vetõmagkezelésrõl a szaklapokban, hogy magam is visszariadtam tovább szaporítani a különbözõ csávázószereket kelletõ írások számát. Helyette a vetõmagcsávázás gyakorlatának népszerûsítésére fordítanám a hangsúlyt, azzal a növényegészségügyet alapozó szándékkal, hogy minden földbe kerülõ magnak elengedhetetlen feltétele legyen ez az olcsó növényvédelmi eljárás.
Csávázzunk csávázószerrel! Egyszer már elõálltam ezzel a régi, erõltetett reklámszövegre emlékeztetõ felhívással – akkor is igazán cég semlegesen – mégis mindenkinek elõször a „cipõt a cipõboltból” szövegezésû hirdetés jutott eszébe róla. El kell ismerni, hogy amikor ez a ma már kissé együgyûen hangzó reklám született, szûk volt a cipõválaszték, de a kész gyári csávázószerekbõl sem volt bõ a kínálat. Valószínû ezért kaphatott több gombaölõ permetezõszer akkoriban felhasználási engedélyt magkezelésre is. Manapság azonban már nincs arra szükség, hogy permetezõszerekkel pótoljuk a csávázószereket. Arról nem is beszélve, mekkora lett a szerformák közötti különbség köztük. A permetezõszereknek ugyanis a levélre juttatva egészen más kritériumoknak kell megfelelniük, mint a csávázószereknek a vetõmag felületén.
A magra juttatott növényvédõ szernek úgy kell egyenletesen bevonnia a felületet, hogy sem a tárolás alatt, sem a csírázás érzékeny idõszakában ne befolyásolja a mag életfolyamatait, vízfelvételét, légzését. Ugyanakkor a vetõmagos zsákok mozgatása során se porlódjék le, azaz kellõ tapadása legyen a sima felületû magokon is. Ezzel biztosíthatjuk az elvárt biológiai hatékonyságot és elkerülhetjük a leporlódással járó környezetszennyezést is. A permetezõ szereknél nem kritérium a színezés, míg a csávázószer esetében ez követelmény. A gyakorlat eddig piros színnel jelezte, hogy a kezelt magot a kezeletlentõl biztonságosan meg lehessen különböztetni. A színnek az említett jelzés feladatán túl mára vetõmag származtató és vevõcsalogató szerepe is lett és ezért már több színrõl kell beszélnünk. Az pedig köztudott, hogy a vevõ még a magminõsítõ okmányok ismeretében is a szemével vásárol. Tapadásfokozó anyagnak és valamilyen festéknek a gombaölõ permetezõszerekhez történõ keverése csak látszólag pótolja azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a csávázószereket sok aprólékos formáló kutatómunka és biológia teszt próba után kifejlesztették. Elég arra utalni, hogy egyik másik élelmiszer festék is lehet csíra bántó a kívánt színintenzitás adagjában. Még akkor is, ha valamelyiket például a fagylaltban jóízûen kockázat nélkül megehetjük.
Ezután, a kis kitérõ után, nézzünk szét a csávázószer választékban!
A kalászosok csávázására több mint harminc készítmény van engedélyezve, de kereskedelmi forgalomban ebbõl csak alig felét keresi a gyakorlat.
Melyek ezek?
Agrosild, Biosild BD, Buvisild BR, Dividend 030 FS, Eversild, Kolfugó Super Kolor, Maxim 025 FS, Panoctin 35, Panoctin Plus, Premis 25 FS, Quinosild 150, Raxil 060 FS, Raxil Vital, Romin és Vitavax 2000. Ez összesen tizenöt termék, szinte valamennyi más hatóanyag, vagy hatóanyagok kombinációja. Annyit azért érdemes hozzáfûzni, hogy a gyakorlati tapasztalatok is azoknak a kombinációknak a kedvezõ eredményeit igazolta, amelyek egy kontakt és egy felszívódó hatóanyagból állnak. Hasonlóan, mint a szõlõben, gyümölcsösben gombaölõ szerek esetében. A fungicid rezisztencia kialakulásának elkerülése céljából, de mindenképpen a késleltetés érdekében dolgozták ki a kutatók az ilyen hatóanyag kombinációkat. Éppen ezért érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy a kalászosokban mennyiben azonosak az állománykezelésre és a vetõmagkezelésre alkalmazott hatóanyagok. Abból kiindulva, hogy a fent említett csávázószerek hatóanyaga ismert a szakemberek elõtt, most egy olyan táblázatot mutatnék be, amely a lombvédelemre használt hatóanyagok fungicid hatékonyságát hasonlítja össze a különbözõ búzabetegségekkel szemben. Ezt az összehasonlító összefoglaló táblázatot prof. Mesterházy Ákosnak a mezõgazdasági tudományok doktorának a szegedi Gabonakutató Intézet Kht. –ben végzett kutatási eredményeirõl tartott elõadásából idéztem, amely ez év június 20 – án az ötödik Gödöllõi Gazdanapokon az egyetem falai között hangzott el.
Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000)

Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000)
Hatóanyag Hatóanyag Lisztharmat Septoria betegségek Sárga Levélrozsda Kalászfuzárium
  g/ha preventív kuratív S. tritici S. nodorum rozsda preventív kuratív F. roseum F. nivale
Bromakonazol 250/300 xx x x x xx x x x 0
Ciprokonazol 80 xx xx xx xxx xx xxx xxx (x) 0
Difenokonazol 125 xx x xx xxx xx xx x 0 0
Dinikonazol 60 xx x x x xx xx(x) xx x (x)
Epoxikonazol 125 xx x(x) xxx xxx xxx xxx xxx x (x)
Fenbukonazol 75 xx x x(x) x(x) xx xx x(x) 0 0
Fluquinkonazol 150 xx x xx(x) x(x) xx xx x(x) 0 0
Fluziazol 200 xx x xx(x) xx(x) xx xx x(x) (x) 0
Hexakonazol 250 xx x xx x(x) xxx xx(x) xx(x) (x) 1
Metkonazol 90 xx x(x) xx(x) xx(x) xxx xxx xxx xx 0
Propikonazol 125 xx x x(x) x(x) xx xx x (x) 0
Tebukonazol 205 xx xx x(x) xx(x) xxx xxx xxx xx 0
Tetrakonazol 125 xx(x) xx x(x) x(x) xx xx(x) x(x) 0 0
Jelmagyarázat: xxx jó, xx közepes, x kielégítõ, 0 elégtelen, (x) változó

Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000) – folytatás
Hatóanyag Hatóanyag Lisztharmat Septoria betegségek Sárga Levélrozsda Kalászfuzárium
  g/ha preventív kuratív S. tritici S. nodorum rozsda preventív kuratív F. roseum F. nivale
Triadimefon 100 xx x x x xx x(x) x 0 0
Triadimenol 125 xx x x x xxx x(x) xx 0 0
Pokloráz 450 x x x x 0 0 0 0 x
Fenpropimorf 750 xx(x) x(xx) x x x(x) xx x 0 0
Tridemorf 562 xx xx 0 0 x 0 0 0 0
Spiroxamin 750 xxx xx(x) x x x x 0 0 0
Fenpropidin 562 xxx xx(x) x x x x 1
Azoxistrobin 250 xx x xx(x) xxx xxx xxx x(x) 0 xxx
Krezoxim-metil 125 xxx xx(x) xx xx (x) x (x) 0 xx
Ciprodinil 750 xxx x 0 x(x) 0 0 0 0 0
Quinoxfen 150 xxx (x) 0 0 0 0 0 0 0
Karbendzim 200 0 0 (x) (x) 0 0 0 x 0
Tiofanát-metil 750 0 0 (x) (x) 0 0 0 x 0
Jelmagyarázat: xxx jó, xx közepes, x kielégítõ, 0 elégtelen, (x) változó


Talán nem felesleges fáradság összevetni a lombvédelemre és a csíravédelemre egyaránt használt hatóanyagok elõfordulását, mint az egyik lehetséges esélyét a kórokozók ellenállóvá válásának.
Hogyan válasszunk tehát ebbõl a bõséges választékból? Lehetõleg két hatóanyag kombinációjából készült terméket célszerû kikeresni a kínálatból – hiszen így valószínû, hogy szélesebb hatásspektrumra számíthatunk, ami nagyobb biztonságot ad a magnak. A használati érték egyik fontos fokmérõje ugyanis a készítmény hatásszélessége, azaz hatásspektruma. A már említett egy kontakt és egy felszívódó hatóanyagpáros pedig lehetõleg olyan azok közül kerüljön ki, amelyek nem gátolják a csírázó mag kezdeti növekedését. „A csávázószerek ismertetése során gyakran elhangzó érv a készítmények reguláló (mellék) hatása. Ez mind pozitív, mind negatív értelemben számításba veendõ tény, ugyanis a triazol hatóanyagú szerek a kezeletlenhez képest késleltetik a kelést, a kezelt parcellákon késõbb sorol ki a vetés s a növényállomány is a késõbbiekben is alacsonyabb marad. Más készítmények ellenkezõleg gyorsítják a kelést és növekedést”- olvashatjuk Dr. Dienes Gyulának és Follárdt Jánosnak a Hajdú-Bihar Megyei NTSz kórtanos szakembereinek, valamint Dr. Kövics Györgynek a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatójának „Az õsz kalászosok vetõmagcsávázása” címû munkájukban, amely az Agrárius 2001/4 számában jelent meg. Ezek után már csupán egy kérdés van hátra, van e ilyen készítmény a kínálatban? Amennyiben vesszük a fáradságot és nem csupán az árakról, hanem a korábban emlegetett termékek hatóanyagáról is tájékozódunk a választás döntése elõtt, akkor meg fogjuk találni azt a karboxin és TMTD (felszívódó és kontakt) hatóanyag kombinációt tartalmazó csávázószert amelynek engedélyokiratában is olvasható tulajdonsága a csírázási erélyt és kezdeti növekedést javító mellékhatása. A széles hatásspektrumon felül. És az állománykezelésben használt készítmények között sem szerepelnek a hatóanyagai.

Inczédy Péter