MENÜ

Idõszerû zöldségtermesztési munkák

Oldalszám:
2013.02.19.
Augusztus végén, szeptember legelején vethetõ az áttelelõ fejes saláta. Ennek a termesztési módnak nagy elõnye, hogy a fejek nem sokkal a hajtatott saláta után szedhetõk, vagyis annak is teremhet primõr salátája, akinek nincs fóliája. Átteleltetésre csak az erre nemesített fajták alkalmasak, ilyen a Nansen; a Téli vajfej és a Május csodája. Ez utóbbi nem tévesztendõ össze a Május királya nevû fajtával, amely csak tavasszal ültethetõ, a téli fagyokat nem bírja. Palántaneveléshez a magot szeptember elején vetjük el szabadágyakba. Erre a célra a kertnek olyan részét jelöljünk ki, ahová nem folyik össze az esõvíz, nem árnyékos és a talaj szerkezete jó. Egy négyzetméterre megközelítõleg 1 gramm magot vessünk, amibõl - számolva a gyengébb csírázással is - 600 - 800 palánta fejlõdik. A palántázást október elsõ napjaiban kb. 25 cm-es sortávolságra és 15 cm-es tõtávolságra végezzük. Ügyelni kell az idõzítésre, mert a túl korán ültetett saláta túlfejlõdik, és magszárat fejleszt, a késõn ültetett pedig a fagyokig nem képes eléggé begyökeresedni, és a tél folyamán kifagy.
A rebarbara évelõ növény, azok közé a kevés zöldségfélék közé tartozik, amelyeket nem kell évenként vetni vagy ültetni, ún. évelõ. Gyökérzete rendkívül fejlett, tömegesen fejleszt járulékos gyökereket, ennek is tulajdonítható, hogy száraz idõjárás esetén is elegendõ nedvességet és tápanyagot tud a talajból felvenni. Májusban képzõdõ magszárán hozza igen dekoratív virágzatát, ennek megjelenése után a gazdasági értelemben vett termése, a húsos levélnyél rostossá, nehezen emészthetõvé válik. Hidegtûrõ, fagytûrõ növény, de a legnagyobb nyári meleget is elviseli, szereti a párás klímát. Trágyázni általában csak a telepítése elõtt szoktuk, ekkor egy-egy tõ alá 4-5 kg érett istállótrágyát helyezünk. Kedvezõ feltételek mellett 8-10 évig is terem, sõt idõvel, mint gyomnövény képes elszaporodni. Ültetést követõ második-harmadik évben kezdjük el 30-35 cm-es vastag, húsos leveleit március végétõl szedni, amelyek kiválóak kompótnak, süteményekbe tölteléknek, de szörp és bor készítésre is. Szaporítása történhet palántáról és tõosztással is. Palántaneveléshez a magot április végén melegágyba (fólia alá) vetjük, és a kelés után, ami 12-15 0C-os hõmérsékleten kb. két hétig tart, két héttel 10x10 cm-re széttûzdeljük. A palántákat végleges helyükre vagy õsszel szeptemberben, vagy a következõ év tavaszán ültetjük ki. Másik, kisüzemekben gyakrabban alkalmazott szaporítási mód a tõosztás, egy kifejlett tövet 4-6 életképes dugványra lehet szétszedni. Ezeket tavasszal vagy õsszel – szeptember folyamán – 20-30 cm-es gödrökbe ültetjük, majd a takarást követõen alaposan beöntözzük. A tenyészterület 1-1,5 x 1,5-2 méter, tehát meglehetõsen nagy területet igényel.

Különleges, sokak számára új, de a valóságban egy nagyon régóta fogyasztott zöldségnövény a spárga. Csak fényben gazdag helyen fejlõdik jól, szereti a meleget, fagyra érzékeny, de ritkán van arra példa, hogy elfagyna, mert a fagyveszélyes idõszakban a halványított spárga földdel van takarva. Szép sípokat csak laza talajon képes fejleszteni. Szaporítható tõosztással és magoncneveléssel is. Tõosztáskor gyenge a szaporulat, egy növény mindössze két-háromfelé szedhetõ szét. A magonc, ami lényegében palántának is tekinthetõ, 5-6 hónap alatt fejlõdik ki. Vethetõ késõ õsszel, október végén, de tavasszal is, kb. 40 cm-es sortávolságra, folyóméterenként 15-20 szem mag. Vetésmélység 3-4 cm legyen. Ápolása kizárólag kapálásból, gyomlálásból és öntözésbõl áll. A kész magoncokat õsszel szedjük fel, és rögtön telepíthetjük is. Ehhez egymástól 150 cm-re kb. 20 cm mély árkokat húzunk, és ebbe egymástól 40-50 cm-re helyezzük el a magoncokat. Elsõ két-három évben nem szedjük a spárgát, hogy a tövek megerõsödjenek. Az ápolása csak gyomlálásból és kapálásból áll. A halványított spárga esetében a harmadik évtõl márciusban a sorok fölé 50 cm magas bakhátat húzunk, amiben a spárga sípok kifejlõdnek. Április közepétõl figyelni kell a bakhát tetejét, mert ahol emelkedik a talaj, ott van a szedhetõ spárgasíp. Itt a bakhátat kibontjuk, és éles késsel a sípot tõbõl kivágjuk, majd a bakhátat visszatemetjük. Ezt a munkát naponta kell megismételni a szedési idõszakban, ami június elejéig tart. Ezt követõen a spárgatöveket kibontjuk, és hagyjuk a hajtásokat kifejlõdni, ilyenkor öntözzük és fejtrágyázzuk.