MENÜ

A szõlõtermesztés idõszerû munkái

Oldalszám:
2013.02.19.
Augusztus a szõlõtermesztõk várakozásának és reménykedésének hónapja. Lényegében most dõl el, milyen lesz a szõlõ és a bor minõsége – milyen lesz az évjárat. A meleg, szép, napsütéses idõjárás kedvezõen hat a minõség alakulására, de ehhez kell a víz, a csapadék is. Sajnos, ezen a nyáron nem volt kegyes hozzánk az idõjárás. A szárazság, a csapadék hiánya miatt sok helyen a szõlõ is szenvedett és szenved. Mi, szõlõtermesztõk félünk a nagyon hûvösre és nagyon csapadékosra forduló idõjárástól is. Különösen a csemegeszõlõ termesztésére kedvezõtlen az érés ideje alatti gyakori és bõséges esõ hullása.
Jól gondozott, nem túlterhelt, termõegyensúlyban tartott ültetvények viszonylag jól eltûrik az idei nyarunkra jellemzõ szárazságot. Tapasztalhatjuk, hogy sok gyomnövény a szõlõnél is jobban tûri a szárazságot, és attól vizet és tápanyagot von el. Ezért a gyomosodás mértékétõl függõen még augusztusban is, az idei ültetésû szõlõben még szeptemberben is végezzünk gyomirtást.
Csapadékszegény idõ és harmatos hajnal a lisztharmat fertõzésének, felszaporodásának és terjedésének nagyon kedvez. Különösen zsúfolt, széles lombfalú ültetvényekben, a lombfal belsejében szaporodik fel, kezdetben észrevétlenül és gyorsan a lisztharmat. Ilyen esetben már nagyon nehéz az eredményes védekezés. Ennek hatékonyságát a fürtöket takaró levelek leszedésével és lisztharmat elleni kontakt és felszívódó hatású növényvédõszerek kombinálásával növelhetjük. (A részleges lelevelezést ne vigyük túlzásba! A lisztharmat ellen is a megelõzõ védekezés a legeredményesebb!)
Bár a peronoszpóra fertõzésétõl és kártételétõl a szárazságban nem kell tartani, de fellépését nem lehet kizártnak elfogadni. Idei tapasztalataim szerint több hétig tartó esõmentes idõszakban, de rendszeresen harmatos reggelû, sûrû lombú ültetvényekben mind a leveleken, mind a bogyókon észlelhetõk a peronoszpóra jellegzetes tünetei.
A szõlõ zsendülése után, az érés ideje alatt szürkerothadás okozhat nagy károkat. Akkor a legeredményesebb az ellene való növényvédõszeres védekezés, ha védekezünk a szõlõmolyok ellen, és az ültetvényt szakszerûen gondozzuk, nem hagyjuk elgyomosodni, a zöldmunkákat idejében, gondosan végezzük stb. A rothadási károk mérséklésében, illetve elkerülésében nagy szerepe van a termõhelynek és a fajtának.
Széles sorközû ültetvényekben a talajvédõ és zöldtrágyanövények vetéséhez augusztusban végezzük a magágy elõkészítését. Homoktalajú ültetvényekben a homokverés megelõzésére a legelterjedtebben használt takarónövény a rozs. Ezt vethetjük minden sorközbe vagy minden második sorközbe, úgy, hogy a sorok alatt mindkét oldalon 30-40 cm-es vetetlen sáv maradjon. A rozst augusztus végén – szeptember elején vetjük. Kötött talajú ültetvényekben pl. jó takarónövény az õszi káposztarepce, amit már augusztusban el lehet vetni.
A korai érésû borszõlõfajták érésének figyelemmel kísérését, cukortartalmuk növekedését, savtartalmuk csökkenését már augusztusban elkezdhetjük. Rendszeres idõszakonként, 5-10 naponként vagy hetente un. próbaszüretet tartunk. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a leszedett fürtök azonos fajtájúak legyenek, valamint az ültetvény és a különbözõ terméshozamú tõkék átlagát képviseljék. Elfogadható eredményhez 5-10 kg szõlõt kell szedni, majd erre alkalmas próbaszüreti zúzóval és préssel nyerjük ki a levét. Törekedjünk arra, hogy a mustnyeredék legalább 60 % legyen, majd ülepítés után végezzük el a must cukor- és savtartalmának, pH-értékének, valamint – ha szükséges – egyéb vizsgálatát. Szõlõültetvényben tájékoztató jellegû vizsgálathoz használhatjuk a refraktométert.
A szüreti terv elkészítéséhez fajtánként és parcellánként meg kell határozni a várható terméshozamot. Ezt termésbecsléssel végezhetjük. Ennek több módja ismert. Elfogadható eredményt kapunk, ha fajtánként és eltérõ parcellájukon meghatározzuk a termõ tõkék számát (a tõkehiányok és a nem termõ tõkék figyelembe vételével). Ezután a parcella (tábla) nagyságától és a tõkék állapotától függõen – elõre meghatározott tõkehelyeken – 20-50 vagy 100 tõkén megszámoljuk a fürtöket, majd tõkénkénti átlagot számítunk, ezt beszorozzuk a fürtátlagtömeggel, a kapott tõkénkénti termésmennyiséggel folytatjuk a számítást. A fürtátlagtömeg megtalálható a fajtaleírásokban, de ez évjáratonként és az ültetvény állapotától függõen eltéréseket mutathat; ezért az elõzõ évek mérései az adott fajtára vonatkozó tapasztalatok alapján a leírtaktól eltérõ fürtátlagtömeggel számolunk. Még pontosabb eredményhez juthatunk ha a próbaszürettel összekapcsolva a fürtök tömegének mérését is elvégezzük, és ebbõl kiszámítjuk a fürtátlagtömeget. Ezt legalább 3-5 tõke összes fürtjének leszedésével és megmérésével is meghatározhatjuk; csak az öt bogyónál több bogyójú fürtök számát vesszük figyelembe.
Az idei ültetésû szõlõk ápolására fordítsunk nagy figyelmet. Ha vízhiány miatt az alsó levelek kezdenek sárgulni, száradni, feltétlenül öntözzünk; tõkénként 10-30 l vizet adjunk, úgy, ahogy az Agro Napló elõzõ számában ismertettük.

Dr.Sz.Nagy László