MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

A 2003. évi öntözési projektünk tervezése 2.

A környezeti feltételrendszerünk feltárása után hozzáfoghatunk az öntözés megtervezéséhez. Az öntözési módszerek fejlõdésével számtalan kis és nagyüzemi fejlesztés jelent meg és vele együtt sajnos kedvezõtlen irányba változott a csapadék eloszlás a klíma. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a mezõgazdaságban az öntözési technológiák alkalmazkodtak elõször a globális felmelegedéshez. A felszíni és az égi vízkészletek nem kedveznek sem a száraz gazdálkodásnak, sem az öntözésnek, ezért tehát a növény vízigényének kielégítése a fõ feladatunk.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

A ribiszke, a köszméte és a szamóca integrált termesztése

Bevezetés A bogyós gyümölcsök élelmiszeripari és házi feldolgozása rendkívül sokoldalú, belõlük értékes termékek állíthatók elõ, továbbá közismert, hogy fogyasztásuk anyagcsere élénkítõ hatású: szerepük tehát igen jelentõs a szervezet ásványi anyag és vitamin ellátásában. Manapság a bogyós gyümölcsûek fogyasztása a korszerû tartósító eljárások, így a mélyhûtés által nem idényjellegû, valamint az északi és déli félteke eltérõ termelési ciklusai további lehetõséget adnak a friss fogyasztásra. Közismert tény, hogy a bogyós gyümölcsûek termesztésénél a beruházási és termelési költségek magasak, ugyanakkor elmondható, hogy korszerû termelési módszerek alkalmazásával a várható jövedelem jelentõsen emelkedhet. Az ültetvénylétesítés 40 %-os állami támogatásban részesül. Az eredményes termesztés nagymértékben függ a bogyós fajok és fajták ökológiai igényeinek és biológiai sajátosságainak ismeretétõl, a korszerû mûvelési rendszer és termesztéstechnológia helyes alkalmazásától. Elmondható, hogy bogyós gyümölcstermesztésünk a nyolcvanas évek közepén érte el csúcspontját, amikor évi 85 ezer tonna összes termést produkáltunk. A privatizáció után, a termõalapok elöregedése miatt, jelentõsen visszaesett a termesztés. Ugyanakkor, különösen a kilencvenes években, megindult a bogyós gyümölcsûek termesztésének fejlesztése, amelyet alábbi táblázat is szemléltet.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

A szõlõtermesztés idõszerû munkái

Augusztus a szõlõtermesztõk várakozásának és reménykedésének hónapja. Lényegében most dõl el, milyen lesz a szõlõ és a bor minõsége – milyen lesz az évjárat. A meleg, szép, napsütéses idõjárás kedvezõen hat a minõség alakulására, de ehhez kell a víz, a csapadék is. Sajnos, ezen a nyáron nem volt kegyes hozzánk az idõjárás. A szárazság, a csapadék hiánya miatt sok helyen a szõlõ is szenvedett és szenved. Mi, szõlõtermesztõk félünk a nagyon hûvösre és nagyon csapadékosra forduló idõjárástól is. Különösen a csemegeszõlõ termesztésére kedvezõtlen az érés ideje alatti gyakori és bõséges esõ hullása.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

Aktualitások a szántóföldi növénytermesztésben augusztus 15 – szeptember 15 között

Bizony jó lenne a szántó-vetõ, verejtékkel arató gazdáknak is megpihenni az árnyatadó hûs lombok alatt, de ezt csak kevesen tehetik meg. A polikultúrás gazdálkodási rendszerünkben nap, mint nap akad tennivaló bõven. Sajnos a város zaja is elért már régen bennünket, meg az egyre tágabbra nyíló agrárolló, hírek arról, hogy az eddig is csak vékonyan csordogáló támogatás mára elapadóban van. Szóval jó adag optimizmusra van szüksége a gazdálkodónak, hogy minden nap befejezzen, és újra kezdjen valamit, igazodva a természet parancsoló idõjelzéséhez.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

Az õszi káposztarepce integrált termesztése

Az emberiség szükségleteinek maradéktalan ellátása a mezõgazdasági eredetû termények és termékek egyre növekvõ mértékû elõállítását követeli meg. A fejlesztési kényszer az olajat adó növények közül a repcére is vonatkozik, különösen akkor, amikor e növényfaj alternatív módokon történõ hasznosításának lehetõségei inkább kirajzolódnak. A világ növényi olaj termelésének legnagyobb részét a szójaolaj teszi ki. A repce a szója és a pálmaolaj/zsír mögött jelentõségét tekintve a harmadik helyet foglalja el. Az EU-n belül a szója 60%-os részaránya után a repce a második helyen áll, a részesedés mértéke 20% körüli. A statisztikai adatok szerint az EU a repceolaj kivételével a növényi olajok belsõ forgalmát illetõen nem önellátó. A távlati elõrejelzések a pálmaolaj-termelés legnagyobb arányú növelését prognosztizálják, melyet sorrendben a szója-, a repce-, illetve a napraforgóolaj termelés növekedése követ.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

Az õszi káposztarepce talajmûvelése

A repce a második legnagyobb területen termesztett olajnövényünk, termõterülete azonban az évek során erõsen ingadozott. A 90-es évek elején, illetve közepén hosszú idõn keresztül kevéssel haladta meg az 50 ezer hektárt. A Az évtized végére azonban egy hirtelen felfutás következett be a termesztésben, voltak évek, amikor a vetésterület elérte a 150 ezer hektárt. A repce jellegzetesen olyan növény, amelynél különbséget kell tenni a vetésterület és a betakarított terület között. Kedvezõtlen évjáratokban ugyanis elõfordulhat, hogy a repcevetések jelentõs hányada károsodik, nem ad termést, még a tél beállta elõtt, vagy azt követõen kipusztul. Ez a kockázatai tényezõ elsõsorban a repce éghajlatigényével, az alkalmazott agrotechnikával és Magyarország adottságaival hozható összefüggésbe.

Szakfolyóirat > 2002/8 > Növénytermesztés

Idõszerû zöldségtermesztési munkák

Augusztus végén, szeptember legelején vethetõ az áttelelõ fejes saláta. Ennek a termesztési módnak nagy elõnye, hogy a fejek nem sokkal a hajtatott saláta után szedhetõk, vagyis annak is teremhet primõr salátája, akinek nincs fóliája. Átteleltetésre csak az erre nemesített fajták alkalmasak, ilyen a Nansen; a Téli vajfej és a Május csodája. Ez utóbbi nem tévesztendõ össze a Május királya nevû fajtával, amely csak tavasszal ültethetõ, a téli fagyokat nem bírja. Palántaneveléshez a magot szeptember elején vetjük el szabadágyakba. Erre a célra a kertnek olyan részét jelöljünk ki, ahová nem folyik össze az esõvíz, nem árnyékos és a talaj szerkezete jó. Egy négyzetméterre megközelítõleg 1 gramm magot vessünk, amibõl - számolva a gyengébb csírázással is - 600 - 800 palánta fejlõdik. A palántázást október elsõ napjaiban kb. 25 cm-es sortávolságra és 15 cm-es tõtávolságra végezzük. Ügyelni kell az idõzítésre, mert a túl korán ültetett saláta túlfejlõdik, és magszárat fejleszt, a késõn ültetett pedig a fagyokig nem képes eléggé begyökeresedni, és a tél folyamán kifagy.