MENÜ

Elméleti és gyakorlati tényezõk a középmélylazításról

Oldalszám:
2013.02.19.
Szükséges, vagy sem ?

Az elmúlt évek káros talajtani hatások felmérésénél bebizonyosodott, hogy a penetrométerrel mért talajellenállási értékek, illetve ezek változásai igen jól mutatják a talaj tömõdöttségének mértékét (lásd Dr. Parászka – Kulcsárné útmutatóját).
A mérések elemzései során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a talajtömõdöttség változásának tendenciája hasonló a különbözõ talajfizikai és vízgazdálkodási tulajdonságok tendenciájához.



A talajellenállás értékeinek növekedése általában a talaj térfogattömegének növekedésével, az összes porozitás, a levegõtartalom és a vízvezetõ képesség csökkenésével jár együtt.



Végsõ soron a talajellenállás növekedése több fontos talajfizikai és vízgazdálkodási tulajdonság kedvezõtlen alakulására enged következtetni.



A tömõdöttség fogalmát a talajellenállásra vonatkoztatva a következõk szerint fogalmazhatjuk meg:



A talaj akkor tömõdött, ha a talajellenállás értékeinek különbsége a szántott réteg átlagos talajellenállásához viszonyítva az egyes – de legalább 20 cm-es – rétegekben a 60 N/cm2-t meghaladja, illetve a legalább 20 cm-es rétegben az elõzõ rétegekhez viszonyítva a növekedés 60 N/cm2-nél nagyobb.



A tömõdöttség foka



Az eddigi elemzések alapján – az egyes rétegek közötti különbséget figyelembevéve – a következõ csoportosítás végezhetõ el:



A tömõdöttség foka
MegnevezésA rétegek közötti különbség (N/cm²)
Nem tömõdött60 alatt
Gyengén tömõdött60-100
Tömõdött100-200
Erõsen tömõdött200-400
Igen erõsen tömõdött400 felett
Megjegyzés: Az értékek 60 °-os kúpszögû, Dvoracek-féle mûszerrel regisztráltak.




Megjegyzés: Az értékek 60 o-os kúpszögû, Dvoracek-féle mûszerrel regisztráltak.



A középmélylazítók alkalmazási jellemzõi



Elõnyök:

  • Káros kémhatású anyagokat nem hoznak fel a felsõbb talajrétegekbe (sók, terméketlenséget növelõ sav/lúg koncentrációk);
  • Általánosan javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát (víz-hõ-levegõ háztartás, fauna és aktivitás);
  • Nem alakítanak ki zárórétegeket, talajfelszíni egyenetlenségeket;
  • Fajlagos energiaigényük alacsonyabb, mint a forgatásos eljárásnál;
  • Csökkentik a belvízveszélyt és a talajnedvesség veszteséget;
  • A lazításhoz optimális, vagy annál jóval szárazabb talajállapot esetén is intenzív lazító-repesztõ hatás a mélyebb rétegekben is.


  • Hátrányok:

  • Gyomirtásra és tarlóápolásra nem alkalmas;
  • Az optimálisnál nedvesebb talajon nem fejtik ki repesztõ hatásukat, úgymond kenik a talajt;
  • Porhanyító és keverõ hatásuk gyenge, szerves maradványok talajba dolgozására nem alkalmasak.




  • Napjainkban széles körû vita folyik a lazítás agrotechnikájáról, s gyakorlati alkalmazhatóságáról. Úgy gondoljuk, hogy e kérdéskörben is a termõhelyi adottságok függvényében szabad csak mûvelési formát, illetve technológiát választani. A számos, üzemeltetést befolyásoló körülmény (talajállapot, erõgép kapcsolat, elõvetemény lekerülési ideje és mennyisége, egyszikû, évelõ gyomok stb.) figyelembe vétele mellett néhány tényezõt az alábbiakban megemlítünk:



    Gyakorlati alkalmazási szempontok:



  • a középmélylazítás agrotechnikai munkamélység tartománya 30-50 cm közé tehetõ; gyakorlatilag azonban a 40 cm körüli lazítással is javítható, illetve helyreállítható az optimális (ahhoz közelítõ) talajfizikai állapot, mivel a káros mértékben tömörödött zárórétegek általában nem helyezkednek el 35 cm alatt (v.ö. mélyszántási gyakorlat);
  • minden gazdálkodónak törekednie kellene arra, hogy jobban megismerje saját földjét: a szelvényfeltárás és alkalmazható mérési módszerei sokak számára költségesek, illetve nehézkesek, de az un. penetrométeres eljárás már könnyebben megvalósítható (számos mûszer beszerzése lehetséges);
  • az önálló lazító elem/gép használata elvethetõ, csak kompromisszumként fogadható el agrotechnikailag is: helyette törekedni kell a lazítás kombinált mûveletben történõ végrehajtására (lazítós tárcsák, tárcsa-lazító-lezáró egység stb.);
  • a szerszámok kiválasztása rendkívül fontos, mivel munkaminõségi és energetikai kihatásuk döntõen megszabja az üzemeltetés hatékonyságát; elengedhetetlen továbbá a túlterhelés elleni biztosító rendszer mûködése is;
  • a nagy üzemeltetési költségigény olcsóbb beruházásokkal idõlegesen ellensúlyozható: így kerülhetnek elõtérbe a korábban rendkívül sikeres és megbízható vázszerkezettel rendelkezõ IH-nehéz tárcsák átalakításai lazítós tárcsává; a kisebb energiaigényû torziós szerszámok és az un. ferde-késes elemek, valamint a traktor hajtásszerkezetét – a kormányzási, illetve oldalirányú feszültségek elmaradásával – kímélõ önbeálló gerinclemezek alkalmazásai; vigyázni kell azonban a jobbos-balos kések helytelen összeépítésére, ugyanakkor „megszívlelendõ” az igazán olcsó beszerzést jelentõ, s az ekevázra felhelyezhetõ lazító kések használhatósága.




  • Gödöllõ, 2002. július 26.



    /: Dr. Soós Sándor :/



     A 60-90 kW, ill. a 150-200 kW motorteljesítményû traktorokhoz kapcsolható középmélylazítók  Megnevezés  Gyártó

    ország  Motortelj.

    igény  Munka-

    szélesség  Tömeg  Ár        (kW)  (cm)  (kg)  (EFt.)  ANGELOM DPR  Olaszo.  79  210  460  870  BUSA TL 2,2 rugós  Magyaro.  88,2  200  –  441  HELTI AKM-2, 2 késes  Magyaro.  60  14  170  180  KML-2, 2 késsel, törõhengerrel  Magyaro.  65  160  320  299  KÖL-C 3/13, könnyû  Magyaro.  50  260  504  394  KÜHNE KMK 4 késes  Magyaro.  88  320  815  654  NARDI RP 80/RPB-38  Olaszo.  66  –  490  591  ORKML-3 rugóztatott  Magyaro.  60  120  500  450  SIMBA Flatliner 300, 3 késes

    lezáróhengerrel  Anglia  89  3  1300  2722  VERT LOOS 2,0 függ. hajlított késes rögtörõheng.  Magyaro.  70  200  900  996  DONDO RP 5L  Olaszo.  70  40  290  343  Kverneland CLG, 2 késes, középmély  Németo.  74  180  400  1000  OML-2  Magyaro.  60  200  570  443  SL-2  Magyaro.  80  120  310  223  AGCO TYE PARATILL 6 nyírócsapos  USA  160  380  2427  6405  BUSA TL 3,0 rugós  Magyaro.  117,6  300  –  572  HELTI AKM-6, 6-késes  Magyaro.  180  420  890  740  JOHN DEERE 512 parabolaszáras, szárnyas  USA  195  390  1257  5953  JYMPA sj-7  Spanyolo.  190  230  235  443  KÜHNE KBL-6HB beálló késes  Magyaro.  180  420  2125  2218  NARDI RP 280/TCS-38-5PR  Olaszo.  200  –  2570  3710  ORKML-7E rugóztatott elmunkálóval  Magyaro.  150  300  1500  1170  SIMBA FLATLINER 500, 7 kés lezáró hengerrel  Anglia  194  4,2  3250  4088  VDF 4,0 11 késes vont.forgórotoros lazító hidr.  Magyaro.  180  400  2500  2670  FARMET DG-5N függ. 5 késes  Cseho.  180  375  1980  3134  KVERNELAND CLE laprugós, szárnyas, 5 késes  Németo.  180  450  1400  2997  PLANET AGRO STEENO VZD-400, nehéz  Belgium  180  400  720  1466  SL3  Magyaro.  120  180  500  340