MENÜ

Az almaecet még az enzimtevékenységet is fokozza!

Oldalszám:
2013.02.19.
Napjainkban újra elõtérbe kerülnek a természetes alapú anyagok az állattenyésztésben. Az állatgyógyászatban egyre fontosabb a prevenció, a betegség-megelõzés eszközévé vált a programozott immunizálás, egyre terjedõben van a homeopátiás szerek alkalmazása.
Az EU csatlakozásunk küszöbén különös hangsúlyt kap a kíméletes bánásmód, amely nemcsak az állati jólétre vonatkozik, hanem a túlzottan, illetve drasztikus mértékben alkalmazott kemikáliák csökkentésére is. A takarmányozásban a mesterséges hozamfokozókat pedig a természetes, például enzim alapú adalékanyagok váltják fel.

Mindezen okok által nyert aktualitást az a gondolat, hogy „házunk táján” kellene keresni olyan megoldást, ami a már-már feledésbe merült természetes alapú anyagok alkalmazását jelenti. Ilyen, évszázadok óta ismert és a népi gyógyászatban elismert szer az almaecet.

Hogyan fejti ki hatását?

Nem állítható az almaecetrõl, hogy csodaszer, amely minden problémát orvosol, de rengeteg gyakorlati tapasztalattal alátámasztott pozitív eredményt tudhatunk be hatásának. A gazdasági állatok számára kiváló takarmány-kiegészítõ, gazdag ásványi anyag, vitamin és magas aminosav tartalma miatt.

Többször beszámoltunk már az almaecet jótékony hatásairól. Termelési paramétereket értékelve közöltük, hogy ez hatás mind testtömeg-gyarapodásban, mind takarmányértékesítésben, mind pedig az egyes vérzsír értékek (koleszterin, triglicerid) csökkenésében jelentkezett japán fürjekben és pulykákban. Legutóbb arra kerestük a választ, vajon hol és miként fejti ki hatását az almaecet az állati szervezetben.

Emésztés-élettani kísérletünk célpontja a hasnyálmirigy volt, aminek szénhidrátbontó enzimje az amiláz. Ez az enzim a keményítõt hasítja kisebb (oligoszacharid) egységekre.

Modellkísérletünkben három csoportot képeztünk ivarérett japán fürjekbõl. Az elsõ csoport ivóvizébe 5 %-os almaecetet kapott, az eddig is alkalmazott, a gyártó (BUSZESZ RT.) által ajánlott 1:100 arányban. A második csoportnak hasonló arányban 5 %-os szintetikus ecetsavat kevertünk ivóvizébe, annak ellenõrzésére, hogy vajon csak a savas közeg okozza-e változásokat. A harmadik – kontroll – csoport csak csapvizet kapott a kísérlet során. Két hét itatás után vizsgáltuk a hasnyálmirigy enzimaktivitását.

Hasnyálmirigy-vizsgálatok

A fürjek hasnyálmirigyét az emésztõtraktusból kiemeltük, csoportonként egyesítettük, majd homogenizáltuk. A higított szervmintákat centrifugáltuk és a felülúszót használtuk vizsgálatunkhoz. 96 kis vályút tartalmazó mûanyag lemezen hígítási sort képeztünk mindhárom csoport hasnyálmirigy homogenátumából. Az egymást követõ kétszeres hígításokkal lépésenként elértük, hogy az eredeti koncentráció 32768-ad részére csökkent. Ezt követõen minden vályúba keményítõ oldatot mérve 15, illetve 30 perces 37 °C-os inkubálás után a reakcióelegyeket Lugol-oldattal reagáltattuk. A Lugol-oldat keményítõvel jellegzetes sötétkék elszínezõdést mutat (ezért lehet Lugol-oldattal kimutatni a tejföl liszttel történõ „feljavítását”) ma. Kísérletünkben a keletkezett színreakciót bíráltuk el. Abban a hígítási tagban ahol a sötétkék szín már megjelent, ott már nem volt enzimaktivitás, hiszen keményítõ volt jelen az oldatban.

Eredményként elmondható, hogy az almaecettel itatott állatok hasnyálmirigyének hígítási sorában egy taggal késõbb jelentkezett a színreakció a másik két csoporthoz képest. Tehát nagyobb volt az almaecettel kezelt állatok hasnyálmirigyének enzimaktivitása, vagyis csak egy következõ hígításban alakult ki a bontatlan keményítõt jelzõ kék szín. A szintetikus ecetes vizet ivó állatokban nem eredményezett enzimaktivitás növekedést a kezelés. Tehát az elõzõekben leírt hatás nem a tápcsatorna savas jellegû pH-jának fenntartása és/vagy stabilizálása miatt következett be. Azt feltételezzük, hogy az almaecet egyéb, már említett (ásványi anyag, szabad aminosav, vitamin) összetevõi okozzák ennek az emésztõenzimnek az aktivitás-növekedését.

Tovább kell kutatni

Újabb eredményeink arra ösztönöznek, hogy érdemes tovább vizsgálódni a témában. Ami nem kizárólag az almaecet hatásának bizonyítására, hanem a baromfi emésztés-élettan tudományterületének bõvítésére is szolgál. Mindez a kor elvárásainak megfelelõ, hatékonyabb állattenyésztés/tartástechnológia alkalmazásában segítheti a felhasználót.


Réthy Katalin
és Kiss Zsuzsanna
SZIE MKK Állatélettan