MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

A 2003. évi öntözési projektünk tervezése 1.

Az öntözés megtervezéséhez egy térben és idõben nagyon bonyolult információ halmazra van szükségünk, amelynek összegyûjtése mindig a termelõ számára okoz nehézséget. Szinte mindig kiderül, hogy szûkebb környezetünkbõl is ismereteink mennyire hiányosak.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Gyümölcsösök és szõlõültetvények fontosabb hiánybetegségi

Bevezetés A makro- és mikroelemek mobilitása nagyban befolyásolja a tápanyag visszapótlás lehetõségeit. Éppen ezért szükséges elsõként közölni azt a táblázatot, amely röviden összefoglalja a különbözõ elemek mobilitását, valamint figyelmeztetésül szolgál a túlságosan bõ trágyázást elkerülése érdekében. Különösen a nitrogén esetében ismert a túladagolás fogalma.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Idõszerû zöldségtermesztési munkák

Zöldségfogyasztásunkra gyakran mondják, hogy erõsen idényjellegû, ami szaknyelven azt jelenti, hogy a nyári hat hónapban fogyasztjuk az összes zöldség 75-80 %-át, míg a téli 6 hónapra mindössze 20-25 %, azaz 15-20 kg esik. Reális a 60-40 %-os arány lenne, ami földrajzi, éghajlati adottságainkból és életszínvonalunkból adódóan meg is lehetne valósítani többek között a hajtatási idõszak széthúzásával. Ez utóbbit szolgálná az õszi hajtatás jelentõs növelése, ami elsõ gondolatra nagyon kézenfekvõnek tûnik, de a gyakorlatban annál nehezebben megvalósítható.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Intenzív gyümölcsösök zöldmetszése

A zöldmetszés és annak elõnyei A metszés jelentõsége az idõk során nagyon sokat változott. A XVII. században úgy jelentkezett, különösen Franciaországban a napkirály (XIV. Lajos) uralkodása alatt és Firenzében is, mint a mûvészet egy sajátságos ága. Létrehoztak olyan mértani formákat, amelyek inkább látványosak voltak, semmint figyelembe vették volna a fajok fiziológiai igényét. Késõbbiek során áttörést jelentett a Bouché-Tomas sövény, amely bár mértani formát követett, mégis elsõként vette figyelembe a hajtásnövekedés és a termõképletek kialakulása közötti összefüggést.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Rügydifferenciálódást segítõ növénytáplálás, illetve ilyen tápláltsági állapot

Ezt az igen lényeges kérdéskört nem lehet leegyszerûsíteni a trágyaszerek adagolására, a permettrágyázásra. Noha kétségtelen, hogy vannak a generatív fejlõdés irányába ható tápelemek, melyek hatásával a tápelemhiányos állapot megszüntetésekor találkozhatunk. Meg kell említeni, hogy a hiány vagy az aránytalanság mértékétõl függõen bármely elem lehet terméshozam csökkentõ tényezõ.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Tápanyaghiány és a tápanyagpótlás lehetõségei

A szántóföldi növénytermesztésben nagy hozamok és jó termésminõség, a korszerû fajták és hibridek genetikai terméspotenciáljának minél nagyobb mértékû kihasználása csak abban az esetben érhetõ el, illetve valósítható meg, ha a növények ezirányú szükségletei (víz-, tápanyag-, hõmérséklet-, fény-, légnedvesség-, stb. igény) maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Szakfolyóirat > 2002/7 > Növénytermesztés

Új õszi káposztarepce fajták

2001. év augusztusában 17 új duplanullás õszi káposztarepce fajta került állami elismerésre. A korai éréscsoportban 2, míg a középérésûek csoportjában 15 fajtával bõvült a hazai fajtaválaszték.