MENÜ

A nagylétszámú baromfitelepek állategészségügyi, állatjóléti követelményei

Oldalszám:
2013.02.19.
A nagylétszámú baromfiállományok fontos szerepet töltenek be az ország baromfihús és baromfi eredetû termék elõállításában. A termék akkor kerülhet forgalomba, ha az élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelel. Egyik feltétel, hogy az állomány állategészségügyi szempontból megfelelõ legyen, nagy genetikai értékkel rendelkezzen. Másik feltétel, ha a termelés tárgyi feltételei is biztosítottak, a termeléshez a maximális igényt biztosítják. Ezért az állományok felnevelés során minden igényt kielégítõ épületet és technológiát is biztosítani kell.
Az épületek építése, átalakítása elõtt – a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról alapján – a környezetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi szakvéleményeket meg kell kérni, a belsõ technológia kialakítására pedig épületgépészt célszerû felkérni. Az állattartó épületek átalakítása, rekonstrukciója idõszerû, mert a mûködésük feltétele az 1998. évben megjelent XXVIII. Törvény, amely törvény megfogalmazta az alapvetõ szabályozást az állatok védelmérõl és kíméletérõl.

A telepek létesítése, felújítása során mely alapvetõ szempontokat vegyünk figyelembe a tervezés, felépítés során

A külsõ hõmérsékleti viszonyok szabályozásában megfelelõ védelmet nyújtanak az erdõsávok, a falak hõszigetelése pedig a költségek csökkentésében is segít. Új épület építésénél, átalakítás, felújítás esetén is törekedni kell a hõszigetelés megoldására.

A nagylétszámú állományok nevelõ épületeit úgy kell kialakítani, hogy az állatok részére járványvédelmi, állatjóléti szempontból teljes védelmet adjon.

- a telepek között a megfelelõ védõtávolságot (minimálisan 500-1000 m) biztosítani kell,
- a telepre csak az ott dolgozó személyek mehessenek be, idegen személyek a telepet ne látogassák,
- a telep legyen bekerítve, járványvédelmi és vagyonvédelmi elõírás is,
- a takarmánybeszállítás felügyeletét biztosítani kell.

A belsõ technológia kialakítására nagyon sok gépészeti megoldás van, de lényeges, hogy a tervezett termelési irány (brojler tartás, árutojás termelés, pecsenye liba, kacsa nevelés) eldöntése után szakember segítségét kell kérni.

Milyen lényeges kérdésekben kell döntést hozni:
1. Az ól fûtésének megtervezése. A fûtés, mint lényeges költségtényezõ a termelés gazdaságosságát alapvetõen meghatározza. Mindig az állatfajnak megfelelõen kell a fûtést megtervezni. Hõmérséklet iránt érzékeny állatfajok nevelése esetén, például napos pulykánál, napos csibénél a fûtést olyan kombinált módszerrel kell kialakítani, hogy minél kisebb energiaveszteség legyen. A fûtésrendszerre azért is figyelni kell, mert fûtési hiba miatt a páratartalom kárt okozhat az állományban. (mycoplasmosis).
2. Az épület oldalfala és padozata kialakításánál fontos szempont, hogy a felület könnyen mosható, csúszásmentes, könnyen fertõtleníthetõ legyen, és az oldalfal, padozat résmentes legyen. A fertõtlenítõ szerek a szerkezetben kárt ne okozzanak. A résekben megmaradhatnak és a betelepítésre kerülõ állományokra veszélyt jelenthetnek különbözõ élõsködõk, mint például az alombogár és egyéb betegségek (gumbórói betegség) kórokozói. Hatékony fertõtlenítésnek feltétele a résmentes oldalfal és padozat. Az állatok zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni a szerkezeti éles széleket, a felhasznált anyagok nem okozhatnak kellemetlen érzést, sérülést.
3. Az etetõrendszer kialakítására több épületgépészeti megoldás van. A termelésnél lényeges az adott állomány részére a legmegfelelõbbet kiválasztani, az ajánlatot tevõ cég garanciavállalásával. Az etetõ kialakításánál minden állat részére megfelelõ nagyságú hely biztosítva legyen.
4. A baromfiállományok részére készülõ ólakban a szellõzõ rendszer kialakítására is nagy gondot kell fordítani, mert a jó légcserével megelõzhetõ a baromfiállományok légzõszervi megbetegedése. A jó szellõzõrendszerrel szemben támasztott követelmény, hogy biztosítsa:
- a folyamatos friss levegõt,
- távolítsa el az elhasználódott levegõt,
- a hõmérsékletet az optimális értéken tartsa,
- a páratartalmat normális értékre állítsa be,
- a port távolítsa el,
- Az állatokat nem szabad folyamatosan sötétben vagy folyamatosan mesterséges fényben tartani.
5. A takarmány tárolás épületei, berendezései. A takarmánytárolót úgy kell kialakítani, hogy a takarmányszállító jármûvek lehetõleg a telepre ne menjenek be, a külsõ betárolást kell megoldani. Lényeges szempont az is, hogy a tárolt takarmány ne fertõzõdjön, ne szennyezõdjön, és eredeti minõségét megõrizze. E szempontnak figyelembe vételével célszerû kialakítani a telepen a takarmány fogadó tartályok helyét és megtervezni annak nagyságát. A telep építésénél meg kell tervezni a telep rágcsálóirtását, illetve a rágcsálók elleni védekezést.
6. A telep víz ellátása. Az ivóvíz élettani szerepe miatt a baromfi részére jó minõségû, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet kell biztosítani. A telep létesítésekor gondoskodni kell megfelelõ hozamú kútról, amelyik kút a telepi szükségletet biztosítja folyamatosan mennyiségileg és minõségileg is. Az itatórendszert úgy kell megtervezni, hogy az állatok részére mindig biztosítsa az életkornak megfelelõ mennyiségû és minõségû ivóvizet, az állatokat szomjaztatni nem szabad. A telepi ivóvíz folyamatos vizsgálatáról gondoskodni az üzemben tartó köteles.


Dr.Nemes Zoltán