MENÜ

Bemutatom az elsõ magyar hibridsertést

Oldalszám:
2013.02.19.
A KA-HYB (Kaposvári Hibrid) elnevezésû hibridsertés nemesítése 1962-ben kezdõdött meg, többévi modellkísérlet után.
Akkor, amikor a nemzetközi szakirodalom állásfoglalása az volt, hogy a sertésfaj hibridációja gazdaságosan nem oldható meg. Nem hozhat olyan látványos eredményeket, mint a baromfinál.
Azt mindenki tudta, hogy a világon „minden tulajdonságban legjobb” sertésfajta nincs. A különbözõ sertésfajták keresztezését már alkalmazta az emberiség hosszú idõ óta, az ellenállóbb utódok létrehozása céljából.
A feltételezés az volt, hogy a spontán teljesítménynövekedés, tudatos genetikai eszközök felhasználásával lényegesen fokozható.
A hibridsertés genetikai kutatómunkája a Kaposvári Mezõgazdasági Fõiskolán kezdõdött meg Anker Alfonz irányításával.
Bizonyos tulajdonságokban az elõrehaladás csak más értékmérõk hátrányára érhetõ el.
A fajtatiszta állományoknál a csökkenés oka, hogy egyidejûleg kell a párosítások során figyelemmel lenni mintegy 15 szelekciós szempontra, annak érdekében, hogy a fajta megtarthassa kvalitásegyensúlyát.
Egyértelmûen megállapítható, hogy a korszerû sertésnél a megkívánt additív genetikai érték és az anyai tulajdonságok, továbbá a környezeti stabilitás között negatív korreláció áll fenn.
Ezen kívül a figyelem azért is a hibridizációs felé fordult, mert a fogyasztói igények megváltoztak, a minél soványabb húst keresték és nem a szalonnát és a zsírt.
De bekövetkezett egy nagyarányú állománykoncentrálódás, ennek a közgazdasági szükségszerûségébõl adódó és a biológiai meggondolások alapján fel nem tartóztatható folyamatnak a következménye a zárt, iparszerû sertéstartás lett.

A MODERN IGÉNYEKNEK AZ A SERTÉS FELEL MEG, AMELY KIVÁLÓ HÍZÉKONYSÁGÚ, MELYNEK A HÚS: ZSÍR ARÁNYA JÓ, EMELLETT AZ IPARSZERÛ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT EGÉSZSÉGES MARAD ÉS JÓ ANYAI TELJESÍTMÉNYT NYÚJT.

Az iparszerû tartásmód elterjedésével párhuzamosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az ilyen sertéstípus létrehozására a tisztavérû tenyésztés nem alkalmas.
Ezzel magyarázható a hibridsertések gyors terjedése még Németországban is, ahol pedig a világ egyik legjobb termelõképességû sertésfajtáját tenyésztették.
A KA-HYB világviszonylatban is az elsõk között választotta az újszerû tenyészirány megközelítésére a hibridizációt.
Az eddigi munkája során céljául a kiváló minõségû húst, a minél kedvezõbb termelési költséggel elõállítható sertéspopuláció kitenyésztését tûzte ki.

Hibridizációval a teljesítmények tudatosan növelhetõk gazdaságosabbra.
1968-tól a nemzetközi szaksajtóban megjelentek az elsõ közlemények arról, hogy egyes nyugat-európai cégek – elsõsorban az Euribrid, a Cotswald és Sykes hibridsertéseket hoztak forgalomba.
Ugyanebben az évben hoztak be hazánkba mintapopulációt az Euribrid cég Hypor elnevezésû hibridjébõl és az angol Syker vállalat tenyészanyagából. Ezeket az OMMI irányításával hasonlították öszsze az elsõ hazai hibridsertés, a KA-HYB 32 eredményeivel.
A vizsgálat a KA-HYB számára sikerrel zárult. A Hypornak csak néhány vágási paramétere múlta felül a hazai hibridét.
Az anyai és apai populációk keresztezésével létrehozott KA-HYB 32 jelzésû hibrid eredményei alapján hazánk elsõ hibridsertéseként 1970-ben az Államilag elõzetesen-, majd 1972- ben az Államilag elismert fajta minõsítést nyerte el.
1980-ban az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács jóváhagyta a KA-HYB hibridsertés nemesítési és tenyésztési módszereibe az eredeti bejelentés óta bekövetkezett változásokat. Tudomásul vette a hibrid elõállításában megkezdett folytatható hibridizációs módszer alkalmazását. A bejelentésben szereplõ KA-HYB 32 jelzésû hibrid nevét a nemesítõk javaslatára KA-HYB hibrid sertésre változtatta.
Megállapíthattuk, hogy a sokféle természetszerû tartással ellentétes tartásokban a sertések nem a genetikai képességüket mutatták meg, hanem azt, hogy mit bírnak ki.
A nagy mennyiségû sertéshúsigény a világon rohamosan fejlõdõ iparszerû telepek építését eredményezte és követelte meg.
Az iparszerû sertéstenyésztés és hizlalás már hagyományos módszerekkel nem lehetséges, mert
– a sertéseket elszakítottuk természetes környezetüktõl,
– nem idényszerû a szaporításuk, hanem folyamatos,
– a hagyományos fajták helyett intenzívebb fajtákkal kell hatékonyabban termelni.

A korszerû technológia elkészítését nagyon sok aprólékos számításnak kell megelõzni.
Fontos, hogy a tényleges lehetõségekkel számolva állítsuk össze a technológiát, pl. fajta, takarmányhelyzet, elhelyezés stb. – és erre készüljön a pénzügyi kalkuláció is, mert ha irreálisan nagy hozamokra, eredményekre készül, akkor bizony a várt eredmény elmarad.
A gazdaságos sertéshústermeléshez a pontos – tudatos – tudományosan megalapozott tervezés is szükséges.

Tarsoly Sándor
tenyésztési igazgató