MENÜ

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

A „nitrát direktívák” és állattartásunk

A 91/676/EEC sz. uniós nitrát direktíva A nyugat-európai államokban már a ‘70-es években felfigyeltek a vizek nitráttartalmának káros növekedésére. Arra a következtetésre jutottak, hogy az élõvizek elszennyezõdéséért jelentõs mértékben a koncentrált állatlétszámmal üzemelõ, és a nagy mûtrágyafelhasználó mezõgazdasági üzemek a felelõsek.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

A hagyományos szabadtartású baromfihús-termelés nemzetközi tapasztalatai és hazai indítása

A hagyományos szabadtartású baromfihús-termelés kialakulása és helye a világ baromfihús-ellátásában A fogyasztók elvárásai a jó minõségû, egészséges és biztonságos baromfihússal szemben jelentõsen növekedtek az elmúlt néhány évben. Ebben szerepet játszottak az emberre is veszélyt jelentõ baromfi betegségek, de a környezettel szembeni felelõsség növekedése is. A fogyasztói elvárások visszatükrözõdnek az egyre szigorodó nemzeti és térségi törvényekben és szabályozásokban (EU, USA, CEFTA), de a fogyasztók érdekeit képviselõ áruházláncok minõségi elvárásaiban és kontrollprogramjaiban is.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

A környezet hatása a hústermelésre

A korábbi anyagban a sertéshús minõsítésének alapjairól, a minõsítés fontosságáról és a minõsítés során igénybe vehetõ támogatásokról esett szó. Az állattenyésztõi munka többek között a sertések minõségi hústermelésére törekszik a gazdaságosság figyelembevételével. Azonban a környezet közvetlen hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

Elõszó a sertésfajták ismertetéséhez...

Fajtatiszta állományt ma kizárólag tenyészsüldõ elõállítási és forgalmazási célból tart a tenyésztõ, végtermék (vágóállat) elõállítása ilyen módon versenyképtelen. Ennek nem csak az az oka, hogy egyetlen fajtában képtelenség magas szinten megjeleníteni egymással oly mértékben – nyugodtan mondhatom – antagonista tulajdonságokat, mint a vágóérték és a szaporaság, hanem kihasználatlanná válik a heterózishatás.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

Juhfajták

Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a szarvasmarha-, a baromfi- vagy a sertéstenyésztés életben maradásának elengedhetetlen feltétele a specializálódás. Ezt a tényt a juhtenyésztés helyzetének alakulása is igazolja. A könyörtelen piaci törvények nem ismerik az érzelem könnyének sós ízét. Gondolkodás nélkül mellõzik a versenyben gyengébb minõségû portékát, különösen abban az esetben, ha mennyiségét tekintve sem meghatározó. Ebbõl a megközelítésbõl juhtenyésztésünknek egyetlen lehetõsége a minõség javításában, s annak állandósításában van.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

Magyarországon tartott sertésfajták és hibridek

Forrás: Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet által 2000-ben kiadott Fajtajegyzék. SERTÉSFAJTÁK Magyar nagyfehér hússertés Legjelentõsebb hazai alapfajtánk, elsõsorban keresztezésekben és a hibridizációban az árutermelés anyai bázisát biztosítja. Törzskönyvezése közel 80 éves múltra tekint vissza, kialakítása az angol nagyfehérbõl (LW) indult el, szerepet játszott az edelschwein, az angol MW, és a svéd yorkshire is. A fej a törzzsel arányos, a homlokprofil gyakran homorúan ívelt, füle felfelé álló. Törzse középhosszú, nagy ráma, mérsékelten dongás mellkas, szilárd lábszerkezet, jó konstitúció jellemzi. Anyai teljesítménye mind szaporaságban, mind felnevelésben kiváló, vágóértéke közepes.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állattenyésztés

Sertéstenyésztés támogatása

Törzskönyvezés Adatfeldolgozás – támogatást igényelhet az elismert tenyésztõ szervezet a törzskönyvi adatok adatfeldolgozásáért a munka OMMI-tõl való megrendelését és a költségek megtérítését követõen. Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a 60 napon belül kiállított igénylõlaphoz mellékelni kell.