MENÜ

Állategészségügy

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állategészségügy

Jelentõs veszteségeket okozó rovarkártevõk a baromfitartásban

Az iparszerû baromfitartás lényege, hogy viszonylag kis területen nagy mennyiségû állati termék elõállítására képes. Ez a termelési mód azonban nemcsak a termelés mennyiségét növelte meg, hanem a felhasznált anyag- és energiaszükségletet, valamint a képzõdött hulladék mennyiségét is. A folyamatosan keletkezõ nagy mennyiségû hulladék (trágya, használt alom, elhullott madarak) és a nagy állatsûrûség pedig kiváló életteret nyújtanak több rovarkártevõ elszaporodásának is. A kis állatállományban még kis veszteségeket okozó rovarok a nagy állatsûrûségû, nagy termelésû rendszerekben már óriási anyagi veszteségeket képesek okozni. Ezek közül is jelenleg leginkább három rovarkártevõ okoz súlyos gazdasági veszteséget világszerte és Magyarországon is: az alombogár, a madártetû-atka és a légy.

Szakfolyóirat > 2002/5 > Állategészségügy

Sertések légzõszervi betegségeinek járványtana, kórjelzése, a védekezés lehetõségei I.

Az intenzív sertéstartás jelentõs változást okozott a sertések megbetegedéseiben, elõfordulásában, járványtanában és az általuk okozott veszteségekben. A légzõszervi (és az enterális) megbetegedések – amelyek a hagyományos tartási rendszerben legtöbbször sporadikusan fordultak elõ és enyhe formában jelentkeztek – sokkal szélesebb körben elterjedtek, és gazdasági jelentõségük is lényegesen emelkedett (ezt mutatják az intézeti vizsgálatok eredményei, a vágóhídi tüdõkobzások jelentõs mértéke is). A légzõszervi kórformák kártétele az általuk okozott elhullások mellett elsõsorban a genetikailag elvárt testtömeg-gyarapodás elmaradásából (a hizlalási idõszak meghosszabbodásából), illetve a gyógykezelés magas költségeibõl adódik.