A törzs, a far és a láb küllemi tulajdonságainak változása a laktációk elõrehaladtával holstein-fríz teheneknél

A világon használt szelekciós indexek közül nagyon sok ország indexében 20-40%-kal szerepel a küllem tenyészértéke. Jelentõsége elsõsorban a termeléssel és hasznos élettartammal való - ma még nem egyértelmû - kapcsolata miatt növekszik. Bozó és mtsai. (1993), Püski és mtsai. (1993) úgy találták, hogy a testnagyságot meghatározó olyan testméretek, mint a marmagasság, farszélesség, erõsség, mélység és testkapacitás nincsenek szoros kapcsolatban a 305 napos tej-, tejfehérje- és tejzsírtartalommal. Ugyanakkor a tehenek marmagassága, farszélessége, erõssége és mélysége gyengén, illetve közepesen negatívan befolyásolja a tej-, tejfehérje- és tejzsírtermelés hatékonyságát (r = -0,18, -0,26). A testkapacitás esetében ez a kapcsolat közepesen negatív (r = -0,25, -0,24). Püski és mtsai. (1999) szerint a keskeny típuscsoportok termelési hatékonysága 10-12%-kal jobb, mint a széles típusúaké. Hangsúlyozzák, hogy a testméretek túlzott növelése nem feltétlenül javítja a termelés hatékonyságát. Ez mindenekelõtt a kiállítási tehenek esetében lehet indokolt. Gáspárdy és mtsai. (1993) Báder és mtsai. (1998) vizsgálataik szerint a hasznos élettartammal a legszorosabb összefüggést a farszélesség, az erõsség, a marmagasság és a körömszög, csüd tulajdonságok mutatták. Wilson (1990) szerint a holstein-fríz fajtára vonatkozó 10 éves bírálatok alapján, a hosszú élettartamú és nagy termelésû tehén legyen közepes magasságú, átlagos mélységû és enyhén lejtõs farú, közel párhuzamos lábalakulással és 45o körüli körömszöggel. Az utóbbi években igen nagy hangsúlyt kaptak a végtagokra irányuló szelekciót elõsegítõ, a különbözõ láb- és lábvégtulajdonságokat tartalmazó indexek.

A küllem reális megítélése azért is fontos, mert sok alkati hiba meglehetõs biztonsággal öröklõdik. Vizsgálataink során - az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai tehenészeti telepén - arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakulnak e küllemi tulajdonságok a laktációk elõrehaladtával. Elemzéseink során az 1983-1998 között bírált egyedek lineáris küllemi bírálati pontszámait dolgoztuk fel. Felmérésünkben 739 olyan holstein-fríz tehén szerepelt, amelyeket minimum kétszer bíráltak. A két bírálat az elsõ és a második laktációban, de még az 50 pontos lineáris leíró bírálati módszerrel történt.

Az 1. táblázat tartalmazza a törzs, a far és a láb küllemi tulajdonságaira az elsõ és a második bírálat során adott bírálati pontszámokat.

A magasságnak is van befolyásoló szerepe. Amerikai vizsgálatok szerint a „kistestû”, átlagos méretû (elsõ laktációban 557 kg-os átlagos élõsúly) teheneket könnyebb vemhesíteni és a hasznos élettartamuk is közel 3 hónappal hosszabb, az utóbbi évtizedekben a növekvõ testméretekre történõ szelekcióval kialakított „nagytestû” (elsõ laktációban az átlagos testsúly 608 kg) tehenekkel szemben. A nagyobb testsúly 6 %-kal növelte a borjak születési súlyát is.

A marmagasság 4,4 ponttal emelkedik, a vizsgált populáció a második bírálatkor már átlagosan 142 cm-nél magasabb. Az elsõ bírálatkor az egyedek közel 3%-a alacsonyabb, mint 134,5 cm, a következõ laktációban már csak 0,1%. Lényeges csökkenés (24,9-9,5%) figyelhetõ meg a 134,5-139,5 cm közötti kategóriában is. Legtöbb egyed (68,6%) marmagassága 139,5-144,5 cm közé esik, és ez az arány a második bírálatkor tovább emelkedik (73,3%). Az elsõ bírálatkor az ennél magasabb egyedek száma 3,9%, a második bírálatkor pedig már 17,1%, és ebbõl 1,6% 150 cm-nél is magasabb. A tulajdonságnak viszonylag nagy a varianciája, de ennek ellenére a tehenek több mint 70%-ának mérsékelt a magassága.

Az erõsségre adott átlagos pontszám az elsõ bírálatkor 20,0 mely 3,9 ponttal javul a következõ bírálatkor. A rendkívül szûk egyedek alacsony száma tovább csökken. Az igen nagy (43,0%) számú szûk egyedek aránya is nagymértékben (12,2%) csökken. A tehenek több mint ötven százalékát az elsõ bírálatkor közepesre bírálták, a második alkalmával pedig már 83,5%-át. A második laktációban fokozatosan nõ a széles és a rendkívül széles mellkasú egyedek száma. Ennek a tulajdonságnak is meglehetõsen nagy a változékonysága, de a tehenek túlnyomó többsége a közepes kategóriába tartozik. Az erõsség nincs túl szoros kapcsolatban a klinikai sántaság kialakulásával, de a Boettcher és mtsai. (1996) által kimutatott r = 0,22 erõsségû kapcsolat nem elhanyagolható.

A törzsmélység átlagosan 24,7 pontra, azaz közepesre minõsült, mely a laktáció elõrehaladtával tovább mélyül 4,9 ponttal. A rendkívül sekély és a sekély törzsmélység megszûnik, a nagyszámú közepes törzsmélységû egyedek csoportja úgy csökken, hogy igen nagy mértékben nõ a mély és kis mértékben a rendkívül mély tehenek száma. A törzsmélységnek a klinikai sántaság elõfordulásával meglehetõsen szoros genetikai kapcsolata van (r = 0,42).

Az élesség már az elsõ laktációban jobb, mint közepes (31,3), amely a második laktációban tovább (32,9) javul. A közepes kategóriában lényeges csökkenés (-16,0%), a nyitott bordák kategóriában pedig lényeges emelkedés (+14,1%) figyelhetõ meg. Az egyedek 4%-a rendkívül nyitott bordákkal rendelkezik már. A tulajdonság alacsonyabb varianciája az állomány e jellemzõre vonatkozó egyöntetûségét is mutatja.

A far tulajdonságai közül az enyhén csapott farlejtés (27,7) 0,6 ponttal javul, közelít a közepes farlejtéshez. A második laktációban 4,8%-kal nõ az enyhén tornyos egyedek száma, 2,5%-kal pedig a vízszintes farlejtésû teheneké. Az ideális farlejtésû egyedek száma 6,8%, ez a következõ bírálatkor csak minimális mértékben csökken. Javulás figyelhetõ meg a biológiai szélsõ értékek esetében, mert 4,8%-kal csökken az enyhén csapott, és 2,2%-kal pedig a csapott farú egyedek száma. A tulajdonság variabilitása viszonylag magas. A farlejtésnek a körömszöggel, vagy a klinikai sántaság elõfordulásával szinte elhanyagolható genetikai kapcsolata van (r = -0,02, -0,03). Ugyanakkor a farszélességnek igen figyelemre méltó, szoros összefüggése van a sántaság elõfordulásával (r = 0,63, Boettcher és mtsai., 1998). A farszélesség 3,2 ponttal nõ (20,7-23,9). A rendkívül szûk farú egyedek száma 3,0%-kal, a szûk farszélességû egyedeké pedig 6,9%-kal csökken. A közepes farszélességû tehenek aránya 0,4%-kal, a széles farúaké pedig 8,8%-kal nõ. A második laktációban a tehenek 0,7%-át rendkívül szélesre bírálták.

A láb küllemi tulajdonságai elsõsorban a technológiai tûrõképességet, a hasznos élettartam hosszát befolyásolják, emellett a harmadik leggyakoribb kiesési ok a lábprobléma. A küllemi tulajdonságok közül a láb tulajdonságai azért kerültek napjainkban elõtérbe, mert a világon az utóbbi évtizedben megnövekedett a mozgásszervi rendellenességek elõfordulása. Egyik legfontosabb feladatuk a tenyésztõknek a lábak ellenálló képességének javítása

A hátulsó láb enyhe kardossága növekszik (30,9-32,8), továbbá 5,8%-ról 10%-ra emelkedik a rendkívül kardos lábúak száma, de a nagyarányú (45,6%) kardosság is tovább fokozódik 4,7%-kal. Ezek alapján az egyedek több mint fele kardos lábállású. A közepesre bírált egyedek száma is csökken 5,9%-kal. A másik biológiai szélsõ érték esetében viszont javulás figyelhetõ meg, mert 0,4%-kal a rendkívül nyitott csánkú, a nyitott csánkú egyedek száma pedig 2,6%-kal csökken. A szakirodalom általános megállapításai szerint a hátsó lábak kardossága az életkorral növekszik (Boelling és Pollott, 1998). Ez a lábszerkezeti romlás valószínûleg csak kismértékben rontja a tehenek mozgásképességét. Ez a tulajdonság genetikailag szoros, negatív kapcsolatban van a köröm szögével, ami a laktációk elõrehaladtával csak erõsödik (r = -0,68, -0,80; Boelling és Pollott, 1998). A klinikai sántaság és kardosság közötti kapcsolatra Boettcher és mtsai. (1997) gyenge, 0,13 erõsségû genetikai összefüggést találtak. Nevezett szerzõk a sántaság és a hátsó láb hátulnézet tulajdonságok között azonban -0,63 erõsségû genetikai összefüggést mutattak ki. Tehát ez utóbbi tulajdonság igazolhatóan, valószínûleg fontosabb a szelekcióban, mint az oldalnézet.

A hátulsó láb hátulnézet tulajdonságban a párhuzamosság kissé csökken, (30,8-30,2). Kismértékben, de megnövekszik a rendkívül gacsos (+1,3%) és a gacsos (+2,6%) lábú tehenek száma, csökken a közepesre bíráltaké, de csökken a legnagyobb arányban elõforduló, enyhén párhuzamos lábú tehenek száma is. A párhuzamos lábállás viszont +4,1%-kal nõ.

A láb tulajdonságai közül a körömszög, valamint a sarokmagasság nagyban befolyásolja az élettartam hosszát, emellett a nagyobb körömszög általában a lábvégbetegségek kisebb elõfordulásával jár együtt. A meredek körömszöggel, erõs csüddel és egészséges lábvégekkel rendelkezõ tehenek ivarzáskor aktívabbak, jobban tûrik társaik felugrálását, ezért az ivarzás könnyebben felismerhetõ, ami jobb termékenységi mutatókat eredményez.

A köröm szöge (27,5 pont) a közepes kategórián belül 1,2 ponttal csökken, de még több mint 25 pont. Kismértékben (2,2-3,6%) nõ a rendkívül alacsony és az alacsony körömszögû tehenek száma, viszont kismértékben csökken a közepes, a meredek és a rendkívül meredek szöggel bíró egyedek száma. Külön kiemelendõ, hogy 75%-nál magasabb azoknak a teheneknek a százalékos aránya, amelyeket közepesre bíráltak. Az ezt követõ legmagasabb kategória 20% alatti részaránnyal a meredek szögû. Állományunkban ennek a tulajdonságnak a minõsége enyhén romlik ugyan a laktációk elõrehaladtával, ugyanakkor más források arra utalnak, hogy legeltetés esetén ez a tendencia nem feltétlenül áll fenn, és a tehenek körömszöge gyakran egyáltalán nem romlik. A körömszög és kardosság között erõs genetikai kapcsolat van, ezért lehetséges, hogy a körömszög önmagában is megfelelõ szelekciós tulajdonság maradjon a lábszerkezet javításában. A körömszög örökölhetõsége a laktációk során viszonylag stabil marad (Boelling és Pollott, 1998). Vizsgált állományunk e jellemzõre nézve kedvezõ képet mutat, a tulajdonság variabilitása mérsékelt, tehát az állomány e tekintetben egyöntetû. Egyes szerzõk (Boettcher és mtsai., 1998) és mások eredményei is megerõsítik azt a véleményünket, hogy a körömszög és a klinikai sántaság elõfordulása között szoros, negatív genetikai kapcsolat valószínûsíthetõ (r = -0,70, -0,76).

A csüd feszessége is csökken 1,8 ponttal (25,5-23,7 pont), de még közepesnek minõsíthetõ. Egyre több tehén csüdminõsítése lesz rendkívül puha, illetve puha. Legtöbb (81,9%) egyedet az elsõ laktációban közepesnek minõsítettek, ami a második laktációban 6,9%-kal csökken. Sajnos az erõs csüdû egyedek száma csökken 2,6%-kal, viszont az igen erõseké igen kis mértékben, de nõ. Ez a tulajdonság szoros kapcsolatban van a köröm szögével, így ez utóbbi jellemzõ mintegy igazoltan helyettesítheti a csüdtulajdonságot

A hátulsó láb tulajdonságainál, ha nem ideális a lábállás, elõbb számíthatunk idõelõtti selejtezésre. A láb küllemi tulajdonságainak javítása csökkentheti a betegségek elõfordulását, mert szoros összefüggés (genetikai korreláció) van a körömszög, a hátulsó láb valamint a klinikai sántaság között.

A lábvégbetegségek esetén veszteségekkel és többletköltségekkel kell számolnunk. A sánta tehénnél csökken az étvágy, takarmányfelvételi és táplálóanyag-forgalmi zavarok jelentkeznek, ezek hatására csökken a tejmennyiség, a testsúly, szaporodásbiológiai zavarok lépnek fel. A tejveszteség éves átlagban 5-20 % közötti lehet mely a legújabb kutatások szerint a laktáció elején, meghaladhatja a 440 kg-ot, késõbbi szakaszban pedig a 270 kg-ot. A testsúlycsökkenés a sántaság súlyosságától függõen 25-150 kg között alakulhat. A lábvégbetegségek esetén az egyedeket lényegesen nehezebb vemhesíteni, az eredményes vemhesítéshez szükséges idõ több mint egy hónappal lesz hosszabb. Magasabb kezelési költségekkel is számolnunk kell, mert ezek a betegségek többszöri kezelést igényelnek. Amennyiben a tehenet nem sikerül meggyógyítani, a selejtezési veszteség igen nagy lesz.

A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy az elsõ bírálathoz képest a második bírálat alkalmával a marmagasság, az erõsség, a mélység, és a farszélesség küllemi tulajdonságokra adott pontszámok lényegesen emelkedtek (3,2-4,9 pont). Kisebb mértékben javult az élesség, a farlejtés, kedvezõtlenebb lett a hátulsó láb oldalnézetben és hátulnézetben, valamint a körömszög és a csüd.

A következõ cikkben a tõgy és a fõ bírálati tulajdonságok alakulásáról számolunk be.

Elsõ és második bírálat során kapott küllemi pontszámok alakulása holstein-fríz egyedeknél
Küllemi tulajdonság	Elsõ bírálat			Második bírálat			Különbség
	Átlag	Szórás	CV%	Átlag	Szórás	CV%
Marmagasság	21,8	5	24	26,2	5	21	+4,4
Erõsség	20,0	5	24	23,9	4	18	+3,9
Mélység	24,7	4	16	29,6	4	15	+4,9
Élesség	31,3	4	13	32,9	4	13	+1,6
Farlejtés	27,7	7	25	27,1	7	27	-0,6
Farszélesség	20,7	6	30	23,9	7	29	+3,2
Hátulsó láb oldalnézet	30,9	7	22	32,8	7	21	+1,9
Hátulsó láb hátulnézet	30,8	7	23	30,2	8	28	-0,6
Körömszög	27,5	5	18	26,3	6	22	-1,2
Csüd	25,5	5	21	23,7	6	27	-1,8

1Dr. Báder Ernõ - 2Dr. Györkös István - 3Dr. Bartyik János-

3Porvay Mária - 1Báder Péter

1Nyugat-Magyarországi Egyetem Mg. Kar, Mosonmagyaróvár

2Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

3Enyingi Agrár Rt.Kiscséripuszta