Szakfolyóirat 2002/12 Állategészségügy
A gümõkór elleni védekezés feladatai
Oldalszám:
2013.02.19.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közelmúltban megjelent rendelete az állatok gümõkór-mentességének ellenõrzésével a gümõkórban beteg, illetõleg gümõkóros betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarhákkal kapcsolatos feladatok ellátását határozza meg.
Fontos tudnivalók:
- gümõkórban beteg egyed: az a szarvasmarha, amelynél a betegséget intradermális tuberkulin próba vagy bakterológiai vizsgálat megállapította
- gümõkóros betegségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelynél a intradermális tuberkulin próba vagy a klinikai - illetõleg a kórbonctani - vagy a húsvizsgálat eredménye a gümõkór jelenlétét valószínûsíti
- gümõkóros fertõzöttségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelyet beteg vagy betegségre gyanús szarvasmarhával együtt tartanak, illetõleg tartottak, továbbá amelyrõl feltételezhetõ, hogy valamely módon megfertõzõdhetett, valamint az is, amelynél az intradermális próba (tuberkulinos bõrpróba) eredménye kétséges
A gümõkór-mentes állományok kialakítása nép- és állategészségügyi közös, elodázhatatlan teendõ. Az állat tulajdonosának, tartójának, bérlõjének (továbbiakban: állattartó) kiemelt feladata a gümõkór elleni védekezés általános és közegészségügyi szabályainak megismerése és betartása.
Szarvasmarhákat gümõkór szempontjából fertõzõ vagy arra gyanús személy nem ápolhatja, gondozhatja. Új állományok kialakítása, új telepek feltöltése és az állományfejlesztés csak gümõkórtól mentes szarvasmarhákkal engedélyezett.
Fedeztetni, termékenyíteni csak gümõkór-mentes állományból származó tenyészbikákkal szabad.
Gümõkór-mentesnek nem minõsített vagy forgalmi korlátozás alatt álló szarvasmarha-állományba tartozó állatot tilos állatbemutatóra, kiállításra, vásárra hajtani, nyilvános itatóhelyeken vagy nyílt vizeken itatni, közutakon vagy közterületeken hajtani, ilyen állományból származó állat bármilyen mozgatása kizárólag az illetékes megyei (fõvárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás (továbbiakban: Állomás) engedélye és elõírása alapján végezhetõ.
Legelõre csak gümõkórtól mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. Az ugyanazon legelõre hajtott állatokat egy állományként kell kezelni és minõsíteni.
Az állattartó köteles - az állat tartásának megkezdésétõl számított 15 napon belül - bejelenteni a szarvasmarha-tartás tényét az állattartás helye szerint illetékes jegyzõnek. Az állattartónak írásos szerzõdést kell kötnie a kezelõ állatorvossal. Az állattartónak évente 1 alkalommal a szarvasmarha-állományán az intradermális tuberkulinos bõrpróbát az azzal megbízott állatorvossal el kell végeztetnie.
Az állattartó köteles a szarvasmarha vizsgálat végzéséhez alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondoskodni, a segítségnyújtás és a vizsgálat egyéb feltételeit megteremteni.
Az állattartónak a gümõkór-mentes állományt úgy kell tartania, hogy az a gümõkórban beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.
Az állattartó a termékeit csak a hatósági állatorvos által kiállított mentességi igazolással hozhatja forgalomba.
Ha az állattartó az e jogszabályban elõírt kötelezettségét megszegi, állategészségügyi bírsággal sújtható.
A szarvasmarha-állományok gümõkór-mentességének ellenõrzése állami feladat. Ezen állami feladatot az állategészségügyi hatóság - az illetékes Állomás - útján látja el.
Az Állomás elrendelheti a betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarhák leölését is, ha a betegségre, illetve a fertõzöttségre gyanús állat a többi állat egészségét veszélyezteti és elkülönítésére más lehetõség nincs. A kerületi fõállatorvos gümõkórban beteg szarvasmarhának a betegség vagy annak gyanúja megállapításától számított 5 napon belül - állami kártalanítás mellett történõ - leölését rendeli el.
A vonatkozó [65/2002. (VIII.9.) sz. FVM] rendeletben meghatározott feladatokról, egyéb tudnivalókról részletes információkat az állami feladatokkal megbízott állatorvosoktól kaphatunk!
Varga Gábor