MENÜ

Premixgyártás aktuális kérdései

Oldalszám:
2013.02.19.
A premixgyártás színvonala ma Magyarországon megfelel a nyugat-európai követelményeknek. Csak olyan premix kerülhet a termelõhöz amelyik minõségében, homogenitásában és összetételben megfelel a Magyar szabványoknak, és az üzem rendelkezik az összes hatósági engedéllyel. Emellett a legtöbb premixgyártó rendelkezik ISO minõsítéssel is, amelynek célja hogy növelje a termelésbiztonságot és a vevõk bizalmát. 2003-ra a premixgyártók többségének a célja a piaci stabilitás megõrzése. A probléma fõ oka az, hogy egyre több a farkas és egyre kevesebb a bárány. A 2-3 évvel ezelõtti kapacitás is elegendõ lett volna kétszer ekkora állatállomány kiszolgálására, de a probléma tetõzésére újabb és újabb külföldi cégek képviselete jelenik meg a termelõnél külföldön gyártott premixel. Mindamellett a hazai gyártók is folyamatosan korszerûsítik az üzemeket, és hatékonyabbá teszik a termelést ezáltal felelve meg az új piaci kihívásoknak. De ha még ez sem lett volna elég a hazai takarmányiparnak - teljesen új és korszerû premixüzemet létesítenek bizonyos cégek Magyarországon, nagy kapacitásokkal és még nagyobb tervekkel.
Ilyen jelen piaci körülmények között a cégek hogy tudják értékesíteni a termékeiket? Egyik alapvetõ feltétel hogy kiváló minõségû termékeket gyártsanak (megjegyzem hogy szerintem erre a premixgyártók nagy többsége képes). Egy következõ kritérium az ár, mivel ha valaki be akar törni egy új telepre akkor nem szabad lényegesen drágábbnak lennie. És végsõ soron a puding próbája az evés, tehát a terméknek jobb fajlagos mutatókat kell hoznia mint az éppen aktuális beszállító termékeinek. De vajon meg lehet ezt csinálni? Kiváló minõség, olcsó ár és nagyobb hozamok? Ugye milyen ismerõsek ezek a szavak? Mintha már hallottuk volna õket valahol. Csak a termelõ fejével gondolkodva egy kicsit: ha minden évben újabb cégek jobb és olcsóbb termékeit vásárolom amelyek csökkentik az egy egység elõállított termékre vonatkozó költségeimet, akkor pár év múlva én tudom legolcsóbban a terméket elõállítani. De ez sajnos nem így van. Mint már említettem az elsõ faktort - vagyis a minõséget - állandónak vehetjük minden gyártó esetében. Azt hogy fajlagos hozamok tekintetében mit hoz egy premix az etetési kísérlet alkalmával, azt nehéz megmondani. Mindenesetre nagyon nehéz egy olyan korrekt etetési kísérletet lefolytatni (csak a premix a különbség a kísérleti és a kontroll csoport között) amely ki tudja mutatni az esetleges különbségeket anélkül hogy egyéb tényezõk (állategészségügyi problémák, évszak, létszám, gondozó stb.) ne befolyásolják azt.

Ahhoz hogy a premixünk jobb eredményeket hozzon mint a konkurens cégé, nagyon alapos vizsgálatnak kell a telepet alávetnünk. A legfontosabb kapocs a területi képviselõnk, aki tartja és kiépíti a kapcsolatot a két cég között. Neki, vagy a specialistáknak kell tudnia, hogy az adott telepen mire van szükség, vagyis hogy mely termékekkel lehet a legnagyobb plusz hozadékot elérni. Ugyanis itt az a lényeg hogy a vevõ meg legyen elégedve, hogy érdemes legyen váltania és használnia az adott terméket. Eddig még nem esett szó a beltartalomról, pedig gyakran ez a kulcsfontosságú tényezõ. Ha sertésrõl van szó, nagyon fontos a helyes gyógyszerválasztás fiatal állatok esetében, az optimális vitamin szintek és arányok betartása (inkább állítsuk magasabbra a szinteket, mert a stressz és a betegségek többlet vitaminszintet igényelnek az ajánlásokhoz képest), a helyes mikro és makroelem bevitele, valamint a megfelelõ mennyiségû szintetikus aminosavak jelenléte (egyre elterjedtebb a lizin és a metionin mellett a treonin és triptofán alkalmazása is a teljes hízlalási soron). A premix-receptúrák frissítése sokszor elmarad, a ma használatos premixek nagy részének a „kitalálása” 5-10 évvel ezelõtt volt. De ez érthetõ is valamennyire, mivel minden évben nem történik az alapanyag beszerzés vagy a tudomány területén olyan újítás, amely alapjaiban rengeti meg a receptúra-készítés alapjait. A szakma sokat várt a pár évvel ezelõtti minimális fehérje elvtõl, de ezt a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák. Ennek oka fõleg abban keresendõ hogy az utóbbi pár évben az extrahált szójadara és a napraforgódara ára hatalmasat zuhant a világtõzsdéken, emellett az utóbbi évben a tanúi lehettünk a dollár mélyrepülésének és a forint látványos erõsödésének. Meggyõzõdésem hogy a sertéstelepeink nagy része a teljes hízlalásra vetítve körülbelül 5-10% többlet fehérjét etetnek meg az állatokkal, ami nem képes hasznosulni. Ennek oka lehet többek között az állat genetikai korlátja, egy relatív energiahiány, vagy egy rossz aminosav arány lehet leggyakrabban. A genetikai korlát inkább a hízlalás második felében jelentkezik azoknál az állományoknál ahol egy 80kg feletti hízó nem tud mit kezdeni egy 14,5%-os fehérjetartalmú táp teljes fehérjemennyiségével. A relatív energiahiány leggyakrabban kiváló genetikai háttérrel rendelkezõ fiatal (50kg alatt) állatoknál tapasztalhatjuk, ahol nem gondoskodunk elegendõ mennyiségû zsírkiegészítésrõl a tápokban, így az állat hiába tudná hasznosítani a magas fehérjetartalmat, ha a fehérjék emésztéséhez és beépüléséhez szükséges energiatartalmat nem tudjuk biztosítani. A rossz aminosav arány okozója leggyakrabban az egyoldalú szójafehérje bevitel, relatíve kevés lizin pótlása mellett a premixben (a limitáló és az ideális aminosavakról az Agro Napló elõzõ számaiban olvashatnak). Szintetikus treonin és triptofán premixben történõ alkalmazása csak az elõbb említett egyoldalú szójafehérje etetés, illetve az ehhez párosuló kiváló genetikai háttér mellett indokolt (emiatt a premix természetesen drágulni fog). A piac most a magasabb beltartalmú és emiatt indokoltan magasabb áru termékek felé fordult, mert a termelõ nem egyoldalúan olcsón akar vásárolni, hanem a fajlagos mutatóit akarja javítani, és a profitját növelni.

Amely premixgyártó hosszútávon növelni akarja az eladásait, annak a folyamatos fejlesztés és kiváló minõség mellett továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnie a szervízhálózatra és a legújabb ismeretek alkalmazására ugyanúgy, mint a költség-hatékony alapanyag-beszerzésre, és a kedvezõ áru végtermékre. A marketing mint eladást segítõ eszköz a jövõben talán még nagyobb hangsúlyt kap, de a sikeres eladás kulcsa azoknak az embereknek a kezében van akik elviselik az ügyfelek minden rigolyáját, és megpróbálnak hosszútávú kapcsolatot kialakítani amelynek kulcsa a bizalom. De mindebbõl a vásárlónak kell gyõztesen kijönnie, mivel mind a jelenben és mind a jövõben a vásárló lesz az úr, a beszállítóknak pedig azt kell elõállítania amire a piac igényt tart.

Muzsek András