MENÜ

Kertészetei kultúrák növényegészségügyi helyzetének alakulása 2002-ben

Oldalszám:
2013.02.19.
Az országosan legnagyobb területen termesztett gyümölcsfélét, az almát az idén is számos kártevõ és kórokozó veszélyeztette változó mértékben. Az alma legjelentõsebb rovarkártevõjének, az almamolynak a rajzása április végén megkezdõdött, és ettõl fogva - ugyan változó intenzitással - gyakorlatilag majdnem folyamatos volt õszig. Országosan az ültetvények 38%-án gyenge, 26%-án közepes és 10%-án erõs kártétel alakult ki a tenyészidõ végére. Különösen nagy gondot okozott a kártevõ Bács, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyékben. Az almán károsító levéltetû fajok már április elsõ felében a fakadást követõen megkezdték a kártételüket. Az országos termõterület 36%-án gyenge, 23%-án közepes és 5%-án erõs kártétel alakult ki június végére. Számottevõ volt a fertõzött területek aránya Bács, Csongrád Somogy és Szabolcs megyékben. A nyári száraz, meleg idõjárás következtében jelentõs területeken felszaporodtak a takácsatkák, és az ültetvények 26%-án közepes és 11%-án erõs fertõzöttség alakult ki augusztus végére.
Az almát károsító levélaknázó molyok (lombosfa-fehérmoly, almalevél-aknázómoly stb.) jelentõs kártétele volt jellemzõ a tenyészidõ végére az ország több megyéjében. E kártevõk jelentõségét tükrözi, hogy országosan az almások 25%-án közepes és 19%-án erõs lombkártételt okoztak. Az alma két fontos betegsége a lisztharmat és a varasodás az idei évben is próbára tette a termelõket. A kötõdést követõen, a májusi csapadékos idõjárás kedvezõ feltételeket teremtett a varasodás fertõzéshez, a fiatal levelek valamint a kötõdött gyümölcskezdemények megbetegedéséhez. A csapadékos napokat követõen többször fennállt a fertõzésveszély az év során. Ez különösen ott volt veszélyes, ahol nem sikerült blokkolni az aszkospórás fertõzést. A tenyészidõ végére a levél- és gyümölcsfertõzöttséget vizsgálva a termõterület mintegy 35%-án gyenge, 18%-án közepes és 5%-án erõs megbetegedés alakult ki. A lisztharmat a fakadástól kezdõdõen fertõzött. Mivel a kórokozó a fertõzött rügyekben telel át a megbetegedés az elhanyagolt, öreg nem megfelelõen kezelt ültetvényekben kezdettõl fogva jelentõs problémát okozott. Ezt igazolja, hogy augusztus végére a termõterület 29%-án közepes, 18%án pedig erõs megbetegedést tapasztaltunk.

A hûvös, csapadékos áprilisi idõjárásban az õszibarack tafrinás levélfodrosodása, már április elsõ felében közepes és erõs fertõzöttséget is kialakított. Május végére a fertõzött területek 76%-a gyenge fertõzöttségû szinten maradt. A tavaszi felmelegedés április végén, kedvezõen hatott a levéltetvek szaporodására és júniusra, ahol a védekezések elmaradtak jelentõs fertõzöttség alakult ki. A lisztharmat elsõ tünetei június elsõ napjaiban jelentek meg és az érzékeny fajtákon fokozódtak június - júliusban. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása április végén indult és szinte folyamatos volt.

A gyümölcsmolyok károsítása kajszi ültetvényekben a hajtáson és a gyümölcsön is, gyenge ritkán közepes mértékû volt. A gnomóniás és sztigminás betegségek a védekezések hatására gyenge mértékben jelentek meg, fõként az érzékenyebb fajtákon.

A cseresznye és meggy ültetvények moníliás betegsége április közepén észlelési szinten jelent meg. A meggyben, a virágzáskori kedvezõ idõjárás miatt az elhanyagolt ültetvényekben és szórványban alakult ki erõs fertõzés és fapusztulás, de a szakszerûen védett ültetvényekben a fertõzöttség észlelési szinten maradt. A cseresznye gyümölcsmoníliája, gyenge, ritkán közepes mértékben jelent meg az ültetvényekben. Cseresznyében a blumeriellás levélfoltosság tünete május végén jelent meg és július közepéig helyenként levélhullást okozott. Május elsõ felében a cseresznyelégy rajzása indult meg. Júniusban, az ültetvények 39%-a volt fertõzött, zömmel gyenge mértékben.

A szõlõben, április végén a lisztharmat számára kedvezõ környezeti feltételek után az elsõ tünetek májusban jelentek meg. A tünetek ezután elsõsorban a leveleken erõsödtek, a nyári szárazság miatt. Júliusban a fürtök fertõzöttsége gyenge, ritkán közepes mértékû volt. A szüret kezdetén, már egyformán jelent meg a lisztharmat levélen és fürtön egyaránt. Szeptember közepétõl kialakultak a kleisztotéciumok a leveleken. A peronoszpóra is május közepén jelent meg, gyengén. A levelek fertõzöttsége, július végén erõsödött a csapadéknak köszönhetõen, míg a fürtöket kis mértékben fertõzte. A levéltünetek a szüret elõtt erõsödtek. A szürkepenészes rothadás korai tünetei májusban, csak néhol jelentek meg (Heves megye). A kórokozó újabb fellépése augusztus elején kezdõdött és a hónap végére közepes - erõs fertõzések alakultak ki, ami miatt a szüretet több termelõ elõbbre hozta. A tarka szõlõmoly rajzása április végén kezdõdött és a védekezéstõl függõen változatos kártételi szintek alakultak ki a nemzedékeknél (gyengétõl a gradációs szintig). Az idei évben a levélatkák mellett a gubacsatka kártétel volt kiemelkedõ.

Az uborka termesztõ körzeteiben a szárazságnak köszönhetõen folyamatosan nagy egyedszámban voltak jelen a levéltetû kolóniák. Helyenként felszaporodtak a tripszek és az üvegházi molytetû is. Az atkák károsítása július végére gyenge - közepes mértékû volt, de Bács és Szabolcs megyében ennél erõsebb kártétel is kialakult. A baktériumos szögletes levélfoltosság csak helyenként jelent meg gyenge mértékben. Az uborkaperonoszpóra, az aszály következtében júliusig csak egy - két táblán okozott gondot, majd a csapadék hatására, július második felében gyenge - közepes fertõzöttség alakult ki, a vetésterület 45%-án.

A paradicsom legveszélyesebb betegsége a paradicsomvész az idei évben is veszélyes mértékû megbetegedést okozott az ország több körzetében. Az országos vetésterület 43%-án gyenge, 28%-án közepes és 9%-án erõs megbetegedés alakult ki. Emellett más kórokozók - Septória, Alternária - is veszélyeztették a termesztés biztonságát, amit az is jelez, hogy egyenként a vetésterület 20-23%-án közepes és 4-5%-án erõs megbetegedést okoztak.

A paprika vetésterületének meghatározó részén sikerült alacsonyan tartani a levéltetvek kártételét. A vetésterület 48%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételtõl, 50%-on volt gyenge mértékû, 2%-on közepes mértékû a kártételük. Jelentõsebb felszaporodásukat csak kis területeken tapasztalták országosan. A különbözõ bagolylepkék lárvái ennél lényegesen jobban veszélyeztették a paprikát. A termõterület mintegy 30%-án gyenge, 10-12%-án közepes és 3-5%-án erõs kárt okoztak a termésben. A baktériumos betegségek közül a pszeudomónászos bogyórothadás a paprikaültetvények 46%-án gyenge, 6%-án közepes és 1%-án erõs megbetegedést okozott a termésen. A paprika xanthomónászos betegsége a területek 25%-án közepes és 10%-án erõs lombfertõzést okozott.



Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz

Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz