MENÜ

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

A magyar szürke marháról

1. A magyar szürke eredete és elterjedése hazánkban Az õshaza területén kétféle vadtulok élt: az egyik a bölény (Bos bonasus), a másik az õstulok (Bos taurus primigenius).<

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Amit a termelõi csoportok alapításáról tudni kell!

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Európai Unióhoz való csatlakozás sikerességének elõsegítése, az elégtelen termelõi szervezõdés következtében fellépõ szervezeti hiányosságok orvoslása és a termelõk piaci érdekérvényesítõ képességének megerõsítése érdekében rendelkezett az államilag elismert termelõi csoportok alapításának feltételeirõl és követelményeirõl.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Anyai hatás a nyúltenyésztésben

A többet fialó állatfajoknál kiemelt szerepe van az anyai hatásnak. A magzatok táplálóanyag (vér) ellátottsága attól függ, hogy az egyes méhszarvakban hány egyed fejlõdik, a kisnyulaknál pedig az egy szopósra jutó tej mennyisége a meghatározó. A szilárd takarmányra történõ áttérés után sem szûnnek meg a korai életszakaszban jelentkezõ kedvezõ vagy kedvezõtlen hatások, sõt ez még az anyanyulak termelésében is kimutatható.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Eltérõ tartástechnológiák hatása a tejelõ tehénállományok élettartamára

Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár. Szarvasmarha- és Juhtenyésztési TanszékA nyitott és a kötetlen tartástechnológia bevezetése óta eltérõ vélemények alakultak ki a tartási rendszer elõnyeirõl, hátrányáról. Számos cikk és szerzõ egyértelmûen foglal állást a kötetlen tartás elõnyeirõl a kötött tartással szemben, de számos szerzõ a kötött tartási módot tartja megfelelõnek az általuk vizsgált értékmérõ tulajdonságok alapján

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Javítsuk a nyerstej minõségét

Fejési technológia szerepe A kutatók véleménye: Osteras (1992) kalkulációja szerint az állomány tõgyegészségügyi gondjait 16-45 %-ban a gépi fejéssel és a fejéstechnológiával kapcsolatos tényezõk okozzák. A témával foglalkozók többsége a tõgy jó elõkészítését fontosnak ítéli, - a tõgyek tisztaságától függõen -, azonban törekedni kell a száraz elõkészítésre, amely elsõsorban a tõgybimbókra és azok közvetlen környezetére terjedjen ki (Facsar, 1980, Takátsy, 1991). Terjedõben van a fejés elõtti bimbófertõtlenítés, elsõsorban az un. "környezeti baktériumok" fejés elõtti elpusztítása érdekében (Kemp, 1993). Az elsõ tejsugarak kifejését, a források többsége fontosnak tartja (Achler és Haschka, 1986; Bíró, 1994). A mûveletet tiszta kézzel végezzük, különben a kézérintéssel átvisszük a tõgypatogéneket, az eddig fertõzésmentes tõgyekre, tõgynegyedekre.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Õszi teendõk a méhészetben

Az õszi hónapokban készítjük elõ a méhcsaládokat az áttelelésre. Jó alkalom ez az idõszak a kaptárak átvizsgálására, mert ez a kötelezõ vizsgálatok ideje is. Még fiasítást láthatunk, ami jelzi a család erejét és a várhatóan áttelelõ méhek számát is. Ez lehet a kiindulási alap, ami reményt ad arra, hogy életerõs családokkal kezdhetjük a jövõ évet. Örvendetes, hogy a Baranya megyei méhészek bizakodóak, hiszen a 2002. évben 938 méhészetben 56.333 méhcsaláddal kezdték meg a termelést. Biztos vagyok benne, hogy ez a tenyésztési kedv jövõ évben is megmarad.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Állattenyésztés

Tehéntej-termelõk figyelmébe!

Augusztus 30-án lépett hatályba a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tehéntej termékpálya szabályozásáról szóló alaprendelet módosítása.