2014.01.06.
A növényvédelmi munkák sikeres elvégzéséhez alapfeltétel, hogy ismerni kell a kórokozókat, kártevõket és gyomokat, a növényállományon belüli elhelyezkedésüket és az általuk okozott elváltozásokat.
Egy adott növényállományon belül, mindig meghatározó az a célfelület, ahol a célzott károsítók elhelyezkednek, és ahová feltétlenül el kell juttatni a megfelelõ mennyiségû növényvédõ szert. A növényvédõ szer mennyisége mellett annak optimális mértékû elosztását is biztosítani kell.
A jó növényvédelmi gyakorlat koncepciója alapvetõ célként jelöli meg a hatékonyságot, gazdaságosságot és a környezetvédelmi biztonságot, vagyis a lehetõ legkevesebb növényvédõ szer okszerû és célszerû felhasználásával kell biztosítani a védekezést. Az elõbbi koncepció maradéktalan végrehajtását befolyásoló és korlátozó tényezõk közül most csak a
· növényvédõ szerek engedélyezett felhasználásának feltételeit
· és a permetlémennyiség kiválasztását
emeljük ki.
A 2000. évi XXXV. sz. növényvédelemrõl szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott 5/2001. (I.16.) FVM rendelet szabályozza a növényvédelmi tevékenységet. A végrehajtási rendelet 5. §-a elõírja, hogy
„ Növényvédõ szereket a növényvédõ szer engedélyokiratának, illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelõzõ elõírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni.”
A 6/2001. (I.16.) FVM rendelet 14. és 20. §-a pedig elõírja, hogy
„Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell a növényvédõ szer kijuttatásához szükséges permetlé mennyiségét.”
„A címkén a jóváhagyott címketervben szereplõ adatokat, de legalább az engedélyokiratban szereplõ elõírásokat …kell feltüntetni.”
Az 1. és 2. sz. táblázatban az alkalmazható permetlémennyiségek növényállomány térszerkezetéhez ill. fenológiai fázisához igazítható intervallumait tartalmazzák.
Az engedélyokiratok egyértelmûen mutatják, hogy hazánkban a növényvédõ szerek felhasználása elsõsorban hektár területhez, azaz 10.000 m² vetületfelülethez kötött. A rendeletek az elõbbiek alapján a permetezõgépek beállításának tényezõit is behatárolják.
1. táblázat
2. táblázat
Mit szükséges tudni a gépbeállítás megkezdéséhez?
· Az engedélyezett permetlé felhasználás mennyiségét.
· Az üzemeltetõ erõgép haladási sebességét a különbözõ sebességfokozatokban. A javasolható optimális haladási sebesség:
. Szõlõ és gyümölcs kultúrákban: 3-6 km/óra
. Szántóföldi kultúrákban: 6-8 km/óra
· A permetezõgép lehetséges beállítási értékeit a gép kezelési utasításainak alapján.
Milyen eszközök szükségesek a permetezõgépek beállításához?
· Az üzemeltetõ erõgép kezelési utasítása.
· A permetezõgép kezelési utasítása.
· 1 db. 2 liter ûrtartalmú legalább 0,2 literes pontossággal kalibrált mérõedény.
· 10 db. 2,5-3,0 cm belsõ átmérõjû 50 cm hosszúságú gumicsõ (szõlõ-gyümölcs védelmi permetezõgépekhez).
· 1 db. legalább 25 méter hosszú mérõszalag.
· 1 db. stopperóra.
A beállítás mûvelete:
· A haladási sebesség kiválasztása és ellenõrzése:
A sebesség kiválasztása után kapcsoljuk be a kívánt sebességfokozatot, és méréssel ellenõrizzük a permetezésre kerülõ tábla viszonyai között a tényleges haladási sebességet, amely a névleges értéktõl több okból jelentõsen eltérhet.
· A szórásteljesítmény beállítása:
A haladási sebesség a permetlémennyiség és a munkaszélesség ismeretében pontosan számítsuk ki a szükséges szórásteljesítményt a 3. és 4. számú táblázatban megadottak alapján. A permetezõgép kezelési utasításából állapítsuk meg a szórásteljesítmény beszabályozásának módját. A szórásteljesítmény beszabályozása a nyomásszabályzó szelep fokozatos vagy fokozat nélküli beállításával és a géphez tartozó porlasztólapka sorozatok cseréjével történik..
A lap következõ számaiban –növénykultúránként- a gyakorlatban alkalmazásra javasolható permetezéstechnikai változatokat ismertetjük,
· a hazánkban engedélyezett permetszerek,
· a megvásárolható permetezõgépek,
· és a forgalmazott porlasztólapka típusok
függvényében.
3. táblázat
4. táblázat
Petró Ede és Vasziné Kovács Cecília
Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat