2014.01.06.
A kisebb (50-150 ha) területeken termelõknél a vontatott 2-soros betakarító gépek, míg a nagyobb (~ 600 ha és a feletti) területi integráció esetén a magajáró, 6-soros gyûjtõtartályos cukorrépa betakarító gépek száma növekedett meg, valamint elõtérbe kerül a tábla szélén prizmázott gyökerek szállító jármûre felrakás elõtti utótisztítása, és ennek megfelelõen a különbözõ (áttelepíthetõ vagy magajáró) utótisztító-rakodó gépek alkalmazása is. Az elmúlt évben a termõterület közel 40 %-áról már magajáró, 6-soros gyûjtõtartályos (ún. „bunkeres”) gépek takarították be a cukorrépát és a betakarított területre vonatkoztatott részarányuk növekedésével a továbbiakban is számolnunk kell. A következõkben ezen nagyteljesítményû betakarító gépek mûszaki jellemzése mellett, azok fõbb gépvizsgálati eredményeit, üzemeltetési és üzemszervezési tapasztalatait adjuk közre.
A gépek mûszaki jellemzése
A magajáró, 6-soros, bunkeres cukorrépa betakarító gépek közel azonos szerkezeti egységekbõl épülnek fel. Fõbb részeik a következõk: a váz a járószerkezettel, motorral és a vezetõfülkével, a fejezõ-, kiszedõ-, tisztító-szerkezetek, és a gyûjtõtartály az oldalkihordó elevátorral. A hidrosztatikus hajtású, 2- vagy 3-tengelyes, általában négykerék kormányzású gépekkel, különbözõ kormányzási-módok (mellsõ-, hátsó-, párhuzamos hídkormányzás) valósíthatók meg. A betakarító gépek munkavégzõ szervei között lényeges eltérés nincs, inkább úgy jellemezhetõk, hogy technikai „finomság-beli” különbségek vannak. A fejezõ-kiszedõ-elõtisztító egységek a gépek mellsõ kerekei (és a gépkezelõ) elõtt vannak elhelyezve, ami jó „rálátást” biztosít a gépkezelõnek a mûködõ részekre, valamint így (termény) „taposási-kár” sem keletkezhet. A gépeken rotoros (lengõkéses) levéleltávolító egységeket és differenciált fejezést megvalósító tapogató-fésûs fejezõ-szerkezeteket találhatunk meg, s a levágott répaleveleket a gépek balra-kihordó csigája rendre rakhatja vagy a talaj felszínén szétterítheti. A fejrészüktõl eltávolított gyökereket hajtott (excenterrel mozgatott) kiásóvas-páros kiszedõ-szerkezetek (esetleg csúszó-szánokkal megvezetett gömbsüveg tárcsák) emelik ki a talajból és továbbítják azokat az elõtisztító korongokra, vagy az elõtisztító spirál-bordás hengerekre. A gépek tisztító-szerkezetei pálcás-korongos megoldásúak és a gyökér-tisztító úthossz 9-12 méter között változik. A szennyezõdésektõl megtisztított gyökereket keresztirányú felhordó-rostélyok juttatják a gyûjtõtartályba. A különbözõ (15-40 m3-es) térfogatú „bunkerek” felül terítõ-csigával rendelkeznek, alul fenékszalagos kivitelûek. A terítõ-csigák biztosítják a tartályok (~ 10-26 t) répa befogadóképességének megfelelõ kihasználását, a változtatható lánc-sebességû fenékszalagok elõsegítik a gyökerek tartályon belüli mozgatását, azok gyors (30-50 másodpercen belüli) ürítését. A gépek (balra) kihordó-elevátorainak szélessége különbözõ. A keskenyebb (~ 1,5 m) elevátorok lehetõséget nyújtanak a gyökerek menet közbeni szállító jármûre történõ ürítésére, míg a szélesebb (1,8-2,2 m) elevátorok a táblaszéli ürítést gyorsítják meg. A korszerû – komfortos – vezetõfülkébõl a gépkezelõ elektromágneses vezérlõtömb segítségével kezeli a mûködõ részeket és végzi el az egyes gépbeállításokat. Ezen magajáró gépek nagy részénél beépített sorvezetõ autómatikákat, fejezési magasság- és gyökér kiszedési mélységhatároló berendezéseket is megtalálhatunk. A gépkezelõk munkáját könnyíti továbbá a légrugós vezetõülés, állítható-dönthetõ kormánykerék, az automatikus kormányzást biztosító berendezés, a központi zsírzórendszer, stb. A gépkezelõk részére kedvezõ ergonómiai feltételek nemcsak tehermentesítik a gép vezetõjét, hanem egyben javítják is a betakarító gépek munkaminõségi mutatóit. A gépek fülkéjében a fedélzeti-komputerek is megtalálható, amelyek hang- és képernyõkijelzéssel tájékoztatják a gépkezelõket az egyes szerkezeti egységek mûködésérõl, a munkasebességrõl, a betakarított terület nagyságáról, esetleg a rendellenes mûködésrõl. A hazánkban jelenleg használatos, egymenetes betakarítási technológiát megvalósító, gyûjtõtartályos, magajáró cukorrépa betakarító gépek fõbb mûszaki jellemzõit az
1. táblázatban foglaltuk össze.
Gépvizsgálati eredmények
A munkaminõségi eredményeket értékelve megállapítható, hogy a betakarító gépek – közel megegyezõ munkavégzõ szerveikbõl adódóan – közel azonos munkaminõségekkel dolgoznak. A gépeknél rotoros levéltelenítõ egységeket és differenciált fejezést megvalósító – tapogató-fésûs + merev késes – fejezõ-szerkezeteket találhatunk meg, így vágás magassága szerinti fejezési minõség a gépek között lényeges eltérést nem mutat. A vizsgált (~ 3,0-6,0 km/h) munkasebesség tartományokban a gépek munkája 50-60 % közötti szabványos fejezéssel jellemezhetõ. A magasan fejezett és a fejezetlen répagyökerek aránya általában 30-40 % körüli és megfelelõ beállítások esetén a mélyen fejezett gyökerek aránya 10 % alatt marad, ami a fejezési (tömeg) veszteséget csökkenti. A közel azonos (mozgatott, oldalirányban is kitérõ kiásóvas-páros) megoldású kiszedõ-szerkezetek 3-4 % körüli betakarítási veszteségek kb. 15–25% közötti gyökérsérülést okoznak, míg a gyûjtõtartályba betakarított termény szennyezettsége 5-8 % közötti értékekkel jellemezhetõ, ami természetesen jelentõsen függ a betakarítási (szárazabb vagy nedvesebb) körülményektõl. Ezek a munkaminõségi mutatók az agrotechnikai követelményeket kielégítik, illetve a gyakorlatban általánosan tapasztalható értékeknél kisebbek, tehát kedvezõbbek.
A munkaminõségi mutatók és a munkasebesség változása között egyértelmû összefüggés nem mutatható ki, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a haladási sebesség egy bizonyos határon felül növelésének elsõsorban a munkaminõségi mutatók értékeinek romlása szab határt.
Üzemszervezési és betakarítás technológiai jellemzés
Az üzemi megfigyelések és a gyakorlati tapasztalatok alapján – az egyes helyi betakarítási és szervezési körülményektõl függõen – a 6-soros gépek 1,0-1,3 ha/mûszakóra közötti területteljesítményekkel dolgoznak. Az üzemeltetés szervezésekor célszerû a gépeket két nyújtott (2 x 12 órás) mûszakban üzemeltetni, mert így a produktív idõkihasználás az átlagosnál jobb és a gépek a napi 24 órából min. 20 mûszakórát üzemeléssel töltenek el, s az idõkihasználási tényezõket csak a mellékidõk (pl. személyi szükséglet, karbantartás, utazás, stb.) csökkentik.
A gépvizsgálatokon a betakarító gépek jól szervezett üzemekben, nagyobb táblákon dolgoztak, és a gyökereket elõre meghatározott táblaszéli prizmákba (depókba) ürítették. Kiközelítõ szállító jármûre csak akkor került sor mikor azt a tábla hossza (ill. a nagyobb termésátlag) szükségessé tette. A 24-25 m3-es (~ 16 t cukorrépa gyökér befogadóképességû) gyûjtõtartállyal ellátott (pl. Barigelli, Holmer) gépek bunkerei a terméshozamtól függõen - ~1300-19900 m úthosszon (~ 15-21 percig) teszik lehetõvé a gyökerek begyûjtését a szállító jármûvek mellõzésével. Amennyiben a gyökereket (tábla széli) kiközelítõ szállító jármûre ürítik, a gyûjtõtartályok szélesebb (1,8-2,0 m-es) kitároló szalagja elsõsorban álló helyzetben biztosítja a veszteség mentes rakodást. A gépek bunkereinek befogadóképessége és az általánosan alkalmazott traktoros (mezõgazdasági) szállító jármûvek hasznos teherbírása (8-13 t) között az összhang nem megfelelõ, így a bunkerek megtelésekor a teljes kiürítésre nincs lehetõség, ill. nagyobb teherbírású szállító jármû igény lép fel, ilyenkor célszerû a tehergépkocsis (pl. SKODA, LIAZ) jármûvek alkalmazása.
A gyûjtõtartályok ürítése 40-60 sec alatt elvégezhetõ, ami csekély idõkiesést jelent.
Az elõzõekben ismertetett magajáró gépek a nagyteljesítményû cukorrépa betakarítók kategóriáját képviselik. A gépek az éjszakai munkavégzéshez szükséges kiegészítõ berendezésekkel el vannak látva, így az éves kihasználásuk (két, nyújtottmûszakos üzemeltetéssel) az általánosan alkalmazott más cukorrépa betakarító gépekhez képest jelentõsen növelhetõ. A 30 napos betakarítási idénnyel számolva a gépek 800 ha feletti idényteljesítményekre is képesek.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az elmúlt években megjelent új fejlesztésû, magajáró gyûjtõtartályos cukorrépa betakarító gépek jelentõs fejlõdést biztosítanak a hazai betakarítási technológiákban. Az eddig többségében alkalmazott kétmenetes betakarítási technológiák fokozatos felváltására a gépek alkalmasak. A nagyértékû gépek alkalmazásának elõnyei csak megfelelõ éves kihasználás és üzemszervezés, illetve nagy idényteljesítmények esetén jelentkezhetnek.
Gödöllõ, 2001. szeptember 3.
/: Dr. Fûzy József :/
FVMMI GM Kht., Gödöllõ