MENÜ

Páratlan éghajlat – évezredes borkultúra

Oldalszám: 132
2014.01.06.

Az ország elsõ borút egyesülete 1994-ben alakult.

Magyarországon, ha borról esik szó, általában az elsõk között említik a villányi borvidéket. A táj római és gazdag középkori múltat mondhat magáénak. Villány környékén elsõsorban a vörös-, Siklós lankáin pedig többnyire a fehérbor híres, melyek egyaránt elkápráztatják mind a hazai, mind a külföldi turistákat.

Távolról lankás hegyvidék nem különb, mint a többi, száz, ezer kilométernyire innen. Könyvbõl vagy képekrõl nehéz elképzelni, hogy itt, a máriagyûdi zarándokhelytõl a palkonyai pincesorig, Harkányon, Siklóson, Nagyharsányon, Villányon keresztül mit rejt a táj. Napsütés, hófehér présházak, finom ételek, vidám, barátságos emberek, történelmi emlékek sora, és a csoda: a Villányi borvidék tüzes nedûi fogadják az ide látogatót.

Az ország legdélibb vidékén, a Villányi hegység lankás lejtõin mintegy 30 kilométer hosszan, 11 települést és szõlõültetvényt foglalja magába az 1994 szeptemberében alakult Villány-Siklósi Borút Egyesület. A hegyvonulat lábánál – római kori leletek tanúskodnak errõl – a II. század óta foglalkoznak szõlõ- és bortermeléssel az itt élõk. Ma mintegy 2 ezer hektár kiterjedésû a szõlõterület, mely a tengerszint feltett 130-442 méter magasságban helyezkedik el.
A tavasz korán érkezik, a nyár hosszú és forró, õsszel gyakori az „indián nyár”, avagy miként errefelé mondják: a vénasszonyok nyara. A kedvezõ földrajzi adottságok, a mediterrán jellegû klíma, a talaj változatossága, a soknemzetiségû Baranya évszázados hagyományainak és tapasztalatainak köszönhetõen – hol a titkok a pincék rejtekében apáról fiúra szállnak – az ország egyik legjobb minõségû és legszélesebb választékú borai teremnek itt, melyeket már az 1800-as években ismertek Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, sõt Európán kívüli országokban is. Napjainkban ismét kedvezõen ítélik meg ezeket a nedûket, a villányi bortermelõ gazdák számos borverseny, kiállítás díjazott szereplõi. Közülük Tiffán Ede 1991-ben, Gere Attila 1994-ben, Polgár Zoltán 1996-ban, míg Bock József 1997-ben elnyerte „Az év bortermelõje” díjat is.
A kiváló borok mellett a történelmi borvidék települései kulturális és mûvészeti értékekkel is várják az utazót. Palkonya hûen megõrizte a XVIII. Században betelepített német ajkú szõlõmûvesek építészeti kultúráját, a község legérdekesebb nevezetessége a XIX. Század óta formálódott, egész domboldalt beborító, többszintes pincefalu, amelynek fehérre meszelt házacskái délcegen sorakoznak egymás közvetlen szomszédságában. A település katolikus templomát 1816-ban Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, s noha dzsámira emlékeztet, a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. Villánykövesdre németek a törökök kiûzése után települtek, akik ma is ápolják hagyományaikat. A település kétszintes pincesora az ország egyik leglátványosabb mûemlék együttese, ahol a borbarátok mindig nyitott ajtókra lelnek. A Batthyány-pincében – melyet 1754-ben olasz templomépítõ mesterek alkottak – tartják minden évben az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. Villány a borvidék névadó települése, ahol a szõlõmûvelés feltehetõen már a kelták idejében családoknak adott megélhetést. A múltba visszanyúló kultúra írásos és tárgyi emlékeit õrzi itt a Bormúzeum. A város határában található a Villányi-hegység vonulatából 442 méter magasan csúcsosan kiemelkedõ Szársomlyó. Keleti oldalában nemzetközi hírû szoborpark található, melynek háttereként felfelé kapaszkodó, harminc méteres sziklafal szolgál festõi háttérként. Innen déli irányba szép kilátás nyílik a szõlõtáblákkal, szántóföldekkel, mezõkkel szabdalt síkságra, ahol 1687-ben Lotharingiai Károly keresztény serege fényes gyõzelmet aratott Szulejmán ottomán hada felett. Az északi szeleket, a déli meleg áramlatokat egyaránt felfogó lejtõk aljában – ahol a tavasz közeledtét gyakran már februárban jelzi a kizárólag ezen a vidéken honos magyar kikerics – helyezkedik el Nagyharsány, melynek a XIII. századból származó, többször bõvített református temploma érdemel figyelmet. A történelmi borvidék másik központja Siklós. A Dráva síksága felett õrködõ határszéli vára a magyar középkor legjelentõsebb fõúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke Malkocs bej XVI. Században épült dzsámija, melynek helyreállításáért a település elnyerte az Európa Nostra díjat. A várossal egyesült Máriagyûd, a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye, története XII. századig nyúlik vissza. Az elsõ templomot II. Géza király 1147-ben építtette, ám fénykorát a XVIII. Században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált. A borvidék nyugati bástyáját a nemzetközi hírû gyógyfürdõváros, Harkány jelenti, mely népszerûségét elsõsorban az 1500 méter mélyrõl feltörõ meleg, kénes, magas szulfid és karbonszulfid tartalmú gyógyvizének köszönheti.
A borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszõlõket, közülük a legelterjedtebb a Kékoportó, a Kékfrankos, a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Merlot, a Pinot Noir, a Zweigelt és a Kadarka. Villányban alig van olyan szõlõsgazda, aki ne tudná megkínálni vendégét egy pohár finom Kékoportóval. A nedû elsõdleges ibolyára emlékeztetõ illattal és zamattal rendelkezik, mélyvörös színû, lágy és csodálatos harmóniával bír. Az emlékiratok szerint „vörös boraink között a villányi úgy tûnik elõ, mint agg tölgy a bokrok fölött.” A Kékfrankos rubin vagy mélyvörös színû, férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik, a gazdák burgundinak is nevezik. A bor aránylag lassan fejlõdik, egyéves korára érdességét finom bársonyosság váltja fel.
A borvidék középsõ és nyugati lankáin termesztik a fehérborokat adó szõlõket, melyek közül a legelterjedtebb fajták az Olaszrizling, a Hárslevelû, a Chardonnay, a Tramini, a Rajnai Rizling, és a Királyleányka. Az október második felében beérõ Olaszrizling enyhén rezedaillatú, keserû mandulára emlékeztetõ, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú. Márai Sándor író szerint az „Olaszrizling simaságán érzik még a latinos mûveltség és szõlõkultúra, Pannónia pallérozottsága. A Rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél.” A Chardonnay szõlõfajtát az 1800-as évek végén a pécsi káptalan hozta be Franciaországból. Bora karakteres jellegzetesen finom illatú és zamatú, tüzes, testes, harmonikus, gyakran selymes, a legtöbb évjáratban kiváló és feltûnõen elegáns. A borút egyesület megalakulása óta rendkívül sokat tett a vidék települései együttmûködésének elõsegítéséért, a kulturális örökség megóvásáért és fejlesztéséért. Tagjai hiszik és vallják, hogy a térség fejlõdését szolgálja az örökség megóvása, a borvidék sajátos arculatának és egységes tájegység képének kialakítása, erõsítése, a borturizmus fellendítése, a kétezer éves borkultúrában rejlõ lehetõségek kibontakoztatása. Az egyesület célja a térség gazdasági és infrastrukturális fejlesztése, a táj egészének és természeti környezetének védelme, a térségi fejlesztési programok összehangolása és megvalósítása. Az egyesület külön hangsúlyt fektet a minõségi bortermelés elõmozdítására, a falusi turizmus fejlesztésére, a borvidék szõlõültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvására, a helyi minõségi borok piacának és keresletének növelésére, a mûvészeti, kulturális, mûemléki és népi építészeti értékek védelmére. Az országban elsõként alakult egyesület szerepébõl adódóan jelentõs segítséget nyújt új borút egyesületek létrehozásához is. Ebbéli tevékenységének köszönhetõen csupán az elmúlt évben hat új borút egyesület alakult a Dél-Dunántúlon, köztük a szekszárdi, a dél-balatoni, zalai és a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút.
Villány-Siklósi Borút Egyesület
7773-Villány
Deák F. u. 22. Pf.: 30.
e-mail: iroda@borut.hu, www.borut.hu
Tel/Fax: +36 72/492-181
Tel: +36 72/492-242
Villány, 2001.08.10.