Ne csak repcét, sikert is arasson! II.
Oldalszám: 78
2014.01.06.
NEM ÁLOM A 4-5 t/ha SEM!
Írásom második részének két legfõbb célja, hogy az adott, esetleg nem optimális körülmények között is, a legkedvezõbb döntést hozzuk, valamint a leggyakrabban tapasztalt hibákra hívom fel a figyelmet. Utóbbit remélem senki nem veszi zokon, tudván persze, hogy senki sem örül igazán a kritikának. Meggyõzõdésem, hogy nagy beruházások nélkül, csupán a könnyen elkerülhetõ hibák kiküszöbölésével jelentõsen növekedhetne a gyalázatosan alacsony országos termésátlag. Az 5 tonnához persze ennél több kell, de az utóbbi évek 1,5 t körüli átlagának jelentõs növelése elérhetõ lenne pusztán több odafigyeléssel! Ez a keret nyilván nem tesz lehetõvé komplett technológiai ajánlást, ehhez neves cégek, személyek füzetei (könyvei) mindenki rendelkezésére állnak.
Aktuális célom arra – a közhelynek számító, nem mindig betartott és nem saját találmányomra – felhívni a figyelmet, miszerint az okos ember a más kárán tanul (1.), a kevésbé okos a sajátján (2.), aki ezen sem, annak hiába minden írás, tanács. Fenti szellemben ragadok ki három tényezõt.
1. Általános ajánlás új repcetermesztõknek.
Csábító és meghatározóan kedvezõ, hogy a repcetermesztés kompatibilis a gabonatermesztés gépsorával. Ezzel együtt azonban nélkülözhetetlen figyelembe venni, hogy a repce sokkal kevésbé „türelmes” növény, vagyis a technológiai optimum határok sokkal szûkebbek.
(Igényesebb odafigyelés szükséges, hisz például nem lehet 2 hónapos határon belül vetni, vagy 1 hónapon keresztül aratni, hogy csak a legkirívóbb szélsõségeket említsem, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen tág intervallum a búzánál sem optimális, de még tûrhetõ eredmények érhetõk el.) Ennek jelentõsége különösen sorsdöntõ azon termelõknél, akik nem rendelkeznek minden eszközzel (kombájn-, szállító-, szárító-, raktár stb.), mely esetben csak az alaposan tervezett és szervezett összefogás segíthet. (Megjegyzésem: ez sokkal olcsóbb, mint új, kisebb-nagyobb beruházás.)
2. Elõvetemény.
Sajnos az okszerû vetésváltásba idõnként súlyosan belezavarnak a közgazdasági körülmények. (Sokszor ad hoc termelünk, vagy nem repcét.) Ettõl függetlenül célszerû úgy tekinteni (ezt más kultúra is meghálálja), mintha a repce termesztésünk mindig gazdálkodásunk része lenne. A legolcsóbb repce gyomirtás az elõzõ kultúrákban végzett alapos gyomirtás, ami például vetõmagtermesztés esetében eleve elkerülhetetlenül szükséges. Emiatt is a legáltalánosabban igénybe vett elõvetemény a viszonylag olcsón gyomirtható és precízen betakarított gabona. Az árvakelés ugyanis hozamcsökkenéssel vagy plusz gyomirtási költséggel jár, amit általában „kifelejtenek” az ajánlások, inkább a gyomirtószer felhasználásra ösztönöznek.
3. Talajelõkészítés, vetési idõ, vetõmag norma.
E három tényezõ optimális körülmények között nincs hatással egymásra, egyike nem befolyásolja a másikat. A gyakorlatban sajnos emberi vagy rajtunk kívül álló okból, sokszor nincs optimum, s ekkor – kénytelen-kelletlen – meg kell próbálni egyik másik minimum tényezõt a másikkal (jobb híján) kompenzálni.
A leggyakoribb hibát a talajelõkészítésnél tapasztalom. A korszerû technika bûvöletében ( és a kényszerû spórolásban) elfelejtettük, hogy az elõvetemény ( szinte 100 %-ban gabona) betakarítása után 1-2 napon belül elvégezzük; szalmalebontást segítõ mûtrágyázás + tarlóhántás + lezáró hengerezés. Ha valahol fontos az utóbbi, a repcénél az! Mégis, mintha „elfelejtettük volna ennek okszerû használatát. (Nagy hiba!)
A vetési idõ az áttelelés szempontjából lehet kritikus.
- A jó áttelelés alapvetõ, de a megfelelõ fejlettség a hozamra nagy hatással van.
- Ne a vetés, hanem a kelés idõzítése legyen a fõ!
A kényes és sokszor vitatott vetési idõ probléma végül is oda torkollik, hogy a gazdának az adott összes körülményt figyelembe véve, magának kell dönteni. Optimális a téli 6-8 lombleveles, ceruza vastagságot elérõ gyökerû, felszínt teljesen takaró növényzet. Szinte minden szakíró úgymond „rangon aluli”-nak tartja, hogy „elrontott” körülményekre adjon tanácsot („aki hibázik vessen magára”, „ne foglalkozzon repcével” stb.), pedig sok esetben nincs lehetõség visszakozni, hanem kényszerû döntéseket kell hozni, s ebben ki segít? Így fordulhat elõ gyakran, hogy mélyen kiszáradt, rögös „vetõágyba” (?) korán (csupán a mielõbbi esõben bízva) megemelt vetõmagnormával vetünk. Minden esetben törekedni kell, hogy a vetõmag legyen elégséges, de feleslegesen egy szemet se vessünk! Természetesen rovarölõszerrel csávázva, 3-6 kg/ha-t vessünk fajtától és körülményektõl függõen.
Tanácsaim:
1. Kezdettõl igyekezzen a „4 tonnások klubjának” oszlopos tagja lenni! (Ehhez édes-kevés a hibrid fajta hisz pl. szentesi nemesítésû új konstans fajta is „tudott” ez évben 115 ha átlagában 4,6 t termést adni.)
2. Ne hanyagolja el a száz éve bevált vízmegõrzõ-, gyom- kelesztõ-pusztító tarlómunkákat, mert az elmulasztottakat a legsokoldalúbb gépcsodával sem pótolhatja.
3. Szélsõséges száraz idõszakban nem pazarlás akár 5-6-szor is hengerezni – megéri!
4. Aki adottságainál fogva aligha számíthat 2t/ha feletti termésre, ne áldozzon egy-egy technológiai elemre (pl. hibrid vetõmag) túl sokat (mert csak költségei nõnek), inkább a várható eredmény és az ahhoz legnélkülözhetetlenebb mûveletegyüttes harmóniájára törekedjen. (Nem biztos, hogy egy 3 tonnás repce költséghatékonysága jobb mint egy 2 tonnásé.)
5. Eleve tekintse a repcetermesztést olyan kihívásnak, aminek „csakazértis megmutatom” hogy megfelelek. ( Nem a hivalkodás, csupán az egészséges önbizalom elérésének reményében.)
Tegye magáévá az egészséges és tisztességes versenyszellemet, legyen szerelmes e csodálatos növénybe!
Nagy László növénynemesítõ
vetõmag termesztési szakmérnök
Csábító és meghatározóan kedvezõ, hogy a repcetermesztés kompatibilis a gabonatermesztés gépsorával. Ezzel együtt azonban nélkülözhetetlen figyelembe venni, hogy a repce sokkal kevésbé „türelmes” növény, vagyis a technológiai optimum határok sokkal szûkebbek.
(Igényesebb odafigyelés szükséges, hisz például nem lehet 2 hónapos határon belül vetni, vagy 1 hónapon keresztül aratni, hogy csak a legkirívóbb szélsõségeket említsem, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen tág intervallum a búzánál sem optimális, de még tûrhetõ eredmények érhetõk el.) Ennek jelentõsége különösen sorsdöntõ azon termelõknél, akik nem rendelkeznek minden eszközzel (kombájn-, szállító-, szárító-, raktár stb.), mely esetben csak az alaposan tervezett és szervezett összefogás segíthet. (Megjegyzésem: ez sokkal olcsóbb, mint új, kisebb-nagyobb beruházás.)
2. Elõvetemény.
Sajnos az okszerû vetésváltásba idõnként súlyosan belezavarnak a közgazdasági körülmények. (Sokszor ad hoc termelünk, vagy nem repcét.) Ettõl függetlenül célszerû úgy tekinteni (ezt más kultúra is meghálálja), mintha a repce termesztésünk mindig gazdálkodásunk része lenne. A legolcsóbb repce gyomirtás az elõzõ kultúrákban végzett alapos gyomirtás, ami például vetõmagtermesztés esetében eleve elkerülhetetlenül szükséges. Emiatt is a legáltalánosabban igénybe vett elõvetemény a viszonylag olcsón gyomirtható és precízen betakarított gabona. Az árvakelés ugyanis hozamcsökkenéssel vagy plusz gyomirtási költséggel jár, amit általában „kifelejtenek” az ajánlások, inkább a gyomirtószer felhasználásra ösztönöznek.
3. Talajelõkészítés, vetési idõ, vetõmag norma.
E három tényezõ optimális körülmények között nincs hatással egymásra, egyike nem befolyásolja a másikat. A gyakorlatban sajnos emberi vagy rajtunk kívül álló okból, sokszor nincs optimum, s ekkor – kénytelen-kelletlen – meg kell próbálni egyik másik minimum tényezõt a másikkal (jobb híján) kompenzálni.
A leggyakoribb hibát a talajelõkészítésnél tapasztalom. A korszerû technika bûvöletében ( és a kényszerû spórolásban) elfelejtettük, hogy az elõvetemény ( szinte 100 %-ban gabona) betakarítása után 1-2 napon belül elvégezzük; szalmalebontást segítõ mûtrágyázás + tarlóhántás + lezáró hengerezés. Ha valahol fontos az utóbbi, a repcénél az! Mégis, mintha „elfelejtettük volna ennek okszerû használatát. (Nagy hiba!)
A vetési idõ az áttelelés szempontjából lehet kritikus.
- A jó áttelelés alapvetõ, de a megfelelõ fejlettség a hozamra nagy hatással van.
- Ne a vetés, hanem a kelés idõzítése legyen a fõ!
A kényes és sokszor vitatott vetési idõ probléma végül is oda torkollik, hogy a gazdának az adott összes körülményt figyelembe véve, magának kell dönteni. Optimális a téli 6-8 lombleveles, ceruza vastagságot elérõ gyökerû, felszínt teljesen takaró növényzet. Szinte minden szakíró úgymond „rangon aluli”-nak tartja, hogy „elrontott” körülményekre adjon tanácsot („aki hibázik vessen magára”, „ne foglalkozzon repcével” stb.), pedig sok esetben nincs lehetõség visszakozni, hanem kényszerû döntéseket kell hozni, s ebben ki segít? Így fordulhat elõ gyakran, hogy mélyen kiszáradt, rögös „vetõágyba” (?) korán (csupán a mielõbbi esõben bízva) megemelt vetõmagnormával vetünk. Minden esetben törekedni kell, hogy a vetõmag legyen elégséges, de feleslegesen egy szemet se vessünk! Természetesen rovarölõszerrel csávázva, 3-6 kg/ha-t vessünk fajtától és körülményektõl függõen.
Tanácsaim:
1. Kezdettõl igyekezzen a „4 tonnások klubjának” oszlopos tagja lenni! (Ehhez édes-kevés a hibrid fajta hisz pl. szentesi nemesítésû új konstans fajta is „tudott” ez évben 115 ha átlagában 4,6 t termést adni.)
2. Ne hanyagolja el a száz éve bevált vízmegõrzõ-, gyom- kelesztõ-pusztító tarlómunkákat, mert az elmulasztottakat a legsokoldalúbb gépcsodával sem pótolhatja.
3. Szélsõséges száraz idõszakban nem pazarlás akár 5-6-szor is hengerezni – megéri!
4. Aki adottságainál fogva aligha számíthat 2t/ha feletti termésre, ne áldozzon egy-egy technológiai elemre (pl. hibrid vetõmag) túl sokat (mert csak költségei nõnek), inkább a várható eredmény és az ahhoz legnélkülözhetetlenebb mûveletegyüttes harmóniájára törekedjen. (Nem biztos, hogy egy 3 tonnás repce költséghatékonysága jobb mint egy 2 tonnásé.)
5. Eleve tekintse a repcetermesztést olyan kihívásnak, aminek „csakazértis megmutatom” hogy megfelelek. ( Nem a hivalkodás, csupán az egészséges önbizalom elérésének reményében.)
Tegye magáévá az egészséges és tisztességes versenyszellemet, legyen szerelmes e csodálatos növénybe!
Nagy László növénynemesítõ
vetõmag termesztési szakmérnök
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Metánkibocsátás mérésére irányuló új projektet indít az FGSZ és a Miskolci Egyetem
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]