Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben IV.

A felsorolt fajok agrotechnikai igényének közös jellemzõi: kertszerûen elmunkált vetõ-, ill. ültetõágy, meszes, lazább szervesanyagban nem szegény talajtípus, a folyamatos öntözés lehetõsége, N 90-120, P2O5 50-60, K2O 60-80 kg/ha felvehetõ tápanyag biztosítása (a káliumot K2SO4 formában adjuk), a növényvédelmi beavatkozásoknál a várakozási idõk feltétlen betartása.
Zöldbab
Július 20-ig vethetõk a korai zöld-, ill. sárgahüvelyû fajták. Tenyészidejük a fajtától, a vetésidõtõl, a nyári hõmérséklet alakulásától függõen 50-70 nap. Két kalászos közé jól beilleszthetõk, oldják a búza-búza vetésváltás problémáit. Szemenként vethetõ 50 cm-es sortávolságra, 4-6 cm mélyre, 450 000-500 000 csíra/ha vetõmag normával. Nagyobb területen termesztve több fajtával, szakaszos vetéssel jól ütemezhetõ betakarításnál a zsengeség biztosítása. Az optimális zsengeséget 2-4 napig tartják a fajták. Egy-egy fajta, vagy szakasz szedését kb. 3 ütemben tervezhetjük. Feltétlen öntözést igényel, mintegy 300 mm mesterséges vízpótlás szükséges, kritikus vízigényes idõszak a bimbózás. Elérhetõ piacképes termés 2,5-3,0 t/ha.
Csemegekukorica
Június 10-ig biztonsággal vethetõk a legkorábbi delikát és nugát típusú hibridek. Tenyészidejük a fajtától, a nyári hõmérséklettõl függõen 80-95 nap. Az elõvetemény iránt nem érzékenyek, viszont a másodvetéstû szemes-, ill. silókukoricától legalább 300 m izolációs távolságot kell biztosítani. Szemenként vethetõ 4-5 cm-es mélységben (az egyenletes vetésmélység különlegesen fontos) a sortávolság kézi szedésnél 60-70 cm, csõtörõ-gép alkalmazásánál a típushoz kell igazodni. Optimális tõszám 60 000 – 70 000 db produktív tõ/ha. Öntözõvíz igénye 300-320 mm. Mértékadó vízigényes idõszak a hímvirágzástól számított 25-30 nap. A betakarítás optimális ideje a szemek 68-73 %-os víztartalmánál van, ezt az állapotot a fajták 2-5 napig tartják.
Elérhetõ termés: csuhés csõtermés 8,0-9,0 t/ha
fosztott csõtermés 6,0-6,2 t/ha
vágott szemek 2,7-2,9 t/ha
takarmányozható melléktermék 4,0-8,0 t/ha.
Zöldborsó
Július közepéig vethetjük, két õszi kalászos közé sikeresen beilleszthetõk a korai fajták. Sok fajta közül választhatunk, a termesztés módja, a szemek mérete, zöld színárnyalata (a borsó ún. „divatnövény”) együttesen szerepet játszanak ebben. Szemenként vessük, a mag méretétõl függõen 5-6 cm mélyre. A sortávolság gépi betakarításnál 10-15 cm, házi kertekben ún. „hálós termesztésnél” 40 cm. Vetõmag igényét úgy számoljuk ki, hogy hektáronként 0,7-0,9 millió betakarításkori tõszámunk legyen. A szedésre alkalmas állapotot objektíven tenderométerrel, vagy finométerrel állapítják meg. Kiskerti termesztõk a zsengeséget „köröm-próbával” vizsgálják. Öntözõvíz igénye mérsékelt, 180-220 mm többnyire feltétlenül javasolható, a mértékadó vízigényes idõszak a bimbózás kezdetétõl számított 15-20 nap. A betakarítást szeptembertõl-októberig tervezhetjük, a fajtától és a vetésidõtõl függõen 80-90 napos a tenyészidõ.
Elérhetõ termés:
zöld, kifejtett borsó: 1,5-2,5 t/ha
takarmányozható melléktermék: 2,5-4,5 t/ha.
Káposztafélék (fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol)
A káposztafélék elõveteményre nem igényesek. A szervestrágyázást meghálálják. Mivel másodvetésben a palántázásos termesztés ajánlható ezért lényeges, hogy a palánta kiültetésre a talajt az ültetés mélységéig kertszerûen apró morzsásra mûveljük el. Másodvetésben a rövid, közép-, és hosszú tenyészidejû fajtacsoportból egyaránt válogathatunk. Fajtától függõen 30 000 – 40 000 tõ/ha piacképes növény ad 11-17 t/ha termést. A palántanevelés 5-7 hetet vesz igénybe. Javasolt sortávolság 60-80 cm, a fajtától és a mechanikai gyomszabályozás módjától függõen. Az egy hektárra szükséges palánta 30-50 m2-en állítható elõ. A különbözõ érésidejû fajtacsoportok várható tenyészideje:
táblázat A palántázás történhet kézzel, géppel. Kézi kiültetés esetén a palánta ágyat vagy gödröt célszerû alaposan beöntözni, gépi ültetésnél azzal egy idõben gyökereztetõ öntözést kell végezni. Mértékadó vízigényes idõszak a levélzáródás (fejesedés), illetve karfiolnál rózsakezdemények megjelentésétõl számított 20-25 nap. Fontos a folyamatos vízellátás, a sorok záródása után az öntözés intenzitása 40-50 mm/h értékre növelhetõ.
Karalábé
A zöld- és kék szárgumójú rövid tenyészidejû fajták egyaránt alkalmasak másodvetésbeni termesztésre, palántaneveléssel. 8-10 t/ha piacképes terméshez 80 000 – 120 000 db adó növényre van szükség. Az ehhez szükséges palántamennyiség hidegágyban 50-80 m2-en megtermeszthetõ. A magvetés ideje V. 20. – VI. 10. A palántákat VI. 20. – VII. 10 között ültethetjük ki. Javasolt sortávolság 50-70 cm, a mechanikai ápolási módtól függõen. Kézi kiültetés esetén az ültetõ gödröket jól be kell öntözni, gépi palántázás esetén azzal egyidõben gyökereztetõ öntözést végezzünk. Ezt követõen lényeges, a folyamatos vízpótlás, a talaj vízkapacitásának 65-75 %-ig. A szedésre X.-XI. hóban kerülhet sor. Az elérhetõ termés 8-10 t/ha.
Õszi fejessaláta
Az elõveteményre nem igényes, másodvetésben a palántázásos módszer javasolható. A palántanevelést úgy kell ütemezni, hogy augusztus elejére legyenek kiültethetõk a növénykék, ehhez a hidegágyban a magvetést VII. hó 1- és 10 között kell végezni. Mintegy egy hónap múlva kiültethetõk a palánták. A szedésre szeptember elejétõl végéig folyamatosan kerülhet sor. A palántákat 40 cm-es sortávolságra és 30 cm-es tõtávolságra célszerû ültetni. Kb. 140.000-170.000 tõ/ha növényszám biztosít kielégítõ termést. Az egy hektár terület palántaszükséglete 170-200 m2-en állítható elõ. Fontos a folyamatos öntözés, amellyel mérsékelhetjük a felmagzás veszélyét. Ezért célszerûbb kisebb vízadagokkal, gyakrabban ún. „frissítõ” öntözést alkalmazni.
A másodvetésben termesztett zöldségnövények növényvédelme
Talajfertõtlenítések
Az utóbbi évtizedben viszonylag kisebb területen alkalmazták a talajlakó kártevõk (drótférgek, pajorok) elleni talajfertõtlenítéseket. Ennek eredményeként ma már számolhatunk a fajok egyedszám növekedésével. A másodvetések eredményes termesztésének egyik alapvetõ feltétele a tervezett tõszám biztosítása. Ebbõl fakad, hogy a fiatal növényekkel táplálkozó talajlakó kártevõk egyedszámát a veszélyt jelentõ mérték alatt kell tartani. Esetünkben a célszerûség 1-1 egyed/m2 drótférget-pajort jelent. A másodvetések védelme alapvetõen prevencióval oldható meg, ami azt jelenti, hogy a fõ növény vetése elõtt kell – indokolt esetben – a védekezést elvégezni. A talajfertõtlenítésre ajánlott készítmények közül javasolhatók: a Counter 5G (20-25 kg/ha), a Diazol 5G (35 kg/ha), a Force 5EC (2,0 l/ha), a Basudin 5G (35 kg/ha), a Diazinon 5G (35 kg/ha), a Furadan 10G (15-20 kg/ha), a Thimet 10G (15-20 kg/ha) mennyiségben. A hatás érdekében a készítményeket azonnal be kell dolgozni a talajba.
Csávázás
A csírakori betegségeket okozó kórokozók kártételének megakadályozása érdekében csávázott vetõmagot vessünk. Saját vetõmag esetén a zöldbabot Buvisild K (2,0 l/t), a csemegekukoricát Buvisild CB vagy CR (2,0-3,0 l/t), Vitavax 2000 (2,5 l/t), a zöldborsót Apron FL 225FS (4,0 l/t), Vitavax 200F (2,5 l/t), Agrocit +Dithane M45 (1,0-1,0 kg/t), a káposztaféléket és karalábét Rovral 50 WP (2 gr/kg),+ Chinoin Fundazol 50 WP (1gr/kg) és az õszi fejessalátát Chinoin Fundazol 50 WP (1 gr/kg) + Pol-Thiuran (2 gr/kg), Orthocid 50 WP (3 gr/kg) készítményekkel kezeljük.
Gyomirtás
A másodvetésû növények mechanikai gyomírtásának elsõ és legfontosabb lépése a kertszerûen elmunkált talaj. A korszerûen elõkészített vetõágy és az öntözés a növények gyors fejlõdését biztosítja. Ezért csak a gyomnövények veszélyes mértékû megjelenése esetén – tehát rendkívüli esetben – kell a zöldbab állomány post emergens gyomírtását, a magról kelõ és évelõ kétszíkû gyomok, a magról kelõ és évelõ egyszíkû gyomok ellen elvégezni. Erre a célra alkalmas a Basagran (2,0 l/ha), a Fusilade-S (3,5-6,0 l/ha) és a Targa Super (0,7-3,5 l/ha). Csemegekukorica post emergens gyomirtására javasolható a Basagran Forte (1,5-2,0 l/ha), a Lontrel 300 (0,25-0,4 l/ha), a Lentagran WP (2,0-2,5 kg/ha) Clap SC (3,0-4,0 l/ha), Laddok FW (4,0-5,0 l/ha). A zöldborsó állományában magról kelõ és évelõ kétszikû gyomok post emergens gyomirtása elvégezhetõ a Buvirex 240 EC (0,1 l/ha), a Lentagran WP (1,5-2,0 kg/ha), a Tropotox (2,0-4,0 l/ha) és a Pivot (0.,6-1,0 l/ha) nevû készítményekkel.
A káposztafélék és a karalábé gyomirtása a palántázás elõtt használható herbicidekkel oldható meg, amelyeket a növények érzékenysége miatt 3-10 nappal korábban kell alkalmazni. A javasolható készítmények között szerepel a Triflurex 48EC (1,6-1,9 l/ha), Triflurex 26EC (3,5 l/ha), Stomp (4,0-6,0 l/ha) és a Devrinol 50 WP (3,0-5,0 kg/ha). A Triflurex készítményeket 6-8, a Devrinolt 2-4 cm-re kell a talajba bedolgozni. A Stomp-ot a talaj felületén kell hagyni. A saláta rövid tenyészideje miatt feltehetõen kémiai gyomírtást nem igényel. Rendkívüli esetben alkalmazható a Flubalex (6,5-9,5 l/ha).
Állománykezelések
A zöldbabot 2-4 lombleveles állapottól virágzásban és zöldhüvelyes állapotban, valamint még a pergamen érés idején is károsíthatják a különbözõ baktériumok (Pseudomonas syringae pv. phaseolicola, a Xantomonas campestris pv. phaseoli) és a gombák (pl. Colletotrichum lindemuthianum). A kórokozók okozta betegség tünetek elsõ jelentkezésekor javasolt a védekezés. Hatásosan alkalmazható készítmények: a Bordóilé FW (0,5-1,0%), Bordóipor (0,5-1,0%), Schampion 50 WP (2-3 kg/ha), Rézoxiklorid 450 FW (2,5 l/ha), Rézoxiklorid 50WP (0,4-0,5%), Kasumin 2L (1,5 l/ha). A növények kelését követõen az elsõ lomblevelek megjelenésével egyidõben jelentkeznek a levéltetvek és esetenként kolóniákat alkotva tömegesen elszaporodhatnak. Ennek megelõzése érdekében az elsõ szárnyasok megjelenésével egyidõben ajánlatos az ellenük való védekezés. Eredményesen alkalmazhatók: a BI58 EC (0,6-1,0 l/ha), Sinoratox 40EC (0,6-1,0 l/h), Unifosz 50EC (0,1 %), Pirimor (0,4-0,5 kg/ha). A védekezést szükség szerint szerrotációval ismételni kell.
Az átlagosnál melegebb években kártevõként jelentkeznek a takácsatkák és a gyapottok-bagolylepke lárvái. A takácsatkák ellen hatásos készítmények: Mitac 20 (2,4-3,0 l/ha), Nissorun 10WP (0,35 kg/ha) Oxotin F600 (0,5 l/ha), Torque 50WP (0,5-0,6 kg/ha), a gyapottok-bagolylepke lárvája fiatal korban eredményesen pusztítható a Decis 2,5EC (0,4-0,5 l/ha), Lannate 20L (1,0-2,0 l/ha) készítményekkel.
A csírakori kórokozókkal szemben csávázással megvédett fiatal csemegekukorica a tenyészidõszak hátralévõ ciklusában további kórokozók általában nem veszélyeztetik. Csapadékos idõjárás esetén azonban számolni kell a fuzárium fajok károsításával. Az egész tenyészidõszakra kiterjedõen jelentkeznek a levéltetvek, különösen akkor, ha számukra kedvezõ a levegõ relatív páratartalma (65-85%) és a hõmérséklet (l8-28 °C). Kedvezõ ökológiai feltételek között egyedszámuk tömegessé válhat. Ennek megakadályozása az elsõ szárnyasok megjelenését követõen megvalósítható a hatékony inszekticidek alkalmazásával: Dimecron 50 (0,5 l/ha) Ultracid 40WP (1,0 kg/ha). A termés mennyiségét és különösen minõségét veszélyeztetõ gyapottok-bagolylepke hernyók ellen felhasználható a Nomolt 15SC (0,5-0,8 l/ha), a Chinetrin 25EC (0,6 l/ha), a Sherpa (0,15 l/ha), a Bi-58EC (2,0 l/ha) a Rogor L-40 (2,0 l/ha).
A zölborsó 10-15 cm-es hajtásain jelentkezhet a borsóperonoszpóra, majd zöldbimbós állapottól számítva a borsórozsda és végül a virágzás végétõl az elsõ hüvelyek megjelenésekor a borsólisztharmat. A kórokozók kártételének megakadályozására eredményesen vehetõ igénybe peronoszpóra esetén a Curzate R (2,5-3,0 kg/ha) a Ridomil Zineb 72WP (3,0 kg/ha) Mikal C-64WP (3-4 kg/ha) vagy különbözõ réz-készítmények. A borsórozsda esetén a Dithane DG (0,2%), Polyram DF (2 kg/ha) a borsólisztharmat esetén pedig Rias 300EC (0,3 l/ha) Alto Combi 420 (0,35 l/ha). Keléskor veszélyt jelenthetnek a csipkézõ barkók, amelyek ellen eredményesen alkalmazható a Bancol 50 WP (1,2 kg/ha): A borsó állományban végig jelen lehetnek a levéltetvek, zöldbimbós állapottól és virágzásban a tripszek, gradáció esetén a bagolylepke lárvák, hüvelyesedéskor pedig az akácmoly lárvái. A levéltetvek ellen eredménnyel használható az Aztek 140 EW (0,3 l/ha), a Cinetrin 25EC (0,3-0,4 l/ha), a Decis 2,5EC (0,l/ha), a Fyfanon 50EC (1,5 l/ha), a Lannate 20L (1,2-2,0 l/ha), a Sumi-alfa 5EC (0,3 l/ha). A bagolylepke és az akácmoly hernyói ellen hatékony:a Bulldock 25EC (0,6 l/ha), a Danatox 50EC (0,7l/ha), a Dimecron 50 (0,5 l/ha), a Lannate 20L (1,2-2,0 l/ha).
A káposztafélék és karalábé szabadföldi kiültetését követõen a leveleken megjelenhet a káposztaperonoszpóra és az alternária okozta elváltozás. A peronoszpóra a leveleken fehéres, sárgás, esetleg lilás elszínezõdést okozhat, aminek következménye a palánták levélhullása. Az alternária következtében kisméretû, sárga köralakú foltok képzõdnek, amelyek késõbb sötétbarnára színezõdnek és elérhetik az 1-2 cm-es nagyságot. A kórokozók még a fejesedés állapotában is jelen vannak és ezzel befolyásolják a termés mennyiségét és minõségét. Védekezésre ajánlható: a Schampion 50WP (0,2-0,3%), Dithane DG (0,2%), Miltox Special (0,3-0,5%), Perocin 50WP (0,2-0,3%) Rézoxilklorid 50WP (0,4-0,5%). A palántázással egyidõben jelentkezhetnek a gyökérnyaki részt károsító káposztalegyek lárvái és a leveleken táplálkozó levéltetvek, káposztabolhák, valamint a káposztapoloskák. A kártételek megakadályozása megoldható a Bulldock 25EC (0,5 l/ha), Chinmix ME (0,3 l/ha), Decis 2,5EC (0,3 l/ha), Sherpa (0,1 l/ha), Cymbush 10EC (0,3-0,4 l/ha) készítmények alkalmazásával. A káposzta fejesedésekor számolni kell a leveleken táplálkozó káposztalepke, káposztamoly és a káposzta bagolylepke-hernyók kártételével. A bagolylepke kártétel súlyosságát tovább növeli az, hogy a káposztafejbe is berág. Gradáció esetén a fiatal hernyók ellen hatásos: a Decis Quick (0,5 l/ha), Fyfanon 50EC (1,5 l/ha), Lannate 20L (1,22-2,0 l/ha) és az Orthene (1,3 l/ha).
A salátatermesztés eredményességét veszélyezteti a salátaperonoszpora, amely palántakortól fejesedésig okozza a levelek halványsárga foltos elszínezõdését, valamint a sclerotiniás és botritises rothadást, amelyek ugyancsak a teljes tenyészidõszakot átfogóan jelen vannak. A sclerotiniás rothadás következtében a növények a talajszínt közelében vizenyõsen rothadnak, majd elpusztulnak, a botritis károsítása a palánták szárán jelentkezõ barna rothadás. A salátaperonoszpóra ellen ajánlható készítmények: Folpan 80 WDG (0,1-0,15%), Aliette 80WP (0,1-0,15%), Orhocid 50WP (0,1%), Previcur 607SL (0,1%). A sclerotiniás és a botritises rothadás mérsékelhetõ Polyoxin ALWP (0,2%), Ronilan DF (0,06%), Rovral 50WP (0,1%) készítményekkel.
A nedves környezetben jelentkezõ házatlan csigák pusztíthatók: mészporral (20-30 gr/m2), porított szuperfosztfáttal (15-30 gr/m2), Delicia csigaölõ szerrel (3 kg/ha) és Mesurol-lal (15-20 kg/ha). Az esetenként jelentkezõ levéltetvek elszaporodása megakadályozható a Chinetrin 25EC (0,3-0,4 l/ha), a Decis 2,5 EC (0,5 l/ha), a Karate 2,5WG (0,3-0,4 kg/ha), a Pirimor 25WG (0,7-1,0 kg/ha) készítményekkel. Egyes években – gradáció esetén – kártevõként találkozhatunk a bagolylepke lárvákkal. Ellenük hatásosan alkalmazhatók a levéltetveknél javasolt készítmények.
Nyomatékosan felhívjuk a T. Termelõk figyelmét arra, hogy a kémiai védekezés esetén elõírt élelmezésegészségügyi várakozási idõt be kell tartani!
Iváncsics J. - Késmárki I. – Kuroli G.