MENÜ

Ne csak repcét, sikert is arasson!

Oldalszám: 29
2014.01.06.

JÓ FAJTAVÁLASZTÁS = MÁR EGY JÓ DÖNTÉS

Ön már azzal is jó döntést hozott, ha az alábbiak felkeltették érdeklõdését és azt kritikus elemzésnek veti alá. Közhelynek számít, hogy a sikerhez a céltudatos elszántság, kitartás, szakszerû precizitás a technológiai mûveletek végrehajtásában, jó fajták megválasztása, némi szerencse (l. idõjárás) stb… szükséges. ( A sort még jócskán lehetne elõbbrõl kezdeni és tovább folytatni.)

A repce számos elõnye révén méltán vált a századvég sikernövényévé világszerte, ezért is szomorú, hogy Magyarországra mind terület, mind termésátlag vonatkozásában évtized (ek!) óta az igen alacsony szinten lévõ stagnálás jellemzõ. E komplex témából ezen írás keretében csak a fajtaválasztás témáját ragadom ki, elõre bocsátva, hogy ez igen fontos tényezõ, de csak egy kis rész abban a folyamatban, ami a repce termesztés szakmai és fõleg gazdasági sikerét hozza.
Választjuk-e egyáltalán – s ha igen – gondosan-e a fajtákat?
Sajnálattal tapasztaltam, hogy sok gazda – többnyire kisebb termelõk – nem is tudják milyen fajtát termelnek. („Amit az integrátor, vagy szerzõdõ partner adott, vagy megszabott.”) Senkit megsérteni nem akarva – inkább a gazdaságossághoz nélkülözhetetlen igényességet ösztönözve – jegyzem meg; milyen igényes és felkészült az ilyen gazda a legalább ennyire fontos, még egy sor tényezõ vonatkozásában? Az igényes gazdák 10 éve és ma is elmennek a fajtabemutatókra, sõt saját üzemi fajta összehasonlító vizsgálatot is végeznek. Ezeknek legalább akkora – ha nem nagyobb – jelentõsége van, mint a bemutatókon való részvételnek. Igaz, hogy ott minden fajta szerepel, de a saját üzem adottságai között ( ami nem is mindig optimális), a gazda nap mint nap figyelemmel kísérheti a fajták tulajdonságait, alkalmazkodó képességeit, melyek fontossága éppen a nem optimális adottságok között kerül igazán elsõ helyre. Az általános technológiák természetesen mindent optimumra kalibrálva írnak le, pedig a gyakorló gazdák nagyon jól tudják, hogy minden optimálisan csak ritkán valósítható meg, de mindig szívósan törekedni kell rá! (Csak néhány példa az elkerülhetetlenre: vetésváltás miatt gyengébb, rosszabban mûvelhetõ talajok, rendkívüli tavaszi vagy nyárvégi, õszi aszály, aratás elõtti napon kitörõ vihar, egyéb elemi kár stb…) Sajnos elkerülhetetlen a gazda vállát súlyosan terhelõ döntési kényszer, amit kritikus helyzetben halaszthatatlanul és határozottan meg kell, hogy hozzon. (Ezért is nagy jelentõségû a rutin!) A fajtaválasztás azért mégis könnyebb – aligha kényszer, kivéve a versenytörvénybe is ütközõ fajta vagy szûk fajtakör „megszabását” – bár az óriási kínálat között könnyen elbizonytalanodik az ember. Nem holtbiztos, pedig az egyik legobjektívebb az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) által évente kiadott 1 és több éves rangsor. Ehhez érdemes tudni, hogy van egy statisztikai sorrend ( a 4-6 kísérleti hely átlagában), ami a leglátványosabb. E táblázatok alján kerül megjegyzésre a matematikai-statisztikai megbízhatóság mértéke, amit általában a gazdák már alig vesznek figyelembe, pedig kritikusan kell értékelni, hisz senkinek se kísérleti átlag adottságai vannak. (Mint ahogy a koca sem 7,6 db malacot fial.) Ha utóbbit is elemezzük, a kísérleti hibákból adódóan csak az elsõ 1-3 ill. az utolsó 1-3 fajta között van megbízható (szignifikáns) különbség. Ha még az egyes kísérleti helyeken kimutatott sorrendeket is górcsõ alá vesszük, még érdekesebbeket tapasztalunk. Egy adott fajta az egyik helyen 1. vagy 4. egy másik helyen 8-12., egy másik fajtánál pedig a két hely között fordítva jelentkezik. Olyan esettel is találkoztam, hogy adott fajta az elsõ három és az utolsó három között is szerepelt. Ezért is szükséges tehát az összes, különösen a saját tapasztalaton nyugvó információ gondos és súlyozott értékelése.
TANÁCSAIM:
1., Kritikusan vegye a szuperlatív stílusban és eltorzított grafikákkal megjelent ajánlatokat!
2., Végezzen a már eldöntött termelés mellett saját összehasonlításokat! (Kisebb gazdáknak – nagyobbaknak is – célszerûbb ezt megosztva, összefogottan végezni.)
3., Igyekezzen a rutinos, stabilan jól gazdálkodók tapasztalatait megszerezni!
4., Legyen nyitottabb, ne szégyelljen a rutinosabbtól tanácsot kérni, de párhuzamosan Ön is ossza meg tapasztalatait! (Ettõl senki nem lesz kisebb, „csak” elismertebb.)
5., Bízzon a magyar éghajlati viszonyok (-ra) és között nemesített fajtákra! Nincs olyan igény, amit ki ne elégítenének!
6., Vegyen igénybe minden információt a végsõ döntéséhez, de azt ne bízza másra!
Nõjön fel a döntésekhez!
Nagy László
növénynemesítõ
vetõmag termesztési szakmérnök