MENÜ

A Flumite 200 SC atkaölõszer alkalmazásának tapasztalatai

Oldalszám:
2013.11.13.

A Flumite 200 SC atkaölõszer alkalmazásának tapasztalatai az integrált szõlõtermesztésben
Napjainkban általános az igény a környezetkímélõ integrált növényvédelmi technológiák iránt, a fenntartható mezõgazdaság, a biológiai sokszínûség és környezetünk védelme érdekében éppúgy, minta fogyasztói elvárások alapján. A környezetvédelem elõtérbe kerülése, és a minél kevesebb vegyszer felhasználásával elõállított termékek irántit egyre nagyobb kereslet a növényvédelmi kutatás és gyakorlat számára új kihívás!

Minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a kártevõ atkák visszaszorításában szerepet játszó természetes ellenségekre, melyek közül vitathatatlanul a ragadozó atkák jelentõsége a legnagyobb. A növényvédõ szer gyártóknak is az integrált növényvédelem igényeinek figyelembe vételével kell kiválasztani a legperspektivikusabb hatóanyagokat Egy - egy környezetbarát hatóanyag bevezetése mindig nagy érdeklõdést vált ki a növényvédelemmel foglalkozók körében. A flufenzin hatóanyagú SZI - 121 SC atkaölõ permetezõszer 1996 - ban kapott korlátozott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyi Az új, szelektív atkaölõ szert elõször 1997. tavaszán vásárolhatta meg a termelõ Flumité 200 márkanéven 2 dl-es és 1,0 l-es kiszerelésben, szabad forgalmú (III. forgalmi kategóriájú) készítménykéni Közleményünkben a Flumite 200 SC atkaölõ hatásának és a Typhlodromus pyrire gyakorolt mellékhatásának gyakorlati eredményéróZ számolunk be.
Az atkakártevõk növény-egészségügyi jelentõsége a szõlõültetvényekben A szõlõ lombozatára a gombabetegségek mellett az atkák kártétele jelenti a legnagyobb veszélyt! A szõlõt károsító atkák közül kiemelkedõ ökonómiai jelentõséggel bírnak a négylábú atkák. Kártételükkel legsúlyosabban a fakadó szõlõt veszélyeztetik. A magyarországi szõlõültetvényekben leggyakrabban elõforduló és legnagyobb károkat okozó faj a szõlõ - levélatka (Calepitrimerus vitis). Gyakoriság tekintetében a szõlõ - gubacsatka (Colomerus vitis) követi, melynek három kártételi tünete ismert : a gubacsosodás - „erinózis”, a levélsodródás és a rügykártétel. A nyolclábú atkák közül a helyenként és idõnként felszaporodó piros gyümölcsfa -takácsatka (Panonychus ulmi), és nyáron a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) súlyos károkat okozhat.
Potenciális kártételüktõl mégsem kell tartani a termelõknek, mert a növényvédelmi gyakorlat rendelkezik azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyek a védekezés szükségességének megítélésében, illetve az indokolt védekezés idõzítésének optimalizálásában támpontul szolgálnak. A megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomások már az 1980-as évektõl kezdve rendszeresen felvállalják a szõlõültetvények atkapopulációinak felmérését a szõlõ nyugalmi állapotában. A termelõktõl ültetvényenként 10 helyrõl (átlós irányba haladva a megszedésnél!) kérnek be egy-egy csapos vesszõt vizsgálatra. A vizsgálat laboratóriumban sztereo mikroszkóp alatt direkt módszerrel történik. (Vegetációban pedig a kék színû szigetelõszalagos módszerrel gyõzõdhetünk meg az atkák vándorlásának irányáról, illetve a betelelés kezdetérõl.)
1WÜvel a termelõk idõben értesülnek az atkák várható kártételérõl, van idejük felkészülni a védekezésre. Az atkafauna ültetvényszintû ismerete pedig egyféle támpontja az integrált növényvédelem gyakorlati megvalósításának. Az atkák elleni környezetkímélõ integrált védekezés stratégiája:
Alapeleme az elõrejelzés.
Csak kárküszöb feletti egyedszámnál védekezzünk (kivételt képez a szaporítóanyag termesztés). A védekezés értékmentõ legyen, nem kell a kártevõ teljes kiirtására törekedni (az alacsony egyedszám nincs hatással a termésre és a tõke életerej ére). A védekezés stratégiájának fontos elemei a hasznos élõ szervezetek (elterjedésük ültetvényszintû-, és biológiájuk pontos ismerete szükséges ahhoz, hogy populáció szabályozó képességüket kihasználhassuk). A szõlõültetvényekben a nagy fajgazdagságú agroökoszisztéma fenntartása a cél, amely csak környezetbarát hatóanyagok alkalmazása mellett valósítható meg.
Mikor védekezzünk az atkák ellen?
A szõlõ-levélatka elleni védekezést kifejezetten erõs fertõzöttség esetén célszerû minél elõbb elvégezni - gyapotos stádiumban, rügyfakadáskor (EPPO, Baggiolini: B-C stádium) -, amikor a permetlével a telelõ adultakat már el tudjuk érni. Kárküszöb feletti, de enyhébb fertõzések esetén kisleveles állapotban permetezzünk. Ekkor már a csapon telelõ egyedek is elõjöttek és elpusztíthatók. Elõfordulhat, hogy tavasszal nem indokolt a védekezés, viszont az atkák számára rendkívül kedvezõ ökológiai körülmények miatt júniusra megerõsödik a populáció, és ilyenkor válik szükségessé a védekezés. Ennek az állapotnak a bekövetkeztérõl a kártételi tünetek árulkodnak. Végül a kárküszöb feletti, betelelést kivédõ nyárvégi védekezésre is gyakran sor kerülhet.
A szõlõ-gubacsatka ellen a legcélravezetõbb az lenne, ha a telelõ adultakat a tojásrakás elõtt sikerülne elpusztítani. A tünetek megjelenése után ugyanis már csökkent hatással kell számolni, mivel a szöszösödés elzárja a kártevõt a permetlével való érintkezéstõl.
A piros gyümölcsfa-takácsatka ellen rügyfakadástól kisleveles állapotig javasolt, szükség esetén pedig nyáron, a téli tojások lerakásának megkezdése elõtt kell védekezni. Nyár elején a közönséges takácsatka ellen is szükségessé válhat védekezés egy-egy megkésett gyomirtás után. A Flumite 200 SC környezetbarát atkaölõ permetezõszer alkalmazásának tapasztalatai az atkák telelésvizsgálatakor Állomásunk biológiai laboratóriuma 2000. tavaszán 86 ültetvényben vizsgálta meg a gazdák által behozott minták alapján az atkafertõzöttség mértékét, és a ragadozó atkák elõfordulását. A 86 ültetvénybõl 12 ültetvényben (~ 14 %) a megszokottól jóval magasabb egyedszámban volt kimutatható Phytoseiidae családba tartozó atka. Az atkák preparálása és határozása után egyértelmûvé vált, hogy valamennyi egyed Typhlodromus pyri. Az ültetvények tulajdonosait a vizsgálat eredményérõl mindig írásban értesítjük, és a szükséges védekezés mikéntjének megbeszélésére is lehetõséget biztosítunk. A 12 ültetvény tulajdonosainak megkeresésekor kiderült, hogy valamennyi ültetvényben használták a Flumite 200 SC szelektív atkaölõ szert 1999-ben. Közülük 7 ültetvényben a tavaszi idõszakban, 2 ültetvényben nyáron, 3 ültetvényben pedig kétszer: tavasszal és július végén is. A vizsgálatok számszerû eredményei bizonyítják a Flumite 200 SC kiváló akaricid hatását a szõlõ - levélatka és a szõlõ - gubacsatka ellen. A vizsgálati mintákkal behozott Typhlodromus pyri magas egyedszáma pedig a készítmény predátor / fitofág atka szelektivitását bizonyítja! Az ültetvényekben történõ védekezés idõpontjai (05.06., 05.13., 06.08., 05.05. + 07.28.) voltak, amelyekbõl a vegyes fejlõdési alakokból álló populációk elleni alkalmazhatóságra következtethetünk! Ez a tény a felhasználás idõpontjának rugalmas megválasztását teszi lehetõvé. Mivel 9 ültetvényben egyetlen védekezés elhárította a kártételt, nem lehet kétséges a Flumite 200 SC hosszú hatástartama sem. Az olaszliszkai ültetvényekben két védekezés (elsõ: május eleje; második: július vége!) után is olyan egyedszámban telelt be Typhlodromus pyri, amelynek a fitofág populációt szabályozó tevékenységére számítani lehetett. A számszerû adatok és a gyakorlati tapasztalatok alapján a Flumite 200 SC engedélyezett dózisa a Typhlodromus pyri ragadozó atkára közömbös mellékhatású. A 2000. évi telelés-vizsgálatokban az ültetvények fertõzöttségének szintjét a fertõzött rügyek % - a és az egy rügyre esõ betelelt atkák egyedszáma alapján határoztuk meg. A fertõzöttség szintje telelés-vizsgálatkor nem indokolta a tavaszi védekezést, mivel a fakadáskori súlyos kártétel a betelelt Typhlodromus pyri egyedszámának ismeretében a Flumite 200 SC-vel kezelt ültetvényekben nem volt várható!
A tapasztalatok összegzése
• Az engedélyezett dózisban (0,4-0,5 1/ha) biztos hatékonyságot nyújtott a megvizsgált ültetvényekben kárküszöb felett elõforduló szõlõ-levélatka és szõlõ-gubacsatka ellen.
. A vizsgált ültetvényekben a Typhlodromus pyri ragadozó atkára közömbös mellékhatásúnak bizonyult. . Vegyes fejlõdési alakokból álló populáció ellen is alkalmazható, felhasználási idõpontjának megválaszthatósága ezáltal rugalmas.
. A Flumite 200 SC atkaölõ permetezõszer a védekezések közreadott eredményei alapján az integrált növényvédelem igényeinek megfelel. Szabadforgalmú, és az integrált technológiában való alkalmazhatóság szerint zöld készítmény. Javasolt növényvédelmi technológia
A készítmény kontakt hatásmóddal, és transzlamináris (mélyhatású) tulajdonságokkal rendelkezik. Az atkák valamennyi fejlõdési alakja ellen hatásos. A levél szívogatása során a felszívott hatóanyag a lárvák fejlõdését gátolja, a nõstény atkák terméketlen peterakását, a tojásprodukció csökkenését okozza. A szõlõ-levélatka, szõlõ-gubacsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka és közönséges takácsatka ellen a kezeléseket a kártételi veszélyhelyzet ismeretében (elõrejelzésre alapozva) kell elvégezni tavasszal 2-3 kisleveles állapotban, és nyáron a felszaporodás kezdetén. Kettõnél több védekezés egy szezonban a rezisztencia elkerülése miatt nem ajánlatos. Az atkák mikroszkopikus mérete tökéletes kijuttatástechnikát követel meg!
Szendrey Lászlóné