Az ültetvények, gyümölcsösök hatékony permetezésének új mûszaki lehetõségei
Oldalszám:
2013.11.13.
Az eredményes szõlõ- és gyümölcstermesztéshez hatékony növényvédelemre van szükség. A védekezések sikere, az alkalmazott vegyszerek hatásossága és egyéb tényezõk mellett nagy mértékben függ a permetezõ gépek kialakításától és üzemeltetési feltételeitõl. Ismert, hogy a nem megfelelõ gép használat, illetve helytelen beállítások következtében a permetlé jelentõs része nem jut a célfelületre, a talajra hull, vagy elsodródik, a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása pedig nem egyenletes, túl- és alulpermetezett felületekkel kell számolni.
Ezért vizsgálatokat végeztünk szõlõ- és gyümölcs ültetvényben a vegyszereloszlás egyenletességének és a veszteségek mértékének meghatározása, valamint technológiai ajánlások kidolgozása céljából. A méréseket a SZIE szigetcsépi tangazdaságában 5 m sortávolságú és 3 m tõtávolságú sövény alma ültetvényben, 6 x 6 m telepítésû közepes törzsû kajszi ültetvényben, és 3 m sortávolságú szõlõ ültetvényben végeztük el. A vizsgálatokba 3 KERTITOX gépet (lásd táblázat) vontunk be: a BORA hagyományos, illetve lineáris axiálventilátoros szórószerkezettel, valamint a KERTITOX 600 lineáris axiálventilátoros szórószerkezettel.
Táblázat
A sövény alma ültetvényben végzett vizsgálatoknál a hõmérséklet 23,3 oC, a relatív páratartalom 36,1 %, a szélsebesség 0,4-0,9 m/sec. volt. A gépek üzemeltetési jellemzõi: fajlagos szórásteljesítmény 300 dm3/ha; munkasebesség 5 km/h; sárga ALBUZ fúvókák; üzemi nyomás 11 bar; ventilátor fokozat a BORA-knál I, míg a 600 típusnál II.
A vizsgálatok során nyert fedettségi értékek eredményeibõl kitûnik, hogy a legnagyobb ventilátor teljesítménnyel rendelkezõ hagyományos Kertitox BORA permetezõ gép érte el a legnagyobb és legegyenletesebb fedettséget a lombozat egészét tekintve. A kisebb légteljesítményû, lineáris szórószerkezetû Kertitox BORA a géphez közel lévõ részeken igen egyenletes permet-borítást produkált, azonban a lombozat távolabbi felületein már kisebb fedettséget biztosított. Fokozott mértékben érvényes ez a Kertitox 600 gépre, azonban a fák mindkét oldalról történõ kezelését figyelembe véve az elérhetõ fedettség a megfelelõ védõhatás eléréséhez ennél a gépnél is elegendõ.
A legkisebb szín-fonák fedettségi arány a hagyományos Kertitox BORA-nál adódott, amelynél az élért 1,1-1,9 értékek más, eddig vizsgált gépekkel összehasonlítva igen jó eredménynek minõsíthetõk. A lineáris BORA 1,3-2,2 aránya még szintén jónak ítélhetõ, s a kis légteljesítményû 600-as típus eredményei is megfelelõ. A talajon mért fedettség nagysága a ventilátorok légteljesítmények sorrendjében változott. A legkisebb ventilátorral szerelt Kertitox 600 munkája során igen jelentõs veszteséggel kell számolni.
A hatóanyag eloszlás egyenletessége a hagyományos Kertitox BORA-nál bizonyult a legkedvezõbbnek, míg a 600-as gépnél a homogenitás lényegesen gyengébb volt. A vizsgálatokat azonos beállításoknál, 3,9-4,4 m/sec. szélsebesség mellett is elvégeztük. A szél irányának sorokkal, illetve a gép haladási irányával bezárt szöge 5-10 oC volt. A nagyobb légmozgás következtében a hagyományos BORA-nál 5-12 %-kal, a lineáris BORA-nál 11-17 %-kal, míg a 600-asnál 23-37 %-kal csökkent a fedettség a géptõl legtávolabb lévõ lombfelületeken.
Kajszi ültetvényben a lineáris szórószerkezettel mûködõ gépek a lombozat teljes kezelésére nem voltak alkalmasak, mivel a ventilátor légterelõje, illetve a szórószerkezet nem irányítható a magasan lévõ és a sorközök fölé is benyúló ágakra. Ezért vizsgálatokat csak a hagyományos BORA-val végeztünk (21,3 oC hõmérséklet, 40,6 % relatív páratartalom, 0-0,9 m/sec. szélsebesség). A fedettség vizsgálat azt mutatta, hogy a fák középvonaláig megfelelõ nagyságú és egyenletes, 14-57 %-os fedettség volt elérhetõ, amely a fa másik oldalán 0-5 %-ra csökkent. Ez mutatja, hogy az adott munkasebességnél a hatótávolság nem elegendõ ahhoz, hogy a nagy koronaméretû fákat egy oldalról hatékonyan lehessen kezelni.
Szõlõ ültetvényben mindhárom géppel fedettség vizsgálatot végeztünk a fentiekkel közel azonosnak tekinthetõ üzemeltetési körülmények között (a fajlagos szórás teljesítmény 500 dm3/ha, az üzemi nyomás 10 bar volt). A mérési adatok szerint mindhárom gép magas fedettségi értéket produkált a lombozat valamennyi zónájában, a 12-47 %-os permet-borítás biztos alapot jelent a megfelelõ védõhatás eléréséhez. Hasonló eredményeket kaptunk a hatóanyag eloszlás vizsgálat során is, ahol 8,3-16,1 mg vegyszer lerakódást mértünk. A hagyományos BORA munkáját jellemzõ 2,2-3,6 szín-fonák fedettség arányok jó értéknek minõsíthetõk, azonban a másik két gépnél ötszörös különbségek is elõfordultak. Ez azt mutatja, hogy a szõlõ nagyméretû, és kevésbé mozgékony leveleinek a permet-áramlással ellentétes oldalára nehézkes a cseppeket megfelelõ mértékben eljuttatni; fõként igaz ez a nagy-lombozatú ültetvények esetén. Ezért a megfelelõ permetezési munka alapja a zöld-munkák gondos elvégzése. Ha ez nem történik meg, akkor nem jut elegendõ vegyszer a levelek fonákoldalára, amelyet a kártevõk és kórokozók leginkább veszélyeztetnek.
Az ültetvényekben végzett munkaminõségi vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gyümölcsösök védelménél elõnyös a nagyobb ventilátorral szerelt gépek alkalmazása, azonban sövény ültetvényekben a kisebb légteljesítményû gépek is elfogadható munkát végezhetnek. Kis térállású ültetvényekben a nagyobb teljesítményû gépekkel lehetõség nyílik arra, hogy minden második sorban permetezve növelni lehessen a védekezés teljesítményét. Nagy térállású és lombozatú gyümölcsösökben a megfelelõ minõségû kezeléshez nagy teljesítményû gépek használata szükséges. Ezeknél a gépeknél a szél hatására sem romlik nagy mértékben a permet-eloszlás egyenletessége és nem nõ jelentõsen a veszteség. A hatótávolság és a permet-eloszlás növelése adott permetezõgép és ventilátor teljesítmény esetén a munkasebesség csökkentésével lehetséges. A lineáris, függõleges szórószerkezetû gépek alkalmazása elsõsorban sövény- és termõkaros gyümölcsösökben elõnyös. Használatuk nagy, a sorközbe is benyúló lombozatú ültetvényekben nem célszerû, néha nem is lehetséges, mivel a fák egyes részeire (pl. a sorközbe benyúló ágakra) a permet-sugár nem juttatható el. Ilyenkor hagyományos axiálventilátoros szórószerkezettel felszerelt permetezõ gép használata ajánlott.
Szõlõ ültetvényben a ventilátor nagyobb légteljesítménye nem olyan elõnyös mint gyümölcsösben, mivel az erõs légáram a nagyméretû és merev leveleket zsindejszerûen egymásra nyomja, megakadályozva ezzel a cseppek penetrációját. Fontos viszont a légáram iránya, így itt kifejezetten elõnyös a lineáris szórószerkezetek használata (egyenletes permet-áram a növények teljes felületére).
Gödöllõ,
Dr. Dimitrievits György
Dr. Fûzy József
Dr. Soós Sándor
FVM Mûszaki Intézet és Gépminõsítõ Kht.
Táblázat
A sövény alma ültetvényben végzett vizsgálatoknál a hõmérséklet 23,3 oC, a relatív páratartalom 36,1 %, a szélsebesség 0,4-0,9 m/sec. volt. A gépek üzemeltetési jellemzõi: fajlagos szórásteljesítmény 300 dm3/ha; munkasebesség 5 km/h; sárga ALBUZ fúvókák; üzemi nyomás 11 bar; ventilátor fokozat a BORA-knál I, míg a 600 típusnál II.
A vizsgálatok során nyert fedettségi értékek eredményeibõl kitûnik, hogy a legnagyobb ventilátor teljesítménnyel rendelkezõ hagyományos Kertitox BORA permetezõ gép érte el a legnagyobb és legegyenletesebb fedettséget a lombozat egészét tekintve. A kisebb légteljesítményû, lineáris szórószerkezetû Kertitox BORA a géphez közel lévõ részeken igen egyenletes permet-borítást produkált, azonban a lombozat távolabbi felületein már kisebb fedettséget biztosított. Fokozott mértékben érvényes ez a Kertitox 600 gépre, azonban a fák mindkét oldalról történõ kezelését figyelembe véve az elérhetõ fedettség a megfelelõ védõhatás eléréséhez ennél a gépnél is elegendõ.
A legkisebb szín-fonák fedettségi arány a hagyományos Kertitox BORA-nál adódott, amelynél az élért 1,1-1,9 értékek más, eddig vizsgált gépekkel összehasonlítva igen jó eredménynek minõsíthetõk. A lineáris BORA 1,3-2,2 aránya még szintén jónak ítélhetõ, s a kis légteljesítményû 600-as típus eredményei is megfelelõ. A talajon mért fedettség nagysága a ventilátorok légteljesítmények sorrendjében változott. A legkisebb ventilátorral szerelt Kertitox 600 munkája során igen jelentõs veszteséggel kell számolni.
A hatóanyag eloszlás egyenletessége a hagyományos Kertitox BORA-nál bizonyult a legkedvezõbbnek, míg a 600-as gépnél a homogenitás lényegesen gyengébb volt. A vizsgálatokat azonos beállításoknál, 3,9-4,4 m/sec. szélsebesség mellett is elvégeztük. A szél irányának sorokkal, illetve a gép haladási irányával bezárt szöge 5-10 oC volt. A nagyobb légmozgás következtében a hagyományos BORA-nál 5-12 %-kal, a lineáris BORA-nál 11-17 %-kal, míg a 600-asnál 23-37 %-kal csökkent a fedettség a géptõl legtávolabb lévõ lombfelületeken.
Kajszi ültetvényben a lineáris szórószerkezettel mûködõ gépek a lombozat teljes kezelésére nem voltak alkalmasak, mivel a ventilátor légterelõje, illetve a szórószerkezet nem irányítható a magasan lévõ és a sorközök fölé is benyúló ágakra. Ezért vizsgálatokat csak a hagyományos BORA-val végeztünk (21,3 oC hõmérséklet, 40,6 % relatív páratartalom, 0-0,9 m/sec. szélsebesség). A fedettség vizsgálat azt mutatta, hogy a fák középvonaláig megfelelõ nagyságú és egyenletes, 14-57 %-os fedettség volt elérhetõ, amely a fa másik oldalán 0-5 %-ra csökkent. Ez mutatja, hogy az adott munkasebességnél a hatótávolság nem elegendõ ahhoz, hogy a nagy koronaméretû fákat egy oldalról hatékonyan lehessen kezelni.
Szõlõ ültetvényben mindhárom géppel fedettség vizsgálatot végeztünk a fentiekkel közel azonosnak tekinthetõ üzemeltetési körülmények között (a fajlagos szórás teljesítmény 500 dm3/ha, az üzemi nyomás 10 bar volt). A mérési adatok szerint mindhárom gép magas fedettségi értéket produkált a lombozat valamennyi zónájában, a 12-47 %-os permet-borítás biztos alapot jelent a megfelelõ védõhatás eléréséhez. Hasonló eredményeket kaptunk a hatóanyag eloszlás vizsgálat során is, ahol 8,3-16,1 mg vegyszer lerakódást mértünk. A hagyományos BORA munkáját jellemzõ 2,2-3,6 szín-fonák fedettség arányok jó értéknek minõsíthetõk, azonban a másik két gépnél ötszörös különbségek is elõfordultak. Ez azt mutatja, hogy a szõlõ nagyméretû, és kevésbé mozgékony leveleinek a permet-áramlással ellentétes oldalára nehézkes a cseppeket megfelelõ mértékben eljuttatni; fõként igaz ez a nagy-lombozatú ültetvények esetén. Ezért a megfelelõ permetezési munka alapja a zöld-munkák gondos elvégzése. Ha ez nem történik meg, akkor nem jut elegendõ vegyszer a levelek fonákoldalára, amelyet a kártevõk és kórokozók leginkább veszélyeztetnek.
Az ültetvényekben végzett munkaminõségi vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gyümölcsösök védelménél elõnyös a nagyobb ventilátorral szerelt gépek alkalmazása, azonban sövény ültetvényekben a kisebb légteljesítményû gépek is elfogadható munkát végezhetnek. Kis térállású ültetvényekben a nagyobb teljesítményû gépekkel lehetõség nyílik arra, hogy minden második sorban permetezve növelni lehessen a védekezés teljesítményét. Nagy térállású és lombozatú gyümölcsösökben a megfelelõ minõségû kezeléshez nagy teljesítményû gépek használata szükséges. Ezeknél a gépeknél a szél hatására sem romlik nagy mértékben a permet-eloszlás egyenletessége és nem nõ jelentõsen a veszteség. A hatótávolság és a permet-eloszlás növelése adott permetezõgép és ventilátor teljesítmény esetén a munkasebesség csökkentésével lehetséges. A lineáris, függõleges szórószerkezetû gépek alkalmazása elsõsorban sövény- és termõkaros gyümölcsösökben elõnyös. Használatuk nagy, a sorközbe is benyúló lombozatú ültetvényekben nem célszerû, néha nem is lehetséges, mivel a fák egyes részeire (pl. a sorközbe benyúló ágakra) a permet-sugár nem juttatható el. Ilyenkor hagyományos axiálventilátoros szórószerkezettel felszerelt permetezõ gép használata ajánlott.
Szõlõ ültetvényben a ventilátor nagyobb légteljesítménye nem olyan elõnyös mint gyümölcsösben, mivel az erõs légáram a nagyméretû és merev leveleket zsindejszerûen egymásra nyomja, megakadályozva ezzel a cseppek penetrációját. Fontos viszont a légáram iránya, így itt kifejezetten elõnyös a lineáris szórószerkezetek használata (egyenletes permet-áram a növények teljes felületére).
Gödöllõ,
Dr. Dimitrievits György
Dr. Fûzy József
Dr. Soós Sándor
FVM Mûszaki Intézet és Gépminõsítõ Kht.
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Metánkibocsátás mérésére irányuló új projektet indít az FGSZ és a Miskolci Egyetem
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]