Kocák ellés körüli takarmányozása
Oldalszám: 98
2013.11.05.
Az ellés és az ellés utáni egy hónap a kocák termelési periódusaiban duplán is a legfontosabb, egyrészt ekkor dõl el hogy hány darab életképes utódot hoznak a világra és hogy milyen malacnevelõ képességekkel és tulajdonságokkal bírnak, másrészt fel kell készülniük a következõ fogamzásra. Mindkét „feladat” takarmányozástani szempontból az ad libitum adagolást indokolja, megerõsítve ezt azzal hogy a koca ezen idõszakban nem tud annyi szárazanyagot felvenni, amely maximálisan kielégítené azt az igényt hogy a legalább 10-es alomnagyságot felnevelje, és a kondícióból se veszítsen. Utóbbi természetesen azért fontos a számunkra, mert egy lezsarolt kocától ne várjunk búgást, és jó inplantálódást.
A szoptatós koca táplálóanyag szükségletét két dolog befolyásolja: a termelt tej mennyisége, és az élõtömeg (az életfenntartó takarmányhányad miatt. A koca tejtermelését az alomszám, a laktációs stádium, a koca életkora és genetikája határozza meg. Természetesen a növekvõ alomszámmal nõ a tejtermelés is. A laktáció csúcsát a koca a szoptatás 3-4. hetében éri el. A kocák tejtermelése a 2. és 3. laktációban a legnagyobb, majd fokozatosan csökken. Takarmányozástani szemszögbõl a szoptatós kocatápnak a következõ tulajdonságokkal kell bírnia: rendelkezzen megfelelõ mértékû energia és additív zsírtartalommal, megfelelõ aminosav garnitúrával, és kielégítõ vitamin és ásványi anyag tartalommal. Egy átlagos szoptatós kocatáppal szemben a következõ paramétereket támasztjuk: táblázat
Most nézzük meg, hogy milyen receptúra szükségeltetik ezen paraméterekhez. Az aminosavaknál az általam megadott minimumra optimalizáltam. Kétféle receptúrát mutatok be azért, hogy érzékeltessem a premixek beltartalmi különbségének a hatását a tápokra. A PRK 112 szoptatós koca komplett premix jelen esetben egy alacsonyabb beltartalmi paraméterekkel rendelkezõ premix, természetesen alacsonyabb árral is. Szemben a PN 112 szoptatós koca komplett premix amely magasabb szintetikus aminosav tartalommal és természetesen magasabb árral is rendelkezik. Mindkét premix 4%-os bekeverésû. A PN 112 premix kifejlesztésénél az volt a cél, hogy a szoptatós koca tápból kerüljön ki az állati fehérje, viszont az aminosav szint megmaradjon. A receptúrák optimalizálásánál I.osztályú hipro szójadarát, és I.osztályú 64%-os nyersfehérje tartalommal rendelkezõ hallisztet használtam. Az energia és az additív zsír kielégítésére 40%-os zsírtartalmú zsírport ajánlottam fel a számítógépnek.
táblázat
(* eltérés az általam megadott korlátoktól)
A számított értékeknél (a tápok beltartalmánál) csak két helyen ütközött a számítógép korlátokba, az I. számú szoptatós kocatáp az elõírt metionin és triptofán igényt nem tudta kielégíteni ezen számításban. A magyarázat erre roppant egyszerû, csak a PN 112 premix tartalmazott szintetikus DL metionint, és a halliszt relatíve nem tartalmaz annyit belõle. A szakavatott szemek rögtön észreveszik, hogy valószínûleg az I. számú táp ára annak ellenére, hogy némely aminosav tekintetében alacsonyabb paraméterekkel rendelkezik, magasabb. Ez köszönhetõ a magas bekeverési arányú (6,3%) hallisztnek, de a gyakorlatban ennyi halliszt alkalmazását nem tartom indokoltnak a szoptatós kocatápokba még akkor sem, ha a premixünk gyenge a szintetikus aminosavakban. Zsírporból az optimalizáló program azért nem igényelt nagyobb bekeverési hányadot, mert a táp nagy mennyiségû kukoricát tartalmazhatott, másrészt az I.o. szójadarát alkalmaztam amely energiatartalomban magasabb mint a 46%-os II.o. szójadara az alacsonyabb nyersrost tartalomnak köszönhetõen. Mivel a tejtermelés jelentõs energia és fehérjehányadot vesz el az állattól, célszerû azt gondolnunk hogy a többlet termelés többlet energiaigénnyel is társul Ez így van, a szoptatós kocatápok vitaminszintjeit ajánlatos magasra tenni. Az ajánlott vitaminszintek a következõk:
Minimum Maximum
A vitamin: (NE/kg) 10000 15000
D vitamin: (NE/kg) 1400 1800
E vitamin: (mg/kg) 50 70
Remélem ezen cikkem egy kicsit betekintést nyújtott a szoptatós koca takarmányozásába azoknak is, akik kevésbé érdeklõdnek a takarmányozás mélyebb rejtelmei iránt. A következõ hónapban ugyanezen idõszakot veszem nagyító alá, csak a malacok oldaláról.
Muzsek András
Most nézzük meg, hogy milyen receptúra szükségeltetik ezen paraméterekhez. Az aminosavaknál az általam megadott minimumra optimalizáltam. Kétféle receptúrát mutatok be azért, hogy érzékeltessem a premixek beltartalmi különbségének a hatását a tápokra. A PRK 112 szoptatós koca komplett premix jelen esetben egy alacsonyabb beltartalmi paraméterekkel rendelkezõ premix, természetesen alacsonyabb árral is. Szemben a PN 112 szoptatós koca komplett premix amely magasabb szintetikus aminosav tartalommal és természetesen magasabb árral is rendelkezik. Mindkét premix 4%-os bekeverésû. A PN 112 premix kifejlesztésénél az volt a cél, hogy a szoptatós koca tápból kerüljön ki az állati fehérje, viszont az aminosav szint megmaradjon. A receptúrák optimalizálásánál I.osztályú hipro szójadarát, és I.osztályú 64%-os nyersfehérje tartalommal rendelkezõ hallisztet használtam. Az energia és az additív zsír kielégítésére 40%-os zsírtartalmú zsírport ajánlottam fel a számítógépnek.
táblázat
(* eltérés az általam megadott korlátoktól)
A számított értékeknél (a tápok beltartalmánál) csak két helyen ütközött a számítógép korlátokba, az I. számú szoptatós kocatáp az elõírt metionin és triptofán igényt nem tudta kielégíteni ezen számításban. A magyarázat erre roppant egyszerû, csak a PN 112 premix tartalmazott szintetikus DL metionint, és a halliszt relatíve nem tartalmaz annyit belõle. A szakavatott szemek rögtön észreveszik, hogy valószínûleg az I. számú táp ára annak ellenére, hogy némely aminosav tekintetében alacsonyabb paraméterekkel rendelkezik, magasabb. Ez köszönhetõ a magas bekeverési arányú (6,3%) hallisztnek, de a gyakorlatban ennyi halliszt alkalmazását nem tartom indokoltnak a szoptatós kocatápokba még akkor sem, ha a premixünk gyenge a szintetikus aminosavakban. Zsírporból az optimalizáló program azért nem igényelt nagyobb bekeverési hányadot, mert a táp nagy mennyiségû kukoricát tartalmazhatott, másrészt az I.o. szójadarát alkalmaztam amely energiatartalomban magasabb mint a 46%-os II.o. szójadara az alacsonyabb nyersrost tartalomnak köszönhetõen. Mivel a tejtermelés jelentõs energia és fehérjehányadot vesz el az állattól, célszerû azt gondolnunk hogy a többlet termelés többlet energiaigénnyel is társul Ez így van, a szoptatós kocatápok vitaminszintjeit ajánlatos magasra tenni. Az ajánlott vitaminszintek a következõk:
Minimum Maximum
A vitamin: (NE/kg) 10000 15000
D vitamin: (NE/kg) 1400 1800
E vitamin: (mg/kg) 50 70
Remélem ezen cikkem egy kicsit betekintést nyújtott a szoptatós koca takarmányozásába azoknak is, akik kevésbé érdeklõdnek a takarmányozás mélyebb rejtelmei iránt. A következõ hónapban ugyanezen idõszakot veszem nagyító alá, csak a malacok oldaláról.
Muzsek András
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Már 125 ezer gazdálkodóhoz jutott el a támogatási előleg
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]