MENÜ

Szexferomonos rovarcsapdák a gyümölcs- és szõlõkultúrák molylepke

Oldalszám: 19
2013.11.05.

Már évtizedek óta jól ismertek a rovarok körében is az azonos fajhoz tartozó egyedek közötti vegyi kommunikációt közvetítõ, kis mennyiségben is jellegzetes viselkedési választ kiváltó anyagok, a feromonok. Ezek közül is különösképp sokat tudunk az ivarok egymásra találását és az azt követõ párzást elõsegítõ ún. szexferomonokról. A lepkék rajzása, szaporodása idõszakában a nõstények által a szabadba juttatott, általában nagy illékonyságú ivari csalogató anyagok viszonylag nagy távolságról is a kibocsátás helyéhez vonzzák a hím egyedeket. Sikerült megoldani, hogy az egyes fajokra jellemzõ, rendszerint nagyon fajspecifikus, ma már szintetikus úton is elõállítható szexferomonokat speciális rovarcsapdákban alkalmazva a növényvédelmi gyakorlatban is hasznosítsuk. Ezeket a csapdákat elsõsorban az egyes károsítók gyümölcsösünkben, kertünkben való elõfordulásának kimutatására, az imágók megjelenésének, valamint rajzásmenetének figyelemmel kísérésére használhatjuk fel. A tapasztalt egyedszámok alapján - bizonyos megszorításokkal - a várható károsítás mértékét is elõre lehet jelezni.

Az ilyen szexferomonos rovarcsapdák (pl. GUARD B - REAGRON) fontos alkotórésze a vonzó hatású (attraktáns) illatanyagot heteken keresztül egyenletesen kibocsátó diszpenzer, valamint a tartós (gyorsan be nem száradó) ragacsos felületû lap, amelyen a fogságba esett és ott elpusztult hím egyedek jól összeszámolhatók. Különösen sok ismeret, hasznos gyakorlati tapasztalat gyûlt össze a gyümölcsösökben, illetve a szõlõben szinte rendszeresen károsító egyes molylepke fajok szexferomon-csapdás kimutatása, nyomon követése (monitorozása), várható kártételük elõrejelzése vonatkozásában. Ezek a korszerû csapdák semmilyen irtószert, toxikus anyagot nem tartalmaznak, ezért környezetbarát termékek. Az ún. biotermelés során is jól hasznosíthatók! Miért lehet a gazdálkodó vagy a kerttulajdonos számára rendkívül hasznos és kifizetõdõ a szexferomonos rovarcsapdák kihelyezése? Ennek többféle indoka lehet. Mindenekelõtt hangsúlyoznunk kell, hogy a csapdák segítségével olyan gyakori, a gyümölcsösökben gyakorlatilag minden évben megjelenõ kártevõ fajok megfigyelésérõl van szó, amelyek ellen - éppen a károsító gyakorisága és veszélyessége miatt - sokan minden elõzetes felmérés, tájékozódás nélkül is szoktak védekezni. Megtörténhet azonban, hogy a feltételezett károsító ellen teljesen feleslegesen és értelmetlenül használnak költséges inszekticidet, hiszen a kérdéses faj abban az idõszakban esetleg csak jelentéktelen egyedszámban, sûrûségben fordul elõ a gyümölcsösben, a fertõzöttség mértéke tehát - ha azt pontosan ismernék - nem indokolna beavatkozást. Sajnos az sem ritka eset, hogy a permetezést vagy permetezéseket bizonyos korábbi tapasztalatok, felületes információk vagy a gyümölcsfák, a szõlõ az évi fejlõdéséhez (fenológiájához) "gépiesen" igazodva rossz idõzítéssel hajtják végre, vagy csupán akkor kerítenek rá sort, amikor már a károsítás jól szembeötlik, azaz amikor a védekezés jobbára már megkésett, ezért rendszerint kevésbé vagy egyáltalában nem eredményes. Manapság nem szükséges külön is sok szót ejteni arról, hogy minden indokolatlan vagy nem kellõképp hatásos növényvédõszer-használat, különösképp, ha mérgezõ, de akárcsak enyhén mérgezõ rovarölõ szert juttatunk ki, nem csupán értelmetlen többletkiadást jelent, hanem elkerülhetetlenül növeli a környezet, sok esetben legszûkebb környezetünk vegyszerterhelését. Ilyenkor nem csupán az élõvilág, a számunkra is hasznos szervezetek megkímélésérõl, hanem közvetve vagy közvetlenül saját egészségünk védelmérõl is szó van. A szexferomonos csapdák segítségével nagy biztonsággal eldönthetjük, hogy az adott gyümölcsösben vagy szõlõben bizonyos molylepke károsítók ellen szükséges-e és ha igen, mikor szükséges rovarölõ szeres permetezést végezni. Mit kell tudnunk ehhez? Mindenekelõtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a megvédendõ kertben, állományban milyen molylepke faj vagy fajok kártételére lehet számítani. Ennek ismeretében már be tudjuk szerezni a szükséges csapdákat. A Bábolna Környezetbiológiai Központ jelenleg az alábbi károsító fajok fogására alkalmas szexferomonos csapdákat forgalmazza: almamoly, almalevél-aknázómoly, almailonca, szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly és tarka szõlõmoly. Mindegyik csomagolásban egy többhetes csapdázási periódusra felhasználható teljes csapdakészlet van elhelyezve, amelynek összeszerelésére a csomagoláson pontos tájékoztatás olvasható. Megfelelõ instrukciók találhatók arra vonatkozólag is, hogy a gyümölcsösben hogyan, milyen sûrûségben stb. szükséges kihelyezni a csapdákat. A legkritikusabb természetesen az, hogy a megfelelõ idõben, még a rajzás(ok) várható kezdete elõtt kitegyük a fákra a csapdákat. Ezt követõen gondoskodnunk kell arról, hogy hetente valaki rendszeresen ellenõrizze a csapdákat és a lehetõség szerint pontosan feljegyezze az adott idõszakban összefogott - természetesen csak a kérdéses fajhoz tartozó - lepkék számát. Csapdáink csomagolásán az imágó meghatározásához, illetve a csapdázási idõszakra vonatkozólag is részletes információkat közlünk. Az összefogott egyedek száma és a rajzásmenet ismeretében biztonságosan eldönthetõ, hogy szükséges-e permetezni, illetve hogy ezt mikor érdemes elvégezni. A gyakorlat azt mutatta, hogy a kezelésre legérzékenyebb, a növénybe még be nem furakodott vagy a hajtások között, a lombozatban még el nem rejtõzött apró hernyók ellen általában a tapasztalt rajzáscsúcs, a rajzásonként észlelt legnagyobb csapdafogások után 1-2 héttel célszerû inszekticides permetezést végezni.
Bábolna Bio KFT.