A MUSKÁTLI VÉDELME

Legveszélyesebb betegsége a xantomonászos betegség (baktériumos rothadás), mely növényházban és szabad földön is rendszeresen, járványszerûen lép fel. Magas hõmérséklet és magas páratartalom mellett a növények 80-l00 %-át is elpusztíthatja, akár 3-4 hét alatt. A kerti muskátli fajták levelén félkör alakú vagy az érközökben ék alakú vizenyõs foltok keletkeznek, melyek közepe megbarnul vagy megfeketedik. A foltok összefolynak és a levél elszárad. A futómuskátlin a levélnyél elhal, a levél foltosodás nélkül szárad el és sokáig lógva marad a száron. Másik jellegzetes tünet a szárrothadás, amikor a száron vizenyõs, nyálkásan rothadó elhalások láthatók. Végül az egész szár elrothad, ráncosan összetöpped, megfeketedve elszárad. Fertõzési források a beteg anyanövények és dugványok, valamint a talajon lévõ növénymaradványok. Állományban öntözõvízzel és dugványvágó eszközökkel terjed. Nagyobb távolságokra dugványokkal hurcolható szét. A védekezésben rendkívül nagy szerepe van a megelõzésnek és a higiéne betartásának. A muskátlit gõzölt vagy termesztésre még nem használt talajban neveljük. Csak egészséges dugványokat használjunk fel. A növényeket szellõsen ültessük. Kerüljük a felülrõl való öntözést, amely a leveleken terjeszti a betegséget. A beteg növényeket azonnal semmisítsük meg. Növényházban szellõztetéssel csökkentsük a páratartalmat. A növény számára biztosítsuk az optimális hõmérsékletet. A termesztés megkezdése elõtt a termesztõberendezést és az eszközöket fertõtlenítsük. A dugványvágó kést minden vágás után mártsuk fertõtlenítõ oldatba (klorogén vagy hypó). Tisztogatásnál a kezünket is sterilizáljuk. Állományban a fertõzõdést a baktériumok ellen is hatékony gombaölõ szerekkel csökkenthetjük.
Gombás betegségek közül a kerti muskátlin súlyos károkat okoz a muskátlirozsda, mely szabad földön és növényházban is elõfordul. A levelek színén kerek, sárga foltok, a fonákját barna, szétporzódó spóratelepek láthatók. A levelek elszáradnak, lehullanak, a növények felkopaszodnak. A kórokozó szabad földön nem tud áttelelni. Fertõzési források a növényházban áttelelõ növények. Dugványokkal hurcolható szét. Növényállományban légárammal terjednek a spórái (uredospórák). Nyári nagy melegben a betegség visszaszorul, de lehûléskor, l6-l8 0C-on hirtelen elhatalmasodik. Egészséges dugványokat használjunk fel. A beteg leveleket semmisítsük meg. A növényeket rendszeresen ellenõrizzük és a betegség észlelésekor 7-10 naponként permetezzünk rozsda elleni készítményekkel.
Állati kártevõk közül növényházban feltétlenül számolnunk kell az üvegházi molytetûvel. Lárvái és imágói elsõsorban a fiatal levelek fonákján szívogatnak. A károsított levelek kezdetben halványulnak, majd elhalnak, lehullanak, késõbb az egész növény elpusztul. Az általuk termelt mézharmaton megtelepedõ korompenész csökkenti a növények díszítõértékét. Jól kezelt növényházakban nem következik be tömegszaporodás. Szabadföldi kiültetés után a kártétel valószínûsége tovább csökken. Ha mégis indokolt a védekezés, válasszuk a rovarok fejlõdésére és szaporodására ható készítményeket. A levéltetvek a fiatal leveleken, bimbókon, virágokon szívogatnak. Szintén termelnek mézharmatot. Növényházban és szabad földön egyaránt elõfordulnak. Közvetlen kártételük nem számottevõ, ellenben a polifág uborkamozaik vírus terjesztésével súlyos károkat okoznak. Az átvitel megakadályozása miatt az elsõ telepek észlelésekor permetezzük le azokat speciális levéltetû ölõ készítményekkel. A nyugati virágtripsz a muskátli fiatal hajtásain és a bimbókban szívogat. Ellentétben a többi növénnyel, a muskátlin nem okoz jelentõs kárt és feltûnõ kárképet. Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert a bimbós vagy virágzó szaporító anyaggal továbbterjeszthetjük. Másrészt veszedelmes vírusterjesztõ. Az imágók jelenlétét kék színû, ragadós lapokkal ,a lárvákét a virágok fehér lap fölötti ütögetésével mutathatjuk ki. A károsított bimbókat, virágokat semmisítsük meg. A termesztõberendezést és környékét tartsuk gyommentesen. Bonyolult életmódjából adódóan a kémiai védelem akkor hatékony, ha kétnaponként, legalább négy alkalommal megismételjük. A kezeléseket már kis egyedszám észlelésekor ( 1-2 állat/virág) el kell kezdeni. Szabad földön a káposzta-bagolylepke és a gamma-bagolylepke lárvái hámozgatják, majd lyuggatják vagy karéjozva rágják a leveleket A gyapottok-bagolylepke hernyói egyes években a virágok szabálytalan rágásával okoznak súlyos kártételt. Csak a fiatal bagolylepke lárvák ellen lehet hatékonyan védekezni. Elhúzódó kelésük miatt a permetezéseket szükség szerint meg kell ismételni.
Mindhárom faj betelepedhet a növényházba is. Magas hõmérséklet és alacsony páratartalom mellett észrevétlenül felszaporodhat a közönséges takácsatka. A levelek fonákján, szövedék védelmében szívogat A levelek színén apró, világos foltok láthatók, késõbb torzulnak, majd elbarnulva lehullanak a levelek. A kártevõ megtámadhatja a bimbókat és a virágokat is. Egyedsûrûsége növényvizsgálattal ellenõrizhetõ. Növényházban a párásítás gátolja a felszaporodást. A gyomokat távolítsuk el a növényházból és környékérõl. Szükség esetén permetezzünk speciális atkaölõ szerekkel vagy atkaölõ mellékhatással is rendelkezõ rovarölõ szerekkel.

Budapest, 2001.03.12
Dr. Ördögh Gizella